Hirdetés

A székelyföldi zongorista, aki játékával Marokkót is elvarázsolta – Beszélgetés a díjnyertes Szaniszló Attilával

zongorista

Szaniszló Attila, a Liszt Akadémia fiatal zongoristája első díjat nyert Rabatban

Fotó: Szaniszló Attila archívuma

A székelyföldi származású, húszéves Szaniszló Attila zongorajátékával az elmúlt években nemcsak a magyar közönséget hódította meg, hanem legutóbb Marokkóban is diadalmaskodott: első díjat nyert a rangos Her Royal Highness Lalla Meryem nemzetközi zongoraversenyen. A fiatal zongorista a Krónikának elmondta, küldetésének tartja, hogy a zene nyelvét anyanyelvi szinten szólaltassa meg, és minden koncertjén új világokat tárjon fel hallgatói előtt.

Deák Szidónia

2025. november 15., 09:042025. november 15., 09:04

Nemzetközi zenei sikert ért el Szaniszló Attila, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem húszéves hallgatója: a fiatal zongorista november elején megnyerte a marokkói Rabatban megrendezett Her Royal Highness Lalla Meryem rangos zongoraversenyt. A Székelykeresztúron nevelkedett, Erdélyből indult tehetség, aki idén Junior Prima Díjat is kapott, a megmérettetésen huszonhét ország legjobb fiatal művészei között bizonyította tehetségét.

A versenyt követően felkerestük a fiatal zongoristát, aki éppen Londonban tartózkodott. A Krónikának úgy fogalmazott, hatalmas megtiszteltetés volt számára, hogy a világ legjobbjai között játszhatott.

Hirdetés

Az elismerést egyfajta visszaigazolásnak tartja, amely megerősíti abban, hogy jó úton jár, és ezt az irányt érdemes követnie a jövőben is.

Hozzátette, úgy érzi, ez a díj nemcsak az ő érdeme, hanem tanáraié és mindazoké, akik gyerekkora óta támogatták zenei útján.

Mint mondta, a verseny háromfordulós volt, és már a nyáron elkezdődött egy online előválogatóval. Erre a fordulóra egy húszperces videófelvételt kellett beküldeni, amelyben egy kötelező Bach-mű és egy szabadon választott darab szerepelt. Ezt követték a rabati élő fordulók, ahol már két, jóval nagyobb volumenű programot kellett előadni. Az első fordulóban a versenyzőknek mintegy félórás műsort kellett bemutatniuk: egy Liszt-etűdöt és egy Beethoven-szonátát.

A döntőben pedig közel egyórás koncertprogram szerepelt, amelyben a Székelyföldről származó zongorista Szkrjabin orosz zeneszerzőtől a Fantáziát, Mélanie Bonis francia zeneszerzőnő Caractère mystique című művét, valamint Liszt h-moll szonátáját adta elő.

A felkészülésről elmondta, körülbelül három hónap intenzív gyakorlást igényelt.

„Amikor színpadra léptem, elsősorban nem versenyezni szerettem volna, hanem a zenét szerettem volna átadni a közönségnek. Mindig arra törekszem, hogy a közönség a koncert alatt valami olyan érzést, hangulatot kapjon, akár új világba csöppenjen, ami segít kiszakadni a hétköznapokból. Ezt szerették volna a zeneszerzők is, amikor megírták a darabokat.

Idézet
A feladatom egyik legfontosabb része, hogy megértsem, mit akart közölni a szerző, milyen érzéseket, történetet kívánt átadni, és ezt a lehető legautentikusabb módon, a saját fantáziámmal kiegészítve, közvetítsem a közönség felé”

– mondta a fiatalember. Hozzátette, meglátása szerint a zongorista egyfajta tolmácsként működik: a zene rajta keresztül szólal meg, és ugyanúgy szól a közönséghez, mint több száz évvel ezelőtt.

zongorista Galéria

A székelyföldi tehetség játékával elvarázsolta a marokkói közönséget

Fotó: Szaniszló Attila archívuma

A fiatal zongorista zenéről való gondolkodását formálta a székelyföldi környezet is

Szaniszló Attila arról is mesélt, hogy bár Karcagon (város a magyarországi Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében) született, a székelyföldi Bözsefalván, Székelykeresztúr mellett nőtt fel, és ötévesen került először kapcsolatba a zongorával. „Székelykeresztúrra jártam óvodába, és édesapámmal az 5–10 perces út alatt gyakran hallgattunk rádiót. Egyik nap édesapám véletlenül a klasszikus zenei adóra kapcsolt, és azonnal megfogott. Úgy éreztem, hogy ezt szeretném hallgatni tovább, sokkal jobban felkeltette az érdeklődésemet, mint a többi műsor” – emlékezett vissza.

Az első hangokat egy kis elektromos játékzongorán játszotta le, ahol édesapja segítségével különböző népdalokat tanult meg fül után.

Ezt követően került zenei útja első meghatározó tanárához, Simó Margithoz Székelykeresztúron, akinél teljes játékossággal ismerkedett a zenével, és itt szerette meg igazán a zongorázást. „Még kottaolvasást sem kezdtünk, csak alapszolfézst, és fül után játszottunk. Itt voltak az első koncertjeim is, amelyek nagyon fontos élmények maradtak számomra” – mesélte.

Később Lakó Judit tanárnőhöz került Marosvásárhelyre, ahol komolyabbá vált a szakmához való hozzáállása, ott tanulta meg, hogy a fejlődéshez rendszeres gyakorlás szükséges. Tizenhárom évesen felvételt nyert a Rendkívüli Tehetségek Képzőjébe, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tehetséggondozó programjába, és a magyar fővárosban folytatta tanulmányait Eckhardt Gábor és Hargitai Imre irányítása alatt, akik legfontosabb leckeként az önállóságot adták neki.

Idézet
Megtanították, hogyan gyakoroljak önállóan, hogyan gondolkodjak a darabokról, és rengeteget koncerteztem, ami nagyban hozzájárult a színpadi tapasztalataimhoz

– emelte ki. Budapesthez kötik zenei pályájának legfontosabb mérföldkövei is: felvétele a Zeneakadémia rendkívüli tehetségeket képző programjába, a Junior Prima Díj elnyerése, debütálása a Zeneakadémia nagytermében.

Szaniszló Attila arról is beszélt, hogy a székelyföldi környezet jelentős hatással volt zenei pályájára is. „Számomra nagyon fontos, hogy a gyerekkoromat a természetben tölthettem. Rengeteget játszottam kint, sokat túráztunk, kirándultunk, és ez a nyugalom, amit a természet ad, nagyon meghatározó volt” – mesélte. Hozzátette, a környezet mellett a népzene is mindennapos része volt az életének, a családi eseményeken, születésnapokon gyakran felcsendültek a népdalok.

Idézet
„Ezt talán észre sem vettem, de később, például Liszt-rapszódiák játszásánál óriási előnyömre vált, hogy ezek a hangulatok és dallamok már a gyerekkoromból ismerősek voltak”

– tette hozzá.

zongorista Galéria

A székelykeresztúri származású Szaniszló Attila (jobbról a második) a rangos Her Royal Highness Lalla Meryem nemzetközi zongoraverseny fődíját nyerte el Marokkóban

Fotó: Szaniszló Attila archívuma

Anyanyelvként tolmácsolni a zenét a közönség számára

A zongora, akárcsak a többi hangszer, óriási türelmet és kitartást igényel, ezért arról is kérdeztük a húszéves zongoristát, hogyan dolgozik játéktechnikája fejlesztésén. Szaniszló Attila elmondta, nagyon szeret lemezeket hallgatni, gyűjti a példaképei felvételeit, és próbálja elemezni, hogy mit miért csinálnak úgy, ahogy. Ez nagymértékben segíti abban, hogy a saját zenei gondolkodása fejlődjön, és kialakuljon a saját stílusa.

„A napi gyakorlás időtartama változó, a versenyek és koncertek ritmusától függ. A verseny előtt másfél-két hónapon keresztül átlagosan napi nyolc órát gyakoroltam. Most, hogy a verseny lezárult, volt egy hét, amikor nagyon keveset tudtam gyakorolni, de télen, amikor újra több koncert következik, ismét intenzívebb lesz.

Idézet
Összességében, ha egy átlagot kellene mondanom, körülbelül napi öt–hat órát szoktam a zongoránál tölteni”

– részletezte.

A példaképeit tekintve elmondta, Cziffra György, Fischer Annie, Horowitz, Rachmaninov, valamint Dohnányi Ernő játéka áll közel hozzá, és rendszeresen gyűjti ezeknek a mestereknek a lemezeit, hogy játékukból és interpretációjukból tanulhasson. A kortársok közül pedig Schiff András, Martha Argerich és Szokolov munkássága jelent számára követendő példát.

A zeneszerzők tekintetében úgy látja, hogy az az alkotó, akinek zenéjével éppen foglalkozik, közel kerül a szívéhez. „Különösen Mozart és Liszt állnak most közel hozzám, mivel az elmúlt fél évben sokat játszottam a darabjaikat. Ha példát kellene mondanom egy darabra, amit nagyon szívesen játszanék a közeljövőben, Rachmaninov második zongoraversenye lenne az” – tette hozzá.

zongorista Galéria

Szaniszló Attila nagyon fiatalon, ötévesen kezdett el zongorázni

Fotó: Szaniszló Attila archívuma

Szaniszló Attilát jövőbeli terveiről is kérdeztük. Mint fogalmazott,

továbbra is törekszik a zene nyelvét annyira elsajátítani, hogy számára anyanyelvként tudja beszélni, és ezzel újabb mélységeket fedezhessen fel a zenében és önmagában.

Ezenkívül tervei között egyértelműen szerepelnek a versenyek, kiemelten a 2026-os budapesti Liszt-verseny, amelyre már tudatosan két éve készül. Emellett a koncertezés a legfontosabb számára, különösen a személyes projektek: szeretne a közeljövőben a szülővárosában, Székelykeresztúron is fellépni, ami számára nagyon különleges pillanat lenne.

korábban írtuk

Romániai Magyar Zenetársaság: tehetséges erdélyi diákok tanulhattak nemzetközi színvonalú zongora mesterkurzuson
Romániai Magyar Zenetársaság: tehetséges erdélyi diákok tanulhattak nemzetközi színvonalú zongora mesterkurzuson

A Romániai Magyar Zenetársaság szervezésében 2025. január 3. és 7. között rendezték meg azt a zongora mesterkurzust és versenyt, amely a fiatal erdélyi tehetségek zenei fejlődését támogatta.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 14., péntek

„Ízig-vérig székely magyar művészember”: 100. születésnapján köszöntötték Ambrus András színészt

Ünnepi esttel köszöntötte csütörtökön a Budapesti Székely Kör Ambrus András színészt, a Székely Kör egyik alapító tagját 100. születésnapja alkalmából Budapesten.

„Ízig-vérig székely magyar művészember”: 100. születésnapján köszöntötték Ambrus András színészt
Hirdetés
2025. november 12., szerda

Gyermekoperától jazzkoncertig: ismét megszervezik az opera ünnepét Kolozsváron

November 20. és 27. között rendezik meg a Kolozsvári Opera Napokat, amely gazdag programmal várja a közönséget: kiállítás, könyvbemutató, gyerekeknek szóló beavató előadás, jazzkoncert és egy új gyermekopera ősbemutatója is szerepel a kínálatban.

Gyermekoperától jazzkoncertig: ismét megszervezik az opera ünnepét Kolozsváron
2025. november 11., kedd

Váta Lóránd szerepmegformálásai kulisszatitkairól: „nem lehet igazán jó színész, aki nem mezteleníti le a lelkét”

Váta Lóránd UNITER- és Jászai Mari-díjas, sepsiszentgyörgyi születésű színművészt, aki immár 16 éve a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja, szerepmegformálásai kulisszatitkairól kérdeztük.

Váta Lóránd szerepmegformálásai kulisszatitkairól: „nem lehet igazán jó színész, aki nem mezteleníti le a lelkét”
2025. november 11., kedd

A rendszerváltás óta eltelt 35 évre reflektáló miniévad a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

A rendszerváltás óta eltelt harmincöt évre emlékezve miniévadot szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház november 12. és 16. között, Showcase 2025 címmel.

A rendszerváltás óta eltelt 35 évre reflektáló miniévad a Kolozsvári Állami Magyar Színházban
Hirdetés
2025. november 11., kedd

A magyar származású David Szalay kapta idén a legrangosabb brit irodalmi díjat

A magyar–kanadai származású David Szalay kapta idén a legrangosabb brit irodalmi elismerésnek számító Booker-díjat Flesh című új regényéért.

A magyar származású David Szalay kapta idén a legrangosabb brit irodalmi díjat
2025. november 10., hétfő

Kétszáz éve a tudás szolgálatában: Kolozsváron ünneplik a magyar tudomány napját

Kétszáz éves jubileumát ünnepli idén a Magyar Tudományos Akadémia, amelyhez kapcsolódva november 20–22. között Kolozsváron rendezik meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című eseménysorozatot.

Kétszáz éve a tudás szolgálatában: Kolozsváron ünneplik a magyar tudomány napját
2025. november 10., hétfő

Érkezik az erdélyi mozikba az Egykutya, az Oscar-díjas Deák Kristóf új filmje

Érkezik az erdélyi mozikba az Egykutya című magyar film, az Oscar-díjas Deák Kristóf legújabb alkotása.

Érkezik az erdélyi mozikba az Egykutya, az Oscar-díjas Deák Kristóf új filmje
Hirdetés
2025. november 10., hétfő

Székelyföldi társulat magyarországi születésű színművésznője kapja idén a Csíky András-díjat

A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki a 2025-ös évben a díjazottjuk. Idén székelyföldi társulat fiatal színművésznője kapja az 1000 euróval járó elismerést.

Székelyföldi társulat magyarországi születésű színművésznője kapja idén a Csíky András-díjat
2025. november 10., hétfő

HangŐRZŐ-kisfilmeken keresztül autentikus formájában is fennmarad a népzenei örökség

A laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek azok a felvételek, amelyek az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete kezdeményezésére különböző tájegységek népzenéjét ismertetik. Az új HangŐRZŐ-kisfilmekről Molnár Szabolcs prímással beszéltünk.

HangŐRZŐ-kisfilmeken keresztül autentikus formájában is fennmarad a népzenei örökség
2025. november 07., péntek

Premierekkel, díjnyertes produkciókkal érkezik a Bukaresti Magyar Filmhét – A Bölöni Lászlóról szóló filmet is levetítik

Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.

Premierekkel, díjnyertes produkciókkal érkezik a Bukaresti Magyar Filmhét – A Bölöni Lászlóról szóló filmet is levetítik
Hirdetés
Hirdetés