
Száz évvel ezelőtt, 1922. május 22-én tartották a Székely himnusz nyilvános bemutatóját
Fotó: Kovászna Megyei Művelődési Központ
Tudományos konferenciát tartanak a Székely himnuszként közismertté vált ének százéves évfordulóján szombaton Sepsiszentgyörgyön a Kovászna Megyei Tanács és a Kovászna Megyei Művelődési Központ szervezésében. A rendezvény helyszíne a Bod Péter Megyei Könyvtár.
2022. május 19., 08:582022. május 19., 08:58
Az eredetileg Kántáté címet viselő szöveg 1921-ben született, szerzője az erdélyi származású Csanády György, zenéjét dr. Mihalik Kálmán szerezte. A konferenciát az első nyilvános bemutató (1922. május 22.) százéves évfordulója alkalmából tartják.
A megnyitót Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke tartja, majd a Székely himnusz eredeti és a hivatalos elfogadás előtt álló, hangszerelt változatát előadja a Vox Humana kórus.
Előadást tart többek közt Szekeres Attila István heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke Székely jelképek a kezdetektől napjainkig címmel, Sófalvi Emese muzikológus, egyetemi adjunktus Nem is himnusznak, csak zsoltárnak született. Adatok a székely himnusz dallamának keletkezéséhez címmel. Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész A mítosz szerepe a székelység tudatában (1848-ig) című előadása és Bárdi Nándor magyarországi történésznek a Néprajzi csoportból kisebbség. Székelyföldi közművelődési programok a két világháború között című értekezése is szerepel a programban.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) keddi közleményében rámutatott, a Mihalik Kálmán által megzenésített vers, amelynek szerzője Csanády György volt, az első világháború után nem csak Erdélyben terjedt el, hanem az egész Kárpát-medencében, természetes és közösségi, érzelmi válasz volt Magyarország feldarabolására. Kölcsey Himnusza és Vörösmarty Szózata mellett a magyar nemzeti érzés kollektív megélésének nyitott még egy utat.
Werner Gábor karmester jóvoltából ez a hivatalos partitúra ebben az évben megszületett, és köszönhetően az MTVA aktív közreműködésének, már létezik egy hangfelvétel is, amely a közszolgálati médiavagyon része” – írja a közlemény.
A hangfelvételek három változatban érhetőek el az SZNT YouTube-csatornáján: szimfonikus zenekar és négyszólamú kórus; fúvószenekar és egyszólamú kórus; szimfonikus zenekar és egyszólamú kórus.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!