Száz évvel ezelőtt, 1922. május 22-én tartották a Székely himnusz nyilvános bemutatóját
Fotó: Kovászna Megyei Művelődési Központ
Tudományos konferenciát tartanak a Székely himnuszként közismertté vált ének százéves évfordulóján szombaton Sepsiszentgyörgyön a Kovászna Megyei Tanács és a Kovászna Megyei Művelődési Központ szervezésében. A rendezvény helyszíne a Bod Péter Megyei Könyvtár.
2022. május 19., 08:582022. május 19., 08:58
Az eredetileg Kántáté címet viselő szöveg 1921-ben született, szerzője az erdélyi származású Csanády György, zenéjét dr. Mihalik Kálmán szerezte. A konferenciát az első nyilvános bemutató (1922. május 22.) százéves évfordulója alkalmából tartják.
A megnyitót Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke tartja, majd a Székely himnusz eredeti és a hivatalos elfogadás előtt álló, hangszerelt változatát előadja a Vox Humana kórus.
Előadást tart többek közt Szekeres Attila István heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke Székely jelképek a kezdetektől napjainkig címmel, Sófalvi Emese muzikológus, egyetemi adjunktus Nem is himnusznak, csak zsoltárnak született. Adatok a székely himnusz dallamának keletkezéséhez címmel. Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész A mítosz szerepe a székelység tudatában (1848-ig) című előadása és Bárdi Nándor magyarországi történésznek a Néprajzi csoportból kisebbség. Székelyföldi közművelődési programok a két világháború között című értekezése is szerepel a programban.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) keddi közleményében rámutatott, a Mihalik Kálmán által megzenésített vers, amelynek szerzője Csanády György volt, az első világháború után nem csak Erdélyben terjedt el, hanem az egész Kárpát-medencében, természetes és közösségi, érzelmi válasz volt Magyarország feldarabolására. Kölcsey Himnusza és Vörösmarty Szózata mellett a magyar nemzeti érzés kollektív megélésének nyitott még egy utat.
Werner Gábor karmester jóvoltából ez a hivatalos partitúra ebben az évben megszületett, és köszönhetően az MTVA aktív közreműködésének, már létezik egy hangfelvétel is, amely a közszolgálati médiavagyon része” – írja a közlemény.
A hangfelvételek három változatban érhetőek el az SZNT YouTube-csatornáján: szimfonikus zenekar és négyszólamú kórus; fúvószenekar és egyszólamú kórus; szimfonikus zenekar és egyszólamú kórus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!