Zeneileg és dramaturgiai szempontból is tökéletes opera a Carmen, amelyet a kolozsvári színpadon mutatnak be
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
A Carmen című opera zenéje olyan, hogy egy életre meg tudja szerettetni a közönséggel a műfajt – vallják az új kolozsvári premier alkotói. Bizet halhatatlan művét a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön mutatja be Szabó Emese rendezésében.
2022. március 28., 19:222022. március 28., 19:22
Mondd meg, ki Carmen és megmondom, ki vagy – így foglalja össze Szabó Emese az általa rendezett előadást. A Georges Bizet által írt, a világon a legtöbbet játszott operát csütörtök este mutatják be a Kolozsvári Magyar Operában. „Carmen az önazonos, szabad nő ódája. Nagyon sokféleképpen tudunk mi, nők, „szépek”, „végzetesek” lenni” – vallja a rendező.
Szép Gyula, az intézmény igazgatója az új bemutató hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, az opera repertoárjának szinte mindig része volt a Carmen, és nem véletlenül. „A mostani ragyogó szereposztás, amely a világ bármelyik színpadán megállja majd a helyét. Nagyszerű zenei és hangi felkészültséggel rendelkező, tehetséges gárda” – jellemezte az igazgató a soron következő produkciót.
Ezek a vélemények nagyon különböznek, ebből is látszik, hogy a címszereplő nagyon komplex személyiség. Szabó Emese elmondta, amikor elkezdték tanulmányozni a művet, rájöttek, hogy külön történet az, amiről a Carmen szól, és teljesen más a mű kultusza. Kifejtette, az idők folyamán kialakul a történetről egy kép, amely már-már közhelyekből áll, és semmi köze a történet mondanivalójához.
„Az előadás tükrözi a valóságunkat, és azt is, hogy miként létezünk a virtuális világban, amely körülvesz bennünket, és amit nem is tudunk már nélkülözni. Le kell csupaszítani a látványt, a színeket és formákat, amelyeken keresztül a történetet megmutatjuk, így a lényegre tudunk összpontosítani” – vallja a rendező.
Hozzáteszi, semmiképp sem gondolja azt, hogy a Carmen vagy az opera műfajának elsődleges célja a polgárpukkasztás lenne, és ezzel az előadással sem ez a céljuk.
„Kortól, időtől, környezettől függ, miként világítjuk meg a történetet. Önmagunkból indultunk ki, a világból, ami körülvesz bennünket. Eljutottunk addig: azt kell megmutatni, hogy a történéseket és az esendő karaktereket hogyan kezelik a többiek” – fogalmazott.
Hozzátette, tulajdonképpen nem a történet és nem maguk a szereplők hatnak meg vagy gondolkoztatnak el, hanem ezek virtuális kivetítése, miközben megfeledkezünk arról, hogy talán pont a szomszédunkban történik egy hasonlóan tragikus eset. „Ezt szerettük volna megmutatni, hiszen ilyen formán őszintébben tudunk visszafordulni a való élet felé” – hívja fel a figyelmet a díszlettervező.
Már a nyitány tele van energiával, ugyanakkor a drámai rész is tetten érhető. „Az is újszerű, ahogy a negyedik felvonás meg van írva, két párhuzamos helyszínen történik a cselekmény, mintha filmszerű vágások lennének benne. Érdekes, Bizet soha nem járt Spanyolországban, mégis olyan napsütötte zenét tár a fülünk elé, és adja vissza a táj hangulatát” – fejtette ki a karmester.
A Carment alakító Veress Orsolya és Don Josét játszó Pataki Adorján már korábban is megformálta ezeket a szerepeket, azonban ez az első alkalom, hogy egymás mellett játszanak. Mindkettőjük számára óriási kihívást jelentett a felkészülés. A legfontosabb debütszerepet Sándor Csaba alakítja, aki Escamillot formálja meg. Mindenkinek azt javasolja, hallgassák nyitott lélekkel a művet, mert ez olyan zene, ami be tudja szippantani az embert, és egy életre meg tudja szerettetni az opera műfaját.
Az összetartozás jegyében ad gálaesteket Erdélyben a Budapesti Operettszínház: az Összetartozunk című produkciót hétfőn Marosvásárhelyen, szerdán pedig Sepsiszentgyörgyön mutatják be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!