Zeneileg és dramaturgiai szempontból is tökéletes opera a Carmen, amelyet a kolozsvári színpadon mutatnak be
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
A Carmen című opera zenéje olyan, hogy egy életre meg tudja szerettetni a közönséggel a műfajt – vallják az új kolozsvári premier alkotói. Bizet halhatatlan művét a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön mutatja be Szabó Emese rendezésében.
2022. március 28., 19:222022. március 28., 19:22
Mondd meg, ki Carmen és megmondom, ki vagy – így foglalja össze Szabó Emese az általa rendezett előadást. A Georges Bizet által írt, a világon a legtöbbet játszott operát csütörtök este mutatják be a Kolozsvári Magyar Operában. „Carmen az önazonos, szabad nő ódája. Nagyon sokféleképpen tudunk mi, nők, „szépek”, „végzetesek” lenni” – vallja a rendező.
Szép Gyula, az intézmény igazgatója az új bemutató hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, az opera repertoárjának szinte mindig része volt a Carmen, és nem véletlenül. „A mostani ragyogó szereposztás, amely a világ bármelyik színpadán megállja majd a helyét. Nagyszerű zenei és hangi felkészültséggel rendelkező, tehetséges gárda” – jellemezte az igazgató a soron következő produkciót.
Ezek a vélemények nagyon különböznek, ebből is látszik, hogy a címszereplő nagyon komplex személyiség. Szabó Emese elmondta, amikor elkezdték tanulmányozni a művet, rájöttek, hogy külön történet az, amiről a Carmen szól, és teljesen más a mű kultusza. Kifejtette, az idők folyamán kialakul a történetről egy kép, amely már-már közhelyekből áll, és semmi köze a történet mondanivalójához.
„Az előadás tükrözi a valóságunkat, és azt is, hogy miként létezünk a virtuális világban, amely körülvesz bennünket, és amit nem is tudunk már nélkülözni. Le kell csupaszítani a látványt, a színeket és formákat, amelyeken keresztül a történetet megmutatjuk, így a lényegre tudunk összpontosítani” – vallja a rendező.
Hozzáteszi, semmiképp sem gondolja azt, hogy a Carmen vagy az opera műfajának elsődleges célja a polgárpukkasztás lenne, és ezzel az előadással sem ez a céljuk.
„Kortól, időtől, környezettől függ, miként világítjuk meg a történetet. Önmagunkból indultunk ki, a világból, ami körülvesz bennünket. Eljutottunk addig: azt kell megmutatni, hogy a történéseket és az esendő karaktereket hogyan kezelik a többiek” – fogalmazott.
Hozzátette, tulajdonképpen nem a történet és nem maguk a szereplők hatnak meg vagy gondolkoztatnak el, hanem ezek virtuális kivetítése, miközben megfeledkezünk arról, hogy talán pont a szomszédunkban történik egy hasonlóan tragikus eset. „Ezt szerettük volna megmutatni, hiszen ilyen formán őszintébben tudunk visszafordulni a való élet felé” – hívja fel a figyelmet a díszlettervező.
Már a nyitány tele van energiával, ugyanakkor a drámai rész is tetten érhető. „Az is újszerű, ahogy a negyedik felvonás meg van írva, két párhuzamos helyszínen történik a cselekmény, mintha filmszerű vágások lennének benne. Érdekes, Bizet soha nem járt Spanyolországban, mégis olyan napsütötte zenét tár a fülünk elé, és adja vissza a táj hangulatát” – fejtette ki a karmester.
A Carment alakító Veress Orsolya és Don Josét játszó Pataki Adorján már korábban is megformálta ezeket a szerepeket, azonban ez az első alkalom, hogy egymás mellett játszanak. Mindkettőjük számára óriási kihívást jelentett a felkészülés. A legfontosabb debütszerepet Sándor Csaba alakítja, aki Escamillot formálja meg. Mindenkinek azt javasolja, hallgassák nyitott lélekkel a művet, mert ez olyan zene, ami be tudja szippantani az embert, és egy életre meg tudja szerettetni az opera műfaját.
Az összetartozás jegyében ad gálaesteket Erdélyben a Budapesti Operettszínház: az Összetartozunk című produkciót hétfőn Marosvásárhelyen, szerdán pedig Sepsiszentgyörgyön mutatják be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!