A szabad nő ódája: újra láthatja a kolozsvári közönség a világ legtöbbet játszott operáját, a Carment

Ezek a vélemények nagyon különböznek, ebből is látszik, hogy a címszereplő nagyon komplex személyiség. Szabó Emese elmondta, amikor elkezdték tanulmányozni a művet, rájöttek, hogy külön történet az, amiről a Carmen szól, és teljesen más a mű kultusza. Kifejtette, az idők folyamán kialakul a történetről egy kép, amely már-már közhelyekből áll, és semmi köze a történet mondanivalójához.

„Az előadás tükrözi a valóságunkat, és azt is, hogy miként létezünk a virtuális világban, amely körülvesz bennünket, és amit nem is tudunk már nélkülözni. Le kell csupaszítani a látványt, a színeket és formákat, amelyeken keresztül a történetet megmutatjuk, így a lényegre tudunk összpontosítani” – vallja a rendező.

Hozzáteszi, semmiképp sem gondolja azt, hogy a Carmen vagy az opera műfajának elsődleges célja a polgárpukkasztás lenne, és ezzel az előadással sem ez a céljuk.

„Kortól, időtől, környezettől függ, miként világítjuk meg a történetet. Önmagunkból indultunk ki, a világból, ami körülvesz bennünket. Eljutottunk addig: azt kell megmutatni, hogy a történéseket és az esendő karaktereket hogyan kezelik a többiek” – fogalmazott.

Hozzátette, tulajdonképpen nem a történet és nem maguk a szereplők hatnak meg vagy gondolkoztatnak el, hanem ezek virtuális kivetítése, miközben megfeledkezünk arról, hogy talán pont a szomszédunkban történik egy hasonlóan tragikus eset. „Ezt szerettük volna megmutatni, hiszen ilyen formán őszintébben tudunk visszafordulni a való élet felé” – hívja fel a figyelmet a díszlettervező.

Már a nyitány tele van energiával, ugyanakkor a drámai rész is tetten érhető. „Az is újszerű, ahogy a negyedik felvonás meg van írva, két párhuzamos helyszínen történik a cselekmény, mintha filmszerű vágások lennének benne. Érdekes, Bizet soha nem járt Spanyolországban, mégis olyan napsütötte zenét tár a fülünk elé, és adja vissza a táj hangulatát” – fejtette ki a karmester.

A Carment alakító Veress Orsolya és Don Josét játszó Pataki Adorján már korábban is megformálta ezeket a szerepeket, azonban ez az első alkalom, hogy egymás mellett játszanak. Mindkettőjük számára óriási kihívást jelentett a felkészülés. A legfontosabb debütszerepet Sándor Csaba alakítja, aki Escamillot formálja meg. Mindenkinek azt javasolja, hallgassák nyitott lélekkel a művet, mert ez olyan zene, ami be tudja szippantani az embert, és egy életre meg tudja szerettetni az opera műfaját.

korábban írtuk

Gálaműsorral vendégszerepel Erdélyben a Budapesti Operettszínház

Az összetartozás jegyében ad gálaesteket Erdélyben a Budapesti Operettszínház: az Összetartozunk című produkciót hétfőn Marosvásárhelyen, szerdán pedig Sepsiszentgyörgyön mutatják be.