
Fotó: Barabás Zsolt
2012. március 27., 08:032012. március 27., 08:03
Életkedvvel, humorral és sodró energiával beszélt a színészmesterségről, pályatársairól, rendezőkről, darabokról Sepsiszentgyörgyön Törőcsik Mari, a nemzet színésze. A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze díjjal is kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas, valamint cannes-i Aranypálma-díjas színésznő a Reflex 2 Nemzetközi Színházi Biennále meghívottjaként vasárnap este a Tamási Áron Színház nagytermében telt ház előtt beszélgetett Nánay István színikritikussal. A másfél órás közönségtalálkozó előtt a művésznő a házigazda teátrum A velencei kalmár című előadását tekintette meg Bocsárdi László igazgató rendezésében: „Nagyszerű előadást láttam, tapsoljuk meg!” – értékelte a produkciót Törőcsik Mari.
„Rossz voltam az elején, de beértem. Ebben reménykedtem” – emlékezett vissza a kezdetekre a színésznő, majd felidézte, hogy a főiskolán azt tanácsolták neki, legyen inkább filmszínésznő, mert nem tud rendesen beszélni. A színész-rendező viszonyáról elmondta, az a jó, ha a rendező valóban rendez, elhelyezi a színészt. „Nekem jutott körülbelül tíz ilyen nagymester, aki kiválasztotta, kivel dolgozik, és elhelyezett engem. Ilyenkor kapnak igazi fényt az én eszközeim” – magyarázta Törőcsik Mari.
A találkozón levetítették Fábri Zoltán Körhinta című filmjének részletét, a művésznő elmondta, nem szereti visszanézni a filmszerepeit, mivel utólag sokat változtatna, a befejezettség gondolatát nem tudja elviselni. Színészetének egyik alapköve, amit Mihail Bulgakov író barátjától, Grigorij Konszkij rendezőtől tanult. Konszkij feljött a színpadra, és azt mondta: „Egy életre tanulja meg azt, hogy a színpadon a sóhajban ugyanannyi idegenergia van, mint a sikolyban.”
A súlyos betegségből felépült színésznő 2009-ben a kaposvári színpadon játszott Anatolij Vasziljev rendezésében Marguerite Duras Naphosszat a fákon című színművében. „Az volt a búcsúelőadásom. Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház igazgatója nem akart kiadni, azt akarta, hogy a »halálom után« először a Nemzetiben lépjek színpadra, ám a nagy búcsúm mégis a kaposvári előadás volt” – fogalmazta meg a színésznő, és hozzátette, már csak akkor gyűjti össze az erejét, ha valóban kell valamire.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.