Miguel Maury Buendía beszédet mond a vetítés alkalmával
Fotó: Facebook/Balassi Intézet - Bukaresti Magyar Intézet
Miguel Maury Buendía romániai pápai nuncius jelenlétében vetítették le Bukarestben A püspök reggelije című dokumentumfilmet, amely Márton Áron egykori erdélyi püspök első ötven évét mutatja be.
2019. május 22., 14:402019. május 22., 14:40
2019. május 22., 14:552019. május 22., 14:55
A Zágoni Balázs által rendezett egyórás dokumentumfilmet a Román Filmművészek Szövetségének székházában mutatták be kedden este a Balassi Intézet bukaresti központjának szervezésében Ferenc pápa június eleji romániai látogatásához kapcsolódóan.
A nuncius szerint a film egyik fő érdeme, hogy Márton Áronnak az első ötven évét mutatja be, amelyről viszonylag keveset tud a közvélemény. Arra biztatta a rendezőt, hogy folytassa a filmet, és a püspöknek a romániai kommunizmus időszakát felölelő további életútját is dolgozza fel.
A rendezvényen Zágoni Balázs és Csendes László, az egykori román kommunista titkosszolgálat, a Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság tagja beszélgetett a film készítéséről, illetve az egykori püspök alakjáról és szerepéről, a huszadik század egyik legjelentősebb erdélyi magyar személyiségéről.
A beszélgetésen elhangzott, hogy Márton Áron egyesítő személyiség volt, aki rendkívüli alázatosságról tett bizonyságot, és mindig szót emelt az elnyomottak és perifériára szorítottak érdekében. Elhangzott az is, hogy a román közvélemény egy részében indokolatlanul él az a tévhit, hogy Márton Áron nacionalista volt: nemzetiségi vagy felekezeti elfogultsággal nem vádolható, ugyanis
Zágoni Balázs dokumentumfilmjének egyik szála Márton Áron gyermek- és ifjúkorába, személyisége formálódásának kulcspillanataihoz vezet. A film másik szála egy elveszett archív filmfelvétel után nyomoz, az egyetlen után, amelyen Erdély legnagyobb püspöke látható. A film korabeli fényképek, mozgóképrészletek felvillantásával, levéltöredékekkel, interjúalanyok, szakértők megszólaltatásával hozza közel a nézőhöz a püspököt, akit emberi mivoltában mutat be.
Márton Áronnak, a huszadik századi erdélyi történelem egyik legjelentősebb alakjának életútját rekonstruálja Zágoni Balázsnak A püspök reggelije című dokumentumfilmje. Az alkotást kedden tekintheti meg a kolozsvári közönség.
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
szóljon hozzá!