
Miguel Maury Buendía beszédet mond a vetítés alkalmával
Fotó: Facebook/Balassi Intézet - Bukaresti Magyar Intézet
Miguel Maury Buendía romániai pápai nuncius jelenlétében vetítették le Bukarestben A püspök reggelije című dokumentumfilmet, amely Márton Áron egykori erdélyi püspök első ötven évét mutatja be.
2019. május 22., 14:402019. május 22., 14:40
2019. május 22., 14:552019. május 22., 14:55
A Zágoni Balázs által rendezett egyórás dokumentumfilmet a Román Filmművészek Szövetségének székházában mutatták be kedden este a Balassi Intézet bukaresti központjának szervezésében Ferenc pápa június eleji romániai látogatásához kapcsolódóan.
A nuncius szerint a film egyik fő érdeme, hogy Márton Áronnak az első ötven évét mutatja be, amelyről viszonylag keveset tud a közvélemény. Arra biztatta a rendezőt, hogy folytassa a filmet, és a püspöknek a romániai kommunizmus időszakát felölelő további életútját is dolgozza fel.
A rendezvényen Zágoni Balázs és Csendes László, az egykori román kommunista titkosszolgálat, a Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság tagja beszélgetett a film készítéséről, illetve az egykori püspök alakjáról és szerepéről, a huszadik század egyik legjelentősebb erdélyi magyar személyiségéről.
A beszélgetésen elhangzott, hogy Márton Áron egyesítő személyiség volt, aki rendkívüli alázatosságról tett bizonyságot, és mindig szót emelt az elnyomottak és perifériára szorítottak érdekében. Elhangzott az is, hogy a román közvélemény egy részében indokolatlanul él az a tévhit, hogy Márton Áron nacionalista volt: nemzetiségi vagy felekezeti elfogultsággal nem vádolható, ugyanis
Zágoni Balázs dokumentumfilmjének egyik szála Márton Áron gyermek- és ifjúkorába, személyisége formálódásának kulcspillanataihoz vezet. A film másik szála egy elveszett archív filmfelvétel után nyomoz, az egyetlen után, amelyen Erdély legnagyobb püspöke látható. A film korabeli fényképek, mozgóképrészletek felvillantásával, levéltöredékekkel, interjúalanyok, szakértők megszólaltatásával hozza közel a nézőhöz a püspököt, akit emberi mivoltában mutat be.

Márton Áronnak, a huszadik századi erdélyi történelem egyik legjelentősebb alakjának életútját rekonstruálja Zágoni Balázsnak A püspök reggelije című dokumentumfilmje. Az alkotást kedden tekintheti meg a kolozsvári közönség.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
szóljon hozzá!