
Miguel Maury Buendía beszédet mond a vetítés alkalmával
Fotó: Facebook/Balassi Intézet - Bukaresti Magyar Intézet
Miguel Maury Buendía romániai pápai nuncius jelenlétében vetítették le Bukarestben A püspök reggelije című dokumentumfilmet, amely Márton Áron egykori erdélyi püspök első ötven évét mutatja be.
2019. május 22., 14:402019. május 22., 14:40
2019. május 22., 14:552019. május 22., 14:55
A Zágoni Balázs által rendezett egyórás dokumentumfilmet a Román Filmművészek Szövetségének székházában mutatták be kedden este a Balassi Intézet bukaresti központjának szervezésében Ferenc pápa június eleji romániai látogatásához kapcsolódóan.
A nuncius szerint a film egyik fő érdeme, hogy Márton Áronnak az első ötven évét mutatja be, amelyről viszonylag keveset tud a közvélemény. Arra biztatta a rendezőt, hogy folytassa a filmet, és a püspöknek a romániai kommunizmus időszakát felölelő további életútját is dolgozza fel.
A rendezvényen Zágoni Balázs és Csendes László, az egykori román kommunista titkosszolgálat, a Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság tagja beszélgetett a film készítéséről, illetve az egykori püspök alakjáról és szerepéről, a huszadik század egyik legjelentősebb erdélyi magyar személyiségéről.
A beszélgetésen elhangzott, hogy Márton Áron egyesítő személyiség volt, aki rendkívüli alázatosságról tett bizonyságot, és mindig szót emelt az elnyomottak és perifériára szorítottak érdekében. Elhangzott az is, hogy a román közvélemény egy részében indokolatlanul él az a tévhit, hogy Márton Áron nacionalista volt: nemzetiségi vagy felekezeti elfogultsággal nem vádolható, ugyanis
Zágoni Balázs dokumentumfilmjének egyik szála Márton Áron gyermek- és ifjúkorába, személyisége formálódásának kulcspillanataihoz vezet. A film másik szála egy elveszett archív filmfelvétel után nyomoz, az egyetlen után, amelyen Erdély legnagyobb püspöke látható. A film korabeli fényképek, mozgóképrészletek felvillantásával, levéltöredékekkel, interjúalanyok, szakértők megszólaltatásával hozza közel a nézőhöz a püspököt, akit emberi mivoltában mutat be.

Márton Áronnak, a huszadik századi erdélyi történelem egyik legjelentősebb alakjának életútját rekonstruálja Zágoni Balázsnak A püspök reggelije című dokumentumfilmje. Az alkotást kedden tekintheti meg a kolozsvári közönség.
A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
szóljon hozzá!