2012. január 31., 08:522012. január 31., 08:52
A Kossuth-díjas bábművész, aki vasárnap ünnepelte volna 87. születésnapját, már évekkel ezelőtt kinyilvánította: „A Ligetben szórják szét a hamvaimat. Ezt szeretném! Ott születtem, ott van az életünk.” A bábművész szinte minden vasárnap délután három és négy óra között ellátogatott az általa Bódénak nevezett Kemény Bábszínházhoz, amely azonban 2011. október 2-án leégett – idézte fel Láposi Terka, a Korngut-Kemény Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Mint fogalmazott, a Kemény Bábszínház maradványai előtti tisztáson szórják szét Kemény Henrik hamvait, hogy „itt találjon békére a magyar bábművészet legeredetibb és legzseniálisabb vásári bábjátékosa”. A Kemény Henrik hamvait tartalmazó urnát január 16-án, hétfőn Debrecenben, a Vojtina Bábaszínházban ravatalozták fel, ahol barátai, tanítványai, tisztelői vettek búcsút Vitéz László életre keltőjétől. Kemény Henrik 1925. január 29-én Budapesten született. A Bábszínészképzőn 1964-ben végzett.
A család mutatványos bódéjában nőtt fel, az apja és nagyapja által teremtett, több mint százéves hagyományokat folytatta. 1931 óta lépett fel, 1935-ben játszotta el első főszerepét, s faragta ki első bábfiguráját. 1945-ben vette át édesapjától a színházat. Az 1950-es évek elején felszámolták a népligeti vurstlit, ekkor az Állami Bábszínházhoz került. Az itt töltött két évtized alatt bábokat tervezett és készített, játszott, majd visszatért a vándorszínházhoz.
Dolgozott tévéműsorokon is, nevéhez fűződik Vitéz László mellett a Zsebtévé Hakapeszi Makija és Süsü, a sárkány is. Kiváló művész címet 2002-ben kapott. 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a hazai vásári bábjáték legtisztább hagyományainak őrzése és terjesztése érdekében végzett tevékenységéért, hét évtizedes, országszerte ismert és elismert legendás művészetéért. 2008-ban Prima díjat kapott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok