Jávor Pál Karády Katalinnal az 1941-es, Egy tál lencse című filmben
Fotó: Wikipédia
Jávor Pál, a magyar film egyik csillaga 120 évvel ezelőtt született Aradon. A filmszínész emlékezetéről, jelentőségéről Blos-Jáni Melinda filmtörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet, média szakának oktatója beszélt a Krónikának.
2022. február 01., 14:342022. február 01., 14:34
Szülővárosában, Aradon emlékeztek meg hétfőn este a 120 évvel ezelőtt, január 31-én született Jávor Pál filmszínészről.
A helyi magyarok igyekeznek tenni azért, hogy szülővárosában se vesszen feledésbe a színészóriás neve, 2018-tól márvány emléktábla őrzi Jávor Pál emlékét szülőházának falán, az egykori Alsó-Molnár utca 11., a mai Grigore Alexandrescu utca 25. szám alatti háznál. Hétfőn este az Aradi Kamaraszínházban a nézők a Nászút féláron című romantikus filmvígjátékot tekinthették meg. A történet Olaszországban játszódik, a filmben a turisták legkedveltebb útvonalai láthatóak, valamint Jávor Pálon kívül Kabos Gyula és Ágay Irén színészek.
„Hogy mit jelenthetett Jávor Pál egykori sztársága, azt leginkább abból tudom, hogy a kilencvenes években a Duna Televízió matiné műsorában sugárzott magyar hangosfilmek közben nagymamám hangja el-elcsuklott, és a cigánymuzsikára mulató Jávor Pál láttán nagyon meghatódott.
– mondta el megkeresésünkre Blos-Jáni Melinda filmtörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet, média szakának oktatója.
Blos-Jáni Melinda filmtörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója
Fotó: Haáz Vince
Mint kifejtette, Jávor Pál sztárfaktora mértékét a korabeli újságcikkek is jelzik, például a Színházi Élet egy 1938-as cikkében egy pályaudvaron bukkant fel nem kis feltűnés nélkül: „– Kérem szépen, az aradi gyorsvonat ma is beérkezik? A vasúti tisztviselő elmosolyodott. – Megnyugtathatom a művész urat. Az aradi gyors ma is 14 óra 50 perckor fut be az első vágányra. Néhány perc múlva az egész pálya-udvar személyzete, sőt a várakozó közönség is tudta, hogy Jávor Pál várja az édesanyját” – idézte fel a korabeli újságcikkben rögzített esetet a filmtörténész.
Jávor Pál Aradon született Jermann Pálként, 1902-ben. Életművész módjára sok helyen megfordult, míg okleveles színészként budapesti és vidéki színházakban kapott munkát. Blos-Jáni Melinda kifejtette,
Harmadik filmjében (Hyppolit, a lakáj) kisebb szerep jutott neki, de ezt főszerepek sora követte: 1940-ben tizenkét, 1941-ben nyolc, 1942-ben kilenc filmben.
„A klasszikus történetmesélésre építő, könnyed, frivol témájú filmek romantikus, humoros férfiideálja mellett magyar regények adaptációiban is szerepelt: testre szabottan játszotta a Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935) Balázsát, majd a Mikszáth-regények dzsentri figuráit, ő volt Noszty Feri 1937-ben” – mutatott rá a filmtörténész.
Fotó: Mandarchív.hu
Jávor karrierjét a második világháború törte meg, ugyanis sem a Horthy-kormányt nem támogatta, és zsidó származású felesége miatt is megfigyelés alatt tartották.
– mondta el a szakember. Minden idők egyik legismertebb és egyik legkedveltebb magyar színésze, az első magyar férfi filmsztár Budapesten hunyt el 1959. augusztus 14-én.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!