Az elsőkötetes szerzőkkel, Fehér Imolával, Gothár Tamással és Gál Hunorral André Ferenc beszélgetett a sztánai írótáborban
Fotó: Király Farkas
Kulturális emlékezetünk kiemelt helyszínén, a Szilágy megyei Sztánán tartotta meg huszadik írótáborát Kárpát-medencei szerzők és meghívottak részvételével az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). A vasárnap este zárult rendezvényről – mely az olvasás és olvasatok jelenét és jövőjét járta körül – Karácsonyi Zsolt, az írószervezet elnöke a Krónikának elmondta, az előadások, kerekasztal-beszélgetések rámutattak: a kortárs magyar irodalmat az írók, a kiadók, a terjesztők és a nyomdászok együttes munkája vagy közös ötletbörzéi tudják hosszú távon előrevinni.
2022. szeptember 05., 20:322022. szeptember 05., 20:32
Irodalmi helyszínen, a Szilágy megyei Sztánán szervezték meg Kárpát-medencei szerzők részvételével az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) huszadik táborát a hétvégén. A jubileumi esemény kapcsán Karácsonyi Zsolt, az E-MIL elnöke megkeresésünkre elmondta, korábban hosszú éveken át a Hargita megyei Zetelakán, a háromszéki Árkoson, majd Kalotaszentkirályon tartották az írótábort, tavaly és idén pedig Sztána adott otthont a négynapos rendezvénynek. Irodalmi szempontól azért is bír jelentőséggel a helyszín, mert a Szilágy megyei településen található a Varjúvár, Kós Károly egykori otthona, amelyet az építész, író 1909-ben tervezett. Móricz Zsigmond több ízben is járt a kalotaszegi faluban, a sztánai farsangon való részvétele ihlette Nem élhetek muzsikaszó nélkül című regényét.
A vasárnap este véget ért írótábor az olvasók, olvasatok, valamint az olvasás jelene és jövője tematikát járta körbe, a résztvevők szakmai beszélgetéseken, izgalmas előadásokon és kerekasztal-beszélgetéseken az olvasás jelenlegi helyzetét taglalták, és jövőképét is megpróbálták felvázolni. Olyan ismert alkotók tartottak előadást a témában, mint Boka László irodalomtörténész, egyetemi tanár; Máté Erzsébet, könyvtáros, Pál Dániel Levente költő, a PKÜ felelős igazgatója; Pécsi Györgyi, irodalomtörténész, szerkesztő; Király Farkas költő, szerkesztő. Az olvasást tanári szemszögből Borsodi L. László, Vermesser Levente és Zsidó Ferenc elemezte, a témát kiadói, terjesztési szemszögből Daray Erzsébet, Gálfalvi Ágnes és Nagy Péter véleményezte.
Ennek egyik fontos tényezője, hogy a szerzők személyesen, közvetlenül is eljutnak az olvasókhoz, ami nagyban hozzájárul a könyv sikeréhez. Ugyanakkor fontos, hogy az irodalomnak a digitális világban való jelenléte is egyre erősebb, ami az olvasási szokások lassú változását is eredményezi. A legoptimistább hangot is szóba hoznám: egyik előadásban elhangzott, ha van könyv, vannak olvasók is” – fogalmazta meg Karácsonyi Zsolt. Kérdésünkre kitért arra is, mik voltak a legfontosabb hozadékai az idei írótábornak.
Amennyiben fenn akarjuk tartani a kortárs magyar irodalom és különböző művek olvasottsági szintjét, a közös munka jelentősége felértékelődik” – fejtette ki Karácsonyi Zsolt.
A rendezvényen a különböző generációk is jelen voltak: felolvastak pályakezdő, első kötetes szerzők, és a pályájuk későbbi szakaszában alkotók is. A táborban külön terep jutott az első kötetük után lévő szerzőknek, Fehér Imolának, Gál Hunornak és Gothár Tamásnak; a pályakezdők közül Fancsali Kinga, Nagy Zalán és Kócsó Alexandra mutatkozott be Sztánán, ahol a hagyományos esti felolvasások sem maradtak el. A táborlakók esténként Benő Attila, Borsodi L. László, Cseh Katalin, Király Farkas, Nagy Attila, Szántai János, Száva Csanád, Tamás Kincső és Vermesser Levente legújabb műveivel ismerkedhettek. „Meglátásom szerint a jelenlévők is élvezték mindazt, ami elhangzott, úgyhogy egy kellemes beszélgetéssorozatnak lehet tekinteni ezt a tábort, amit még az eső sem tudott elrontani” – jegyezte meg az írószervezet elnöke.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) egyszerre családias és nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 20 évfordulóját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!