
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) egyszerre családias és nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, az ünneplők felidézik az elmúlt két évtized számos emlékezetes pillanatát, nem csak díjakat és köteteket felsorolva, hanem betekintés engedve a kortárs erdélyi irodalmi élet sokak előtt rejtett berkeibe is.
2022. június 03., 10:402022. június 03., 10:40
2022. június 03., 10:432022. június 03., 10:43
A rendezvénynek a kolozsvári Bulgakov Kávéház ad otthont, amely – mint a tagok visszaemlékezései és anekdotái is megerősítik – a kortárs erdélyi irodalom fontos színhelye volt.
A csütörtöki megnyitón a kortárs erdélyi próza és líra apraja-nagyja összegyűlt. Felvezetőjében Karácsonyi Zsolt, a szervezet jelenlegi elnöke felidézte: a születésnapi események sora tulajdonképpen már februárban elkezdődött és egész évben tartani fog, ám ez a mostani alkalom egy gálajellegű rendezvény. Az est az elmúlt húsz év eseményeinek, felolvasóestjeinek, találkozóinak plakátjait felvonultató kiállítás megnyitójával indult, Szentes Zágon alkotásait szemlélhették meg az érdeklődők.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Mărcuţiu-Rácz Dóra kiemelte: az első tíz évet fiatalos lendület, kísérletező szellem jellemezte, ami a plakátokon is visszaköszön néha olyan ábrázolások, megoldások formájában, amelyeket ma már nem vállalna mindenki fel, míg a második évtizedre a nagykorúsodás a jellemző, az írószervezetnek stabil identitása, elkötelezett tervei lettek, és ez a plakátokon is meglátszik a határozott vonalvezetésben.
Demeter Zsuzsa statisztika szerűen sorolta fel a két évtized során Méhes György-díjjal kitüntettek sorát, feltéve a kérdést, mit is jelent ma, illetve mit jelent majd az utókornak ez a díj, illetve a díjazott alkotók. A négy különböző generációt képviselői a kérdés kapcsán kiemelték, hogy az E-MIL nagyszerű lehetőség mind arra, hogy a magányban alkotók szólhassanak a „közönséghez”, mind arra, hogy a generációk tudjanak egymáshoz szólni.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Egyed Emese hozzátette, hogy fontos kiemelni a kérdés kapcsán azt is, hogy Kolozsvár, a kolozsvári irodalmi élet nagyon sokat köszönhet azoknak a személyes és intézményes kapcsolatoknak, amelyek az E-MIL révén, az E-MIL által alakultak ki.
Az elmélkedő társalgást ünnepi beszédek követték. Elsőként Mile Lajos főkonzul szólalt fel, nem csak diplomata, hanem a irodalomtörténészi minőségében is, olyan problematikus, a szakma által sokat vitatott kérdést boncolgatva, hogy létezik-e erdélyi magyar irodalom, arra a konklúzióra jutva, hogy igenis létezik. A sort Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke folytatta kiemelve, hogy egy irodalmárszervezetet sohasem könnyű vezetni, hiszen „sok kicsi hübriszt kell összetartani”. Erős Kinga az E-MIL múltjából sok anekdotikus epizódot is felidézett, szeretet és tiszteletteljes beszédébe humort is csempészve. A köszöntők között Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke szólalt fel utolsóként, aki nem csak a múltat idézte fel, hanem az egyre nehezebb körülmények – háború, pandémia, válság – ellenére is kifejezte hitét a jövőben.
Felidézte, hogy Fodor Sándor első elnökként gyakran bölcsen elmondta, hogy az E-MIL nem valaki, valakik ellen, hanem valamiért jött létre, és az évek alatt a bölcsesség mellé kitartást és jó szervezés is kellett, hogy a szervezet ma húsz éves születésnapját ünnepelhesse.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az ünnepi beszédek végén Karácsonyi Zsolt oklevelekkel és kedves szavakkal, nosztalgiázással hálálta meg azok munkáját, akik tettek és a mai napig tesznek az E-MIL-ért. Oklevelet kapott mindenki, aki valamilyen formában segítette az E-MIL-t, a Bulgakov Kávéháztól a szervezet könyvelőjén át a támogatókig.
Az est utolsó hivatalos programpontja – a fogadás előtt – az Elnökök társalkodása volt, melynek során Balázs Imre József beszélgetett László Noémivel, Márkus-Barbarossa Jánossal, Karácsonyi Zsolttal és Király Zoltánnal.
Néptáncelőadások, koncertek, táncházak, kézműves foglalkozások és gyermekprogramok várják november 26. és 28. között a népi kultúra kedvelőit Kolozsváron, az immár huszonkettedik alkalommal megszervezett Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozón.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
szóljon hozzá!