Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) egyszerre családias és nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, az ünneplők felidézik az elmúlt két évtized számos emlékezetes pillanatát, nem csak díjakat és köteteket felsorolva, hanem betekintés engedve a kortárs erdélyi irodalmi élet sokak előtt rejtett berkeibe is.
2022. június 03., 10:402022. június 03., 10:40
2022. június 03., 10:432022. június 03., 10:43
A rendezvénynek a kolozsvári Bulgakov Kávéház ad otthont, amely – mint a tagok visszaemlékezései és anekdotái is megerősítik – a kortárs erdélyi irodalom fontos színhelye volt.
A csütörtöki megnyitón a kortárs erdélyi próza és líra apraja-nagyja összegyűlt. Felvezetőjében Karácsonyi Zsolt, a szervezet jelenlegi elnöke felidézte: a születésnapi események sora tulajdonképpen már februárban elkezdődött és egész évben tartani fog, ám ez a mostani alkalom egy gálajellegű rendezvény. Az est az elmúlt húsz év eseményeinek, felolvasóestjeinek, találkozóinak plakátjait felvonultató kiállítás megnyitójával indult, Szentes Zágon alkotásait szemlélhették meg az érdeklődők.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Mărcuţiu-Rácz Dóra kiemelte: az első tíz évet fiatalos lendület, kísérletező szellem jellemezte, ami a plakátokon is visszaköszön néha olyan ábrázolások, megoldások formájában, amelyeket ma már nem vállalna mindenki fel, míg a második évtizedre a nagykorúsodás a jellemző, az írószervezetnek stabil identitása, elkötelezett tervei lettek, és ez a plakátokon is meglátszik a határozott vonalvezetésben.
Demeter Zsuzsa statisztika szerűen sorolta fel a két évtized során Méhes György-díjjal kitüntettek sorát, feltéve a kérdést, mit is jelent ma, illetve mit jelent majd az utókornak ez a díj, illetve a díjazott alkotók. A négy különböző generációt képviselői a kérdés kapcsán kiemelték, hogy az E-MIL nagyszerű lehetőség mind arra, hogy a magányban alkotók szólhassanak a „közönséghez”, mind arra, hogy a generációk tudjanak egymáshoz szólni.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Egyed Emese hozzátette, hogy fontos kiemelni a kérdés kapcsán azt is, hogy Kolozsvár, a kolozsvári irodalmi élet nagyon sokat köszönhet azoknak a személyes és intézményes kapcsolatoknak, amelyek az E-MIL révén, az E-MIL által alakultak ki.
Az elmélkedő társalgást ünnepi beszédek követték. Elsőként Mile Lajos főkonzul szólalt fel, nem csak diplomata, hanem a irodalomtörténészi minőségében is, olyan problematikus, a szakma által sokat vitatott kérdést boncolgatva, hogy létezik-e erdélyi magyar irodalom, arra a konklúzióra jutva, hogy igenis létezik. A sort Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke folytatta kiemelve, hogy egy irodalmárszervezetet sohasem könnyű vezetni, hiszen „sok kicsi hübriszt kell összetartani”. Erős Kinga az E-MIL múltjából sok anekdotikus epizódot is felidézett, szeretet és tiszteletteljes beszédébe humort is csempészve. A köszöntők között Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke szólalt fel utolsóként, aki nem csak a múltat idézte fel, hanem az egyre nehezebb körülmények – háború, pandémia, válság – ellenére is kifejezte hitét a jövőben.
Felidézte, hogy Fodor Sándor első elnökként gyakran bölcsen elmondta, hogy az E-MIL nem valaki, valakik ellen, hanem valamiért jött létre, és az évek alatt a bölcsesség mellé kitartást és jó szervezés is kellett, hogy a szervezet ma húsz éves születésnapját ünnepelhesse.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az ünnepi beszédek végén Karácsonyi Zsolt oklevelekkel és kedves szavakkal, nosztalgiázással hálálta meg azok munkáját, akik tettek és a mai napig tesznek az E-MIL-ért. Oklevelet kapott mindenki, aki valamilyen formában segítette az E-MIL-t, a Bulgakov Kávéháztól a szervezet könyvelőjén át a támogatókig.
Az est utolsó hivatalos programpontja – a fogadás előtt – az Elnökök társalkodása volt, melynek során Balázs Imre József beszélgetett László Noémivel, Márkus-Barbarossa Jánossal, Karácsonyi Zsolttal és Király Zoltánnal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!