Az elsőkötetes szerzőkkel, Fehér Imolával, Gothár Tamással és Gál Hunorral André Ferenc beszélgetett a sztánai írótáborban
Fotó: Király Farkas
Kulturális emlékezetünk kiemelt helyszínén, a Szilágy megyei Sztánán tartotta meg huszadik írótáborát Kárpát-medencei szerzők és meghívottak részvételével az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). A vasárnap este zárult rendezvényről – mely az olvasás és olvasatok jelenét és jövőjét járta körül – Karácsonyi Zsolt, az írószervezet elnöke a Krónikának elmondta, az előadások, kerekasztal-beszélgetések rámutattak: a kortárs magyar irodalmat az írók, a kiadók, a terjesztők és a nyomdászok együttes munkája vagy közös ötletbörzéi tudják hosszú távon előrevinni.
2022. szeptember 05., 20:322022. szeptember 05., 20:32
2022. szeptember 05., 20:322022. szeptember 05., 20:32
Irodalmi helyszínen, a Szilágy megyei Sztánán szervezték meg Kárpát-medencei szerzők részvételével az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) huszadik táborát a hétvégén. A jubileumi esemény kapcsán Karácsonyi Zsolt, az E-MIL elnöke megkeresésünkre elmondta, korábban hosszú éveken át a Hargita megyei Zetelakán, a háromszéki Árkoson, majd Kalotaszentkirályon tartották az írótábort, tavaly és idén pedig Sztána adott otthont a négynapos rendezvénynek. Irodalmi szempontól azért is bír jelentőséggel a helyszín, mert a Szilágy megyei településen található a Varjúvár, Kós Károly egykori otthona, amelyet az építész, író 1909-ben tervezett. Móricz Zsigmond több ízben is járt a kalotaszegi faluban, a sztánai farsangon való részvétele ihlette Nem élhetek muzsikaszó nélkül című regényét.
A vasárnap este véget ért írótábor az olvasók, olvasatok, valamint az olvasás jelene és jövője tematikát járta körbe, a résztvevők szakmai beszélgetéseken, izgalmas előadásokon és kerekasztal-beszélgetéseken az olvasás jelenlegi helyzetét taglalták, és jövőképét is megpróbálták felvázolni. Olyan ismert alkotók tartottak előadást a témában, mint Boka László irodalomtörténész, egyetemi tanár; Máté Erzsébet, könyvtáros, Pál Dániel Levente költő, a PKÜ felelős igazgatója; Pécsi Györgyi, irodalomtörténész, szerkesztő; Király Farkas költő, szerkesztő. Az olvasást tanári szemszögből Borsodi L. László, Vermesser Levente és Zsidó Ferenc elemezte, a témát kiadói, terjesztési szemszögből Daray Erzsébet, Gálfalvi Ágnes és Nagy Péter véleményezte.
Ennek egyik fontos tényezője, hogy a szerzők személyesen, közvetlenül is eljutnak az olvasókhoz, ami nagyban hozzájárul a könyv sikeréhez. Ugyanakkor fontos, hogy az irodalomnak a digitális világban való jelenléte is egyre erősebb, ami az olvasási szokások lassú változását is eredményezi. A legoptimistább hangot is szóba hoznám: egyik előadásban elhangzott, ha van könyv, vannak olvasók is” – fogalmazta meg Karácsonyi Zsolt. Kérdésünkre kitért arra is, mik voltak a legfontosabb hozadékai az idei írótábornak.
Amennyiben fenn akarjuk tartani a kortárs magyar irodalom és különböző művek olvasottsági szintjét, a közös munka jelentősége felértékelődik” – fejtette ki Karácsonyi Zsolt.
A rendezvényen a különböző generációk is jelen voltak: felolvastak pályakezdő, első kötetes szerzők, és a pályájuk későbbi szakaszában alkotók is. A táborban külön terep jutott az első kötetük után lévő szerzőknek, Fehér Imolának, Gál Hunornak és Gothár Tamásnak; a pályakezdők közül Fancsali Kinga, Nagy Zalán és Kócsó Alexandra mutatkozott be Sztánán, ahol a hagyományos esti felolvasások sem maradtak el. A táborlakók esténként Benő Attila, Borsodi L. László, Cseh Katalin, Király Farkas, Nagy Attila, Szántai János, Száva Csanád, Tamás Kincső és Vermesser Levente legújabb műveivel ismerkedhettek. „Meglátásom szerint a jelenlévők is élvezték mindazt, ami elhangzott, úgyhogy egy kellemes beszélgetéssorozatnak lehet tekinteni ezt a tábort, amit még az eső sem tudott elrontani” – jegyezte meg az írószervezet elnöke.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) egyszerre családias és nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 20 évfordulóját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!