
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A huszadik századi drámairodalom egyik nagy klasszikusát, Samuel Beckett Godot-ra várva című művét tekinthette meg a kolozsvári Interferenciák fesztivál közönsége. A fesztivál igazgatója, Tompa Gábor által rendezett, a portói São João Nemzeti Színház társulata által megvalósított produkció egyszerre nevettette meg és gondolkodtatta el a közönséget ma is aktuális történetével és kérdéseivel.
2022. november 23., 12:562022. november 23., 12:56
Második feléhez érkezett az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál nyolcadik kiadása, de továbbra is gazdag programokkal várják a színház iránt érdeklődőket Kolozsváron, a rendezvény több könyvbemutatót és kiállítást is vendégül lát. Olyan világhírű alkotók előadásai mellett, mint a svájci Christoph Marthaler vagy a dél-koreai Jaram Lee, fiatal rendezők munkái is megtekinthetőek: a fesztivál programjában szerepel ifj. Vidnyánszky Attila Ifjú barbárok valamint Catinca Drăgănescu Itt Moszkva című előadása is.
a Godot-ra várva című előadást a portugáliai São João Nemzeti Színházban állította színpadra, így a huszadik századi drámairodalom egyik nagy klasszikusánakt, Samuel Beckettnek a darabját is megtekinthette hétfőn az Interferenciák közönsége. A portugáliai társulat által megvalósított produkció egyszerre nevettette meg és gondolkodtatta el a közönséget ma is aktuális történetével és kérdéseivel.
Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Színház igazgatója nem először állította színpadra Samuel Beckett ír dráma- és prózaíró, költő 1952-ben napvilágot látott darabját. A rendező 2006-ban a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vendégművészeként formálta előadássá (UNITER-díjra is jelölték a produkciót) a jól ismert drámát. A történet, melyben két útszéli csavargó várja az általuk sem ismert Godot-t, tulajdonképpen az emberiség történelmét és hanyatlását jeleníti meg, a megváltás iránti vágyat, reményt.
A Godot-ra várvának nem csak a tere, hanem az ideje is különös, talán nincs is ideje. A két felvonásos, több mint két órás előadás tulajdonképpen két nap eseményeit vonultatja fel, de a Tom Waits-től kölcsönzött újra és újra felhangzó szaxofondallam valamiféle körkörösséget teremt, a néző úgy érzi, hogy a szereplők nem tudnak kilépni sem saját nyomorúságos helyzetükből, sem a véget nem érőnek tűnő várakozó helyzetéből, ám egyúttal a világunk sem képes körkörösen alakuló rendjéből kilépni.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Bár a darab tematikája látszólag komor, akár pesszimistának is tűnhet, üzenete épp hogy az ezzel ellentétes irányba mutat, a komoly témákat nevetés, remény töri meg. A hősök története megmutatja, hogy minden napban, minden helyzetben van valami jó, szép, valami mókás, szívet melengető. Godot-ra várva egyúttal arra is rámutat, hogy együtt minden jobb, a nehéz helyzetek is könnyebben átvészelhetőek, illetve keresztény gondolatok, eszmék hatása is felsejlik benne, a megváltás reménye lengi körül.
szétszórt cipők, egy haldokló fa, egy tévé révén, míg a pozitív értékek közvetítéséről a szereplők (és a színészek) gondoskodnak. A João Melo és Mário Santos által alakított páros olyan, mintha mindig is együtt várták volna Godot-t, illetve játszották volna ez a szerepet.
Tompa rendezése kliséktől mentes, letisztult előadás, melyben jólesően tudott hatni a színészi játék, a monológok és dialógusok – bár mint minden nemzetközi fesztiválon, a felirat olvasása miatt is sajnos sokat veszít a néző az élményből. A vasárnapig tartó nemzetközi színházi fesztivál programjában számos előadás és kísérő rendezvény szerepel.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Szerdán este 6 órától második alkalommal lesz látható a november 22-ei előadást követően a színház nagytermében a Théâtre Vidy-Lausanne társulat koprodukcióban készült, Nincs ötletem című előadása a svájci rendező, Christoph Marthaler rendezésében.
az Ifjú barbárokat tekintheti meg a fesztiválközönség; az előadás Bartók Béla és Kodály Zoltán életéből inspirálódva, Vecsei H. Miklós szövege és a társulat improvizációi alapján jött létre, koprodukcióban a Gyulai Várszínházzal. Az Ifjú barbárok előadás alkotóival másnap, november 24-én délelőtt 11 órától kerül sor közönségtalálkozóra a TIFF Házban. A szemle részletes programja az Interferenciák Facebook-oldalán olvasható.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
szóljon hozzá!