Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A huszadik századi drámairodalom egyik nagy klasszikusát, Samuel Beckett Godot-ra várva című művét tekinthette meg a kolozsvári Interferenciák fesztivál közönsége. A fesztivál igazgatója, Tompa Gábor által rendezett, a portói São João Nemzeti Színház társulata által megvalósított produkció egyszerre nevettette meg és gondolkodtatta el a közönséget ma is aktuális történetével és kérdéseivel.
2022. november 23., 12:562022. november 23., 12:56
Második feléhez érkezett az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál nyolcadik kiadása, de továbbra is gazdag programokkal várják a színház iránt érdeklődőket Kolozsváron, a rendezvény több könyvbemutatót és kiállítást is vendégül lát. Olyan világhírű alkotók előadásai mellett, mint a svájci Christoph Marthaler vagy a dél-koreai Jaram Lee, fiatal rendezők munkái is megtekinthetőek: a fesztivál programjában szerepel ifj. Vidnyánszky Attila Ifjú barbárok valamint Catinca Drăgănescu Itt Moszkva című előadása is.
a Godot-ra várva című előadást a portugáliai São João Nemzeti Színházban állította színpadra, így a huszadik századi drámairodalom egyik nagy klasszikusánakt, Samuel Beckettnek a darabját is megtekinthette hétfőn az Interferenciák közönsége. A portugáliai társulat által megvalósított produkció egyszerre nevettette meg és gondolkodtatta el a közönséget ma is aktuális történetével és kérdéseivel.
Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Színház igazgatója nem először állította színpadra Samuel Beckett ír dráma- és prózaíró, költő 1952-ben napvilágot látott darabját. A rendező 2006-ban a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vendégművészeként formálta előadássá (UNITER-díjra is jelölték a produkciót) a jól ismert drámát. A történet, melyben két útszéli csavargó várja az általuk sem ismert Godot-t, tulajdonképpen az emberiség történelmét és hanyatlását jeleníti meg, a megváltás iránti vágyat, reményt.
A Godot-ra várvának nem csak a tere, hanem az ideje is különös, talán nincs is ideje. A két felvonásos, több mint két órás előadás tulajdonképpen két nap eseményeit vonultatja fel, de a Tom Waits-től kölcsönzött újra és újra felhangzó szaxofondallam valamiféle körkörösséget teremt, a néző úgy érzi, hogy a szereplők nem tudnak kilépni sem saját nyomorúságos helyzetükből, sem a véget nem érőnek tűnő várakozó helyzetéből, ám egyúttal a világunk sem képes körkörösen alakuló rendjéből kilépni.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Bár a darab tematikája látszólag komor, akár pesszimistának is tűnhet, üzenete épp hogy az ezzel ellentétes irányba mutat, a komoly témákat nevetés, remény töri meg. A hősök története megmutatja, hogy minden napban, minden helyzetben van valami jó, szép, valami mókás, szívet melengető. Godot-ra várva egyúttal arra is rámutat, hogy együtt minden jobb, a nehéz helyzetek is könnyebben átvészelhetőek, illetve keresztény gondolatok, eszmék hatása is felsejlik benne, a megváltás reménye lengi körül.
szétszórt cipők, egy haldokló fa, egy tévé révén, míg a pozitív értékek közvetítéséről a szereplők (és a színészek) gondoskodnak. A João Melo és Mário Santos által alakított páros olyan, mintha mindig is együtt várták volna Godot-t, illetve játszották volna ez a szerepet.
Tompa rendezése kliséktől mentes, letisztult előadás, melyben jólesően tudott hatni a színészi játék, a monológok és dialógusok – bár mint minden nemzetközi fesztiválon, a felirat olvasása miatt is sajnos sokat veszít a néző az élményből. A vasárnapig tartó nemzetközi színházi fesztivál programjában számos előadás és kísérő rendezvény szerepel.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Szerdán este 6 órától második alkalommal lesz látható a november 22-ei előadást követően a színház nagytermében a Théâtre Vidy-Lausanne társulat koprodukcióban készült, Nincs ötletem című előadása a svájci rendező, Christoph Marthaler rendezésében.
az Ifjú barbárokat tekintheti meg a fesztiválközönség; az előadás Bartók Béla és Kodály Zoltán életéből inspirálódva, Vecsei H. Miklós szövege és a társulat improvizációi alapján jött létre, koprodukcióban a Gyulai Várszínházzal. Az Ifjú barbárok előadás alkotóival másnap, november 24-én délelőtt 11 órától kerül sor közönségtalálkozóra a TIFF Házban. A szemle részletes programja az Interferenciák Facebook-oldalán olvasható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!