
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A huszadik századi drámairodalom egyik nagy klasszikusát, Samuel Beckett Godot-ra várva című művét tekinthette meg a kolozsvári Interferenciák fesztivál közönsége. A fesztivál igazgatója, Tompa Gábor által rendezett, a portói São João Nemzeti Színház társulata által megvalósított produkció egyszerre nevettette meg és gondolkodtatta el a közönséget ma is aktuális történetével és kérdéseivel.
2022. november 23., 12:562022. november 23., 12:56
Második feléhez érkezett az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál nyolcadik kiadása, de továbbra is gazdag programokkal várják a színház iránt érdeklődőket Kolozsváron, a rendezvény több könyvbemutatót és kiállítást is vendégül lát. Olyan világhírű alkotók előadásai mellett, mint a svájci Christoph Marthaler vagy a dél-koreai Jaram Lee, fiatal rendezők munkái is megtekinthetőek: a fesztivál programjában szerepel ifj. Vidnyánszky Attila Ifjú barbárok valamint Catinca Drăgănescu Itt Moszkva című előadása is.
a Godot-ra várva című előadást a portugáliai São João Nemzeti Színházban állította színpadra, így a huszadik századi drámairodalom egyik nagy klasszikusánakt, Samuel Beckettnek a darabját is megtekinthette hétfőn az Interferenciák közönsége. A portugáliai társulat által megvalósított produkció egyszerre nevettette meg és gondolkodtatta el a közönséget ma is aktuális történetével és kérdéseivel.
Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Színház igazgatója nem először állította színpadra Samuel Beckett ír dráma- és prózaíró, költő 1952-ben napvilágot látott darabját. A rendező 2006-ban a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vendégművészeként formálta előadássá (UNITER-díjra is jelölték a produkciót) a jól ismert drámát. A történet, melyben két útszéli csavargó várja az általuk sem ismert Godot-t, tulajdonképpen az emberiség történelmét és hanyatlását jeleníti meg, a megváltás iránti vágyat, reményt.
A Godot-ra várvának nem csak a tere, hanem az ideje is különös, talán nincs is ideje. A két felvonásos, több mint két órás előadás tulajdonképpen két nap eseményeit vonultatja fel, de a Tom Waits-től kölcsönzött újra és újra felhangzó szaxofondallam valamiféle körkörösséget teremt, a néző úgy érzi, hogy a szereplők nem tudnak kilépni sem saját nyomorúságos helyzetükből, sem a véget nem érőnek tűnő várakozó helyzetéből, ám egyúttal a világunk sem képes körkörösen alakuló rendjéből kilépni.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Bár a darab tematikája látszólag komor, akár pesszimistának is tűnhet, üzenete épp hogy az ezzel ellentétes irányba mutat, a komoly témákat nevetés, remény töri meg. A hősök története megmutatja, hogy minden napban, minden helyzetben van valami jó, szép, valami mókás, szívet melengető. Godot-ra várva egyúttal arra is rámutat, hogy együtt minden jobb, a nehéz helyzetek is könnyebben átvészelhetőek, illetve keresztény gondolatok, eszmék hatása is felsejlik benne, a megváltás reménye lengi körül.
szétszórt cipők, egy haldokló fa, egy tévé révén, míg a pozitív értékek közvetítéséről a szereplők (és a színészek) gondoskodnak. A João Melo és Mário Santos által alakított páros olyan, mintha mindig is együtt várták volna Godot-t, illetve játszották volna ez a szerepet.
Tompa rendezése kliséktől mentes, letisztult előadás, melyben jólesően tudott hatni a színészi játék, a monológok és dialógusok – bár mint minden nemzetközi fesztiválon, a felirat olvasása miatt is sajnos sokat veszít a néző az élményből. A vasárnapig tartó nemzetközi színházi fesztivál programjában számos előadás és kísérő rendezvény szerepel.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Szerdán este 6 órától második alkalommal lesz látható a november 22-ei előadást követően a színház nagytermében a Théâtre Vidy-Lausanne társulat koprodukcióban készült, Nincs ötletem című előadása a svájci rendező, Christoph Marthaler rendezésében.
az Ifjú barbárokat tekintheti meg a fesztiválközönség; az előadás Bartók Béla és Kodály Zoltán életéből inspirálódva, Vecsei H. Miklós szövege és a társulat improvizációi alapján jött létre, koprodukcióban a Gyulai Várszínházzal. Az Ifjú barbárok előadás alkotóival másnap, november 24-én délelőtt 11 órától kerül sor közönségtalálkozóra a TIFF Házban. A szemle részletes programja az Interferenciák Facebook-oldalán olvasható.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
szóljon hozzá!