Hirdetés

A keresztény szimbólumok becsmérlő használatával vádolja az ortodox egyház Botond Nagy rendezését

Botond Nagy

Pillanatkép a Botond Nagy által a Bukaresti Nemzeti Színházban rendezett előadásból

Fotó: Andrei Văleanu/Teatrul National București

A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű, sok erdélyi, romániai társulatnál dolgozó Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt. A teátrum a kritikákra úgy reagált: az Illés próféta című előadás nem szándékozott megsérteni a keresztény vagy más vallási értékeket.

Krónika

2025. március 28., 17:352025. március 28., 17:35

2025. március 28., 20:502025. március 28., 20:50

A TikTok videómegosztón videófelvételek jelentek meg a Bukaresti Ion Luca Caragiale Nemzeti Színház (TNB) Ilja próféta című, Botond Nagy által rendezett előadásáról.

Ezeken többek közt az látszik, hogy egy piros tűsarkú cipőt viselő nő pózol egy kereszten, majd leszáll róla, miközben egy másik, hiányos öltözetben megjelenő nő táncol a kereszt mellett.

Hirdetés

A Román Ortodox Egyház közleményt bocsátott ki, amelyben azt írja, hogy „elszomorítja a keresztény vallási szimbólumok gyalázó használata, amit az Illés próféta című produkcióban alkalmaztak” – írta a román sajtó több orgánuma, többek közt a culturaladuba.ro kulturális portál.

Az ortodox egyház úgy fogalmazott: „minden kulturális megnyilvánulás hasznos és nevelő célzatú, amennyiben tiszteletben tartja, anélkül, hogy eltorzítaná a szakrális értelmet. A vallási szimbólumok nem megfelelő módon történő használata (…) nem jelentheti azok keresztény felértékelődését. A keresztény szimbólumok tisztelete spirituálisan és kulturálisan egyaránt fontos és szükséges az egyre inkább szekularizált világban, amely hajlik a lelki élet meg nem értő értelmezésére. Ezért elszomorít bennünket a keresztény vallási szimbólumok gyalázkodó használata az Illés, a próféta című előadásban és reméljük, hogy a jövőbeni kulturális események továbbra is tiszteletben tartják szakrális dimenziójukat, anélkül, hogy bármilyen módon sértenék spirituális értéküket” – szerepel az egyház közleményében.

A színház közleményben reagált a kritikára. Mint írták, az Illés, a próféta című előadás „nem szándékozott megsérteni a keresztény vagy más vallási értékeket sem”. Úgy fogalmaztak,

a lengyel szerző darabjának színpadra állítása „a hitről, az emberi meggyőződések törékenységéről és a szélsőségesség mindenféle veszélyeiről elmélkedik. Ez egy olyan művészi megközelítés, amely toleranciára, párbeszédre és az emberi szellem összetettségének mélyebb megértésére ösztönöz”.

A színház nyilatkozatában rámutat, a közösségi platformokon megjelent néhány képet az előadás valós kontextusából kiragadva, elszigetelt töredékeket bemutatva, a színpadra állítás művészi üzenetét torzítva mutatták be. „Az előadás nem hordoz blaszfémiát és nem a hit kigúnyolására törekszik, hanem éppen ellenkezőleg, mély elmélkedésre hív az ember és az istenség kapcsolatáról, arról, hogyan lehet a hitet befolyásolni vagy eltéríteni” – szerepel a bukaresti színház állásfoglalásában.

Az Ilja próféta című előadást február közepén mutatták be a Bukaresti Nemzeti Színházban. A Botond Nagy (a Brassóban született rendező ebben a formában használja a nevét, erre kéri a színházakat és a sajtót is) által rendezett előadásban elismert színészek játszanak, többek között:

  • Ofelia Popii,
  • Richard Bovnoczki,
  • Florentina Țilea,
  • Lari Georgescu.

Tadeusz Słobododzianek lengyel drámaíró darabját 2001-ban a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron színház is bemutatta Bocsárdi László rendezésében.

A darab Eliasz Klimowicz prédikátor igaz történetén alapul, és az 1930-as években esett meg. A történet szerint egy határ menti fehérorosz falu lakói abban a hitben élnek, hogy közösségük pásztora, aki megjósolja a világvégét, tulajdonképpen Krisztus, és azt javasolják, hogy feszítsék keresztre, hogy megtalálják a megváltást.

Botond Nagy Galéria

A keresztre feszítés momentuma a Botond Nagy által rendezett előadásban

Fotó: Costi Șimon/Teatrul Național Bucureșsti

Az 1991-ben írt szöveg sok vitát váltott ki, a szerzőt a keresztény ortodox értékek lejáratása, valamint a durva és helytelen nyelvezet miatt kritizálták. Słobodzianek valójában egy „fejre állított”, hitében és értékeiben primitív világról beszél, felhívva a figyelmet a vallási fanatizmus és a szélsőséges ideológiák veszélyeire.

Amint a Tamási Áron színház honlapján a Bocsárdi-rendezés kapcsán szerepel,

Tadeusz Slobodzianek darabja megtörtént eset alapján íródott. Az 1910-es években Éliás Klimowicz fehéroroszországi parasztember zarándokútra indul a „csodatevő pópához”, hogy ketten, közös imával megszabadítsák a környéket az ott grasszáló hírhedt rablógyilkostól. Miközben Éliás úton van, a rabló meghal, s ezt az eseményt a közeli falvak lakói csodaként értelmezik.

Mivel akkoriban a környéken már számos „Szűzanya” és „Keresztelő Szent János” működik, a történtek után Éliást is szentként – Ilja prófétaként – kezdik tisztelni.

Lassanként elterjed, hogy Ilja maga a másodjára földre eljövő Jézus Krisztus, ezért a falusiak fejükbe veszik, hogy „hozzásegítik” a Messiást újbóli feltámadásához. Szétosztják egymás között a bibliai történet szerepeit s elindulnak, hogy keresztre feszítsék a prófétát, s ezáltal együtt üdvözülhessenek a Megváltóval.

Botond Nagy szerint a fanatizmus minden formája aggasztó

Botond Nagy a színház honlapján olvasható bemutató szövegben többek úgy fogalmaz: „a fanatizmus minden formája borzasztóan aggasztó, és azok, akik ezt előre gyártott ítéletekkel dicsőítik, csak zsigeri félelmet keltenek benne. Pontosan azért ijesztenek meg, mert nem hagynak teret a kételynek, a vitának vagy a párbeszédnek, ítéleteik dogmatikusak. Számomra a hit talán a legintimebb, legkényesebb és legszentebb pillanat, amit önmagunkkal megélhetünk.

Számomra ez a szöveg visszatérés a hitemhez, de mindenekelőtt a színházba és a színházcsinálásba vetett hitemhez,

amelyet minden egyes projekttel újra felfedezek magamban. Először a középiskolában találkoztam ezzel a szöveggel, amikor Bocsárdi László tanárom rendezése a tiszta katarzis pillanatát hozta létre” – hangsúlyozta.

Botond Nagy korábban többek közt a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház német tagozatánál rendezett, a William Shakespeare Macbeth-jéből készült produkcióról itt írtunk.

korábban írtuk

Megszabadulni a múlt hatásától – Szophoklész Elektráját mutatják be a kolozsvári magyar színházban
Megszabadulni a múlt hatásától – Szophoklész Elektráját mutatják be a kolozsvári magyar színházban

Az évad utolsó bemutatójaként a Szophoklész tragédiája nyomán, Kali Ágnes és Botond Nagy szövegadaptációja alapján készült Elektra című előadást viszi színre a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 12., hétfő

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház

A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház
Hirdetés
2026. október 11., vasárnap

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját

Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját
2026. október 11., vasárnap

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről

Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről
2026. október 10., szombat

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást

Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Hirdetés
2026. október 08., csütörtök

Lélektani mű az elkerülhetetlen tragédiáról: koprodukciót mutat be a szatmári magyar társulat

Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.

Lélektani mű az elkerülhetetlen tragédiáról: koprodukciót mutat be a szatmári magyar társulat
2026. október 07., szerda

Jubileum a láthatáron: tizedszer költöznek magyar előadások a brassói színházba

Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.

Jubileum a láthatáron: tizedszer költöznek magyar előadások a brassói színházba
2026. október 02., péntek

Otthonkeresés és kultúrák találkozása a vásznon: premierek és filmes találkozások a 26. Filmtettfeszten

Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.

Otthonkeresés és kultúrák találkozása a vásznon: premierek és filmes találkozások a 26. Filmtettfeszten
Hirdetés
2026. szeptember 30., szerda

Színészek saját élettörténetei a színpadon: szokatlan kezdeményezést indított a temesvári társulat

Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.

Színészek saját élettörténetei a színpadon: szokatlan kezdeményezést indított a temesvári társulat
2026. szeptember 29., kedd

Elek apó újra az íróasztalánál mesélhet – Új élmények várják a látogatókat Kisbaconban

Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.

Elek apó újra az íróasztalánál mesélhet – Új élmények várják a látogatókat Kisbaconban
2026. szeptember 28., hétfő

„A színház az otthona volt”. Elhunyt a neves nagyváradi színművész

Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.

„A színház az otthona volt”. Elhunyt a neves nagyváradi színművész
Hirdetés
Hirdetés