
Pillanatkép a Botond Nagy által a Bukaresti Nemzeti Színházban rendezett előadásból
Fotó: Andrei Văleanu/Teatrul National București
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű, sok erdélyi, romániai társulatnál dolgozó Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt. A teátrum a kritikákra úgy reagált: az Illés próféta című előadás nem szándékozott megsérteni a keresztény vagy más vallási értékeket.
2025. március 28., 17:352025. március 28., 17:35
2025. március 28., 20:502025. március 28., 20:50
A TikTok videómegosztón videófelvételek jelentek meg a Bukaresti Ion Luca Caragiale Nemzeti Színház (TNB) Ilja próféta című, Botond Nagy által rendezett előadásáról.
A Román Ortodox Egyház közleményt bocsátott ki, amelyben azt írja, hogy „elszomorítja a keresztény vallási szimbólumok gyalázó használata, amit az Illés próféta című produkcióban alkalmaztak” – írta a román sajtó több orgánuma, többek közt a culturaladuba.ro kulturális portál.
Az ortodox egyház úgy fogalmazott: „minden kulturális megnyilvánulás hasznos és nevelő célzatú, amennyiben tiszteletben tartja, anélkül, hogy eltorzítaná a szakrális értelmet. A vallási szimbólumok nem megfelelő módon történő használata (…) nem jelentheti azok keresztény felértékelődését. A keresztény szimbólumok tisztelete spirituálisan és kulturálisan egyaránt fontos és szükséges az egyre inkább szekularizált világban, amely hajlik a lelki élet meg nem értő értelmezésére. Ezért elszomorít bennünket a keresztény vallási szimbólumok gyalázkodó használata az Illés, a próféta című előadásban és reméljük, hogy a jövőbeni kulturális események továbbra is tiszteletben tartják szakrális dimenziójukat, anélkül, hogy bármilyen módon sértenék spirituális értéküket” – szerepel az egyház közleményében.
A színház közleményben reagált a kritikára. Mint írták, az Illés, a próféta című előadás „nem szándékozott megsérteni a keresztény vagy más vallási értékeket sem”. Úgy fogalmaztak,
A színház nyilatkozatában rámutat, a közösségi platformokon megjelent néhány képet az előadás valós kontextusából kiragadva, elszigetelt töredékeket bemutatva, a színpadra állítás művészi üzenetét torzítva mutatták be. „Az előadás nem hordoz blaszfémiát és nem a hit kigúnyolására törekszik, hanem éppen ellenkezőleg, mély elmélkedésre hív az ember és az istenség kapcsolatáról, arról, hogyan lehet a hitet befolyásolni vagy eltéríteni” – szerepel a bukaresti színház állásfoglalásában.
Az Ilja próféta című előadást február közepén mutatták be a Bukaresti Nemzeti Színházban. A Botond Nagy (a Brassóban született rendező ebben a formában használja a nevét, erre kéri a színházakat és a sajtót is) által rendezett előadásban elismert színészek játszanak, többek között:
Tadeusz Słobododzianek lengyel drámaíró darabját 2001-ban a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron színház is bemutatta Bocsárdi László rendezésében.
A keresztre feszítés momentuma a Botond Nagy által rendezett előadásban
Fotó: Costi Șimon/Teatrul Național Bucureșsti
Az 1991-ben írt szöveg sok vitát váltott ki, a szerzőt a keresztény ortodox értékek lejáratása, valamint a durva és helytelen nyelvezet miatt kritizálták. Słobodzianek valójában egy „fejre állított”, hitében és értékeiben primitív világról beszél, felhívva a figyelmet a vallási fanatizmus és a szélsőséges ideológiák veszélyeire.
Tadeusz Slobodzianek darabja megtörtént eset alapján íródott. Az 1910-es években Éliás Klimowicz fehéroroszországi parasztember zarándokútra indul a „csodatevő pópához”, hogy ketten, közös imával megszabadítsák a környéket az ott grasszáló hírhedt rablógyilkostól. Miközben Éliás úton van, a rabló meghal, s ezt az eseményt a közeli falvak lakói csodaként értelmezik.
Lassanként elterjed, hogy Ilja maga a másodjára földre eljövő Jézus Krisztus, ezért a falusiak fejükbe veszik, hogy „hozzásegítik” a Messiást újbóli feltámadásához. Szétosztják egymás között a bibliai történet szerepeit s elindulnak, hogy keresztre feszítsék a prófétát, s ezáltal együtt üdvözülhessenek a Megváltóval.
Botond Nagy a színház honlapján olvasható bemutató szövegben többek úgy fogalmaz: „a fanatizmus minden formája borzasztóan aggasztó, és azok, akik ezt előre gyártott ítéletekkel dicsőítik, csak zsigeri félelmet keltenek benne. Pontosan azért ijesztenek meg, mert nem hagynak teret a kételynek, a vitának vagy a párbeszédnek, ítéleteik dogmatikusak. Számomra a hit talán a legintimebb, legkényesebb és legszentebb pillanat, amit önmagunkkal megélhetünk.
amelyet minden egyes projekttel újra felfedezek magamban. Először a középiskolában találkoztam ezzel a szöveggel, amikor Bocsárdi László tanárom rendezése a tiszta katarzis pillanatát hozta létre” – hangsúlyozta.
Botond Nagy korábban többek közt a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház német tagozatánál rendezett, a William Shakespeare Macbeth-jéből készült produkcióról itt írtunk.

Az évad utolsó bemutatójaként a Szophoklész tragédiája nyomán, Kali Ágnes és Botond Nagy szövegadaptációja alapján készült Elektra című előadást viszi színre a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!