Hirdetés

A katolikus egyház „emberi arcai” – Kötetben Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel készített interjúi

interjú

Gagyi Katinka: „figyeltem, hogy kikkel tudnék egy-egy olyan spiritualitással kapcsolatos témáról interjút készíteni, amely közérdeklődésre tart számot, amely bárki számára fontos lehet, vallástól, világnézettől függetlenül”

Fotó: László Ildikó

A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásában frissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel. Az interjúk nagy része a Nőileg magazin online platformján látott napvilágot, a kötet egyik érdekessége, hogy a 37 alany közül 12 nő. Gagyi Katinka a Krónikának elmondta, a 37 papnak és szerzetesnek nemcsak a személyisége, hanem a szolgálata is változatos: vannak, akikre egy egész egyházközséget bíztak, ahol sokrétű feladatot kell ellátniuk, mások inkább rétegpasztorációval foglalkoznak.

Kiss Judit

2025. december 06., 10:022025. december 06., 10:02

A katolikus egyház „emberi arcait” mutatja be Gagyi Katinkának A te szavadra című, a Verbum Egyesület kiadásában megjelent, Kolozsváron októberben bemutatott interjúkötete, amely összesen 37, Erdélyben szolgáló vagy innen származó pappal és szerzetessel készült beszélgetést sorakoztat fel.

Az interjúk szerzőjét arról kérdeztük, utólag miként látja, milyen „emberi arcok” rajzolódnak ki az olvasó előtt – és milyen papi, szerzetesi arc bontakozik ki esetleg az olyan olvasó számára, aki távolabbról szemléli, esetleg kevéssé ismeri a katolikus egyházat.

Hirdetés
interjú Galéria

A Te szavadra című interjúkötet „egyfelől inspiráló, szórakoztató, néhol könnyed, máshol komoly hangvételű lelki-szellemi táplálék, másrészt színvonalas hivatáspromóció”

Fotó: Deák Szidónia

„Erre a kérdésre talán hitelesebben tudnának válaszolni az olvasók, mivel én túlságosan benne vagyok a témában ahhoz, hogy reális képet alkothassak kívülről. Ellenben azt látom, hogy a kirajzolódó arc nagyon sokszínű, hiszen ennek a 37 papnak és szerzetesnek nemcsak a személyisége, de a szolgálata is változatos: vannak, akikre egy egész egyházközséget bíztak, ahol nagyon sokrétű feladatot kell ellátniuk,

mások inkább rétegpasztorációval foglalkoznak, így fiatalokkal, gyerekekkel, betegekkel, cigányokkal, függőségben élőkkel stb. dolgoznak.

Ebben a munkában is beigazolódni látszanak Szent Pál szavai: A test ugyan egy, de sok tagja van. (1Kor 12,12) Ez a sok tag pedig egymásra utaltságában mutat egységet, hiszen mindannyiuk szolgálatára nagy szükség van, és nem pótolja egyik a másikat” – fejtette ki Gagyi Katinka.

interjú Galéria

Interjú olvasható Péter Mária M. Imelda nővérrel, a Szent Családról nevezett Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek tagjával

Fotó: Deák Szidónia

Interjúk a teljesség igénye nélkül

Több év alatt gyűltek össze a kötetben olvasható interjúk. A szerzőtől azt kérdeztük, milyen volt a munkafolyamat, és mi alapján választotta ki interjúalanyait. „Az interjúk nagy része korábban már megjelent a Nőileg magazin online platformján, ahol 3 éven keresztül havi rendszerességgel vezettem Oltári nők/Oltári férfiak címmel interjúsorozatot. A későbbiekben ezeket egészítettem ki 9 új interjúval. Mivel elég sok papot, szerzetest ismerek, volt kikből választanom, néha nehéz is volt minden hónapban csak egy valakit kiemelni a sorból. És itt is szeretném hangsúlyozni, hogy a kötetet a teljesség igénye nélkül írtam, tehát azzal a tudattal, hogy még nagyon sok hiteles és vagány szerzetes, pap él közöttünk a megkérdezetteken kívül” – emelte ki a szerző.

Mint mondta, alapvetően két szempontot vett figyelembe: egyrészt olyan személyeket keresett, akiknek a saját köreikben nem mindennapinak számító kedvteléseik vannak, például

  • motorozás,
  • buszvezetés,
  • kerékpározás,
  • futás,
  • kertészkedés,
  • zenélés,
  • természetfotózás.

„Velük általában könnyedebb hangvételű beszélgetéseket folytattam. Másrészt figyeltem, hogy kikkel tudnék egy-egy olyan spiritualitással kapcsolatos témáról beszélgetni, amely közérdeklődésre tart számot, amely bárki számára fontos lehet, vallástól, világnézettől függetlenül. Ezek a témák általában egyik-másik interjúalanynak szívügyévé váltak, így mélyen beleásták magukat az adott kérdéskörbe – ilyenek voltak a halál és gyászfeldolgozás, függőségek, pszichoterápia, fenntarthatóság, a férfiak társadalomban betöltött szerepe, gyerekek nevelése – hogy csak néhányat említsek” – fejtette ki Gagyi Katinka.

korábban írtuk

„A reményt nem lehet megszerezni, hiszen ajándék” – Darvas Piroska teológus, segítőnővér a húsvét lelkiségéről 1.
„A reményt nem lehet megszerezni, hiszen ajándék” – Darvas Piroska teológus, segítőnővér a húsvét lelkiségéről 1.

A reményt nem lehet megszerezni, kiérdemelni, megvásárolni, hiszen ajándék, viszont sokat tehetünk azért, hogy ezt az ajándékot be tudjuk fogadni – vallja Darvas Piroska teológus, jelenleg Kolozsváron tevékenykedő segítőnővér.

Női jelenlét és új perspektívák

A Te szavadra című kötet hiánypótló és érdekes a tekintetben is, hogy a 37 interjúalany közül 12 nő: szerzetesnők, segítő nővérek. A szerzőtől azt is megkérdeztük: mit gondol,

miként alakíthatja a női alanyokkal készült interjúk olvasása az egyházat egyáltalán vagy csak távolról ismerő, figyelő emberek horizontjának alakulását.

interjú Galéria

Bőjte Csongorral, a Verbum Egyesület igazgatójával is olvasható interjú a kötetben

Fotó: Deák Szidónia

„A női jelenlét minden közösségbe új perspektívákat hoz, ezért is figyeltem arra tudatosan, hogy valamelyest kiegyenlített legyen a két nem reprezentálása a kötetben. Nyilván – mivel egyházunkban nőket nem szentelnek pappá – jóval nagyobb a merítés a férfiak terén. De az, hogy az interjúk egyharmada nőkkel készült, már elég szignifikánsnak mondható” – fejtette ki a szerző. Mint fogalmazott, a katolikus egyházban az utóbbi évtizedekben kezdett igazán hallhatóvá válni a nők hangja azáltal, hogy a szerzetes- és civil nők jelenléte, véleménye egyre inkább formálja az egyház arculatát.

Idézet
Katolikus szóhasználatban anyaszentegyházként is szoktuk emlegetni az egyházat, amely nagyobb hangsúlyt fektet a nőies, anyai jegyekre, mint például a befogadás, empátia, a kicsinyekhez, elesettekhez való lehajlás.

Viszont ki szeretném emelni, hogy nem egészséges, ha ez a férfiak vagy a maszkulin tulajdonságok háttérbe szorulásával jut érvényre. Nőként úgy kell hallatnunk hangunkat az egyházban – bármilyen élethelyzetben legyünk is –, hogy az a férfiak számára ne fenyegető, hanem vonzó legyen, hogy ne kizárjuk, hanem kiegészítsük egymást” – állapította meg Gagyi Katinka.

Hozzátette, a más felekezetűek, világnézetűek szemében a katolikus egyházhoz gyakran tapadnak olyan jelzők, mint patriarchális, szigorú, tekintélyelvű, amelyek – ha jól meggondoljuk – elsősorban a férfiak kizárólagos papságában gyökereznek,

így nagyban árnyalhatja a képet, ha nőket is látnak az egyházban tevékenyen szerepet vállalni.

interjú Galéria

Kalányos Ottó cigánypasztorációval foglalkozó, cigány származású, székelyföldi katolikus pappal is készült interjú

Fotó: Deák Szidónia

„Olyan nőket, akik feleségként, anyaként, egyedülállóként vagy szerzetesként talentumaik legjavával építik Isten országát itt a földön. Abban bízom, hogy ha a könyvben található, női alanyokkal készült interjúkat olvassák az emberek, azokban egy gyengéd, szerető, irgalmas egyházzal és Istennel találkoznak” – fűzte hozzá a szerző.

A „dobozon kívül” gondolkodni

Gagyi Katinka római katolikus teológia és angol nyelv és irodalom szakot végzett a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), tehát kérdezőként mintegy az egyházon „belülről” szólította meg az interjúalanyait. Ugyanakkor az interjúk a nagyközönségnek készültek, ezért a „külső” szemszöget részesítette előnyben. Megkérdeztük, hogyan látja,

miként lehet a ma – sokszor az egyháztól, vallásosságtól elforduló – emberét megszólítani ehhez hasonló megközelítéssel úgy, hogy kíváncsivá tegyék az olvasót az interjúk, esetleg segítsék az istenkeresés útján.

„Bármilyen területen dolgozzon is az ember, rendkívül fontosnak tartom, hogy néha a »dobozon kívül« tudjon gondolkodni. Vagyis ne váljon a saját szakmaisága rabjává, hanem fogadja el, hogy sokaknak teljes az élete az adott szakmai terület nélkül is. Például az egyházban dolgozók tartsák szem előtt, hogy vannak emberek, akik számára közömbös vagy akár taszító, hogy mi történik az egyházban. És az ő életüknek így is van jogosultsága. Ezért kardinális, hogy olykor tudjunk a saját kerítéseinken kívülről betekinteni: mit látunk onnan” – fogalmazott a szerző.

interjú Galéria

Interjú a kötetben Darvas Piroskával, a Segítő Nővérek kongregációjának tagjával

Fotó: Deák Szidónia

Mint mondta, neki fáj, amikor támadják az egyházát, amikor csak a negatívumot látják benne, és azt terjesztik ki általános jelenségnek. Természetesen ő maga is tudatában van annak, hogy az egyházban vannak hibák, sebek, mulasztások és igen súlyos bűnök, visszaélések is, de nem gondolja, hogy az egyházat azokkal kellene azonosítani.

„Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy igen, jelen van, de nem ez a jellemző. Sajnos a sajtó többnyire a negatív példákat említi, hiszen ha egy egyházmegyében 300 pap korrekt módon, Isten iránti hűséggel, elkötelezettséggel éli hivatását, annak nincs hírértéke.

Ezzel szemben ha van három, aki valamilyen komolyabb visszaélést követ el, azzal rögtön tele a média, ami fals képet fest az egyházról. Természetesen nem azt mondom, hogy nem kell ezekről hírt adni. Igenis kell, és felelősségre kell vonni a személyt, ha szükséges, büntetőeljárást indítani. De ha csak erről értesülnek az emberek, csoda-e, ha eltávolodnak, megundorodnak az egyháztól? Ezt a tendenciát próbálom ellensúlyozni ezekkel a portrékkal, beszélgetésekkel” – fejtette ki a szerző.

Aki ezt az élethivatást választja, számolnia kell nehézségekkel

A kötet címválasztása jelképes: Lukács evangéliumának azt az ikonikus részét idézi, amikor Péter a sikertelen halfogás után Jézus szavára mégis kiveti a hálót. Megkérdeztük a szerzőt, hogyan látja, a papokkal, szerzetesekkel folytatott beszélgetéseiből mi körvonalazódhat az olvasó számára: melyek a bibliai szóval élve „emberhalászatnak”, azaz a papságnak, szerzetességnek manapság a legnagyobb nehézségei és a legnagyobb szépségei.

interjú Galéria

A kötet címválasztása jelképes: Lukács evangéliumának azt az ikonikus részét idézi, amikor Péter a sikertelen halfogás után Jézus szavára mégis kiveti a hálót

Fotó: Deák Szidónia

„Véleményem szerint e kettőt egyben kell nézni, hiszen az érem mindkét oldalát látva alakulhat ki bennünk a teljes és átfogó kép. Jézus ígérete szerint aki érte és az evangéliumért elhagyja a földi kötődéseket, az százannyit kap és hozzá az örök életet.

Vagyis a papság vagy szerzetesség útján való járás nem csak lemondásokkal jár, hanem felbecsülhetetlen jutalmakkal is.

Nyilván kétségtelen, hogy aki ezt az élethivatást választja, annak számolnia kell nehézségekkel, ellenállással, akár támadásokkal is” – mondta Gagyi Katinka. Mint fogalmazott, mivel a katolikus egyházban a papok és szerzetesek cölibátusban élnek, nem alapítanak családot, a közvéleményben sokan a hangsúlyt a családi életről való lemondásra helyezik. „Én ezekkel az emberekkel beszélgetve kiteljesedett, örömteli, értelmes életeket láttam, amelyekben a családi kötelékek hiánya felszabadította az embereket valami másra: elmélyültebb kapcsolatra Istennel és osztatlan odafordulásra a többi ember felé.

Akárcsak más életformák esetében, ennek az életformának a szépségét is a kapcsolatok minősége jelenti.

Ahogy a házasságban a társammal való minőségi kapcsolat tud egy biztos alapot jelenteni az életemnek, kiegyensúlyozottságot ad, úgy a papok, szerzetesek esetében az Isten-kapcsolat olyan stabil hátteret biztosít, ami sok vihart kivéd” – fogalmazott a szerző.

Iránytű, eligazodási pont az információáradatban

Gagyi Katinka a kötet előszavában így fogalmaz: „egyfelől inspiráló, szórakoztató, néhol könnyed, máshol komoly hangvételű lelki-szellemi táplálék, másrészt színvonalas hivatáspromóció”.

Vajon miért van szüksége a mai olvasónak arra, hogy effajta könnyen olvasható, mégis fajsúlyos formában jusson el hozzá az üzenet?

„Lényegesnek tartom kiemelni, hogy a fiataloknak – akik felé a hivatáspromóció irányul – nagy szükségük van útjelzőkre. Annyira sok információ zúdul rájuk naponta mindenfelől, hogy ember legyen a talpán, aki el tud ezek között igazodni. Ebben az eligazodásban kell használható támpontokat adnunk, hogy jó irányba tudjanak haladni.

Hiszen ha egy sivatagban, ahol minden homokbucka egyforma, elindulunk iránytű, GPS vagy térkép nélkül, borítékolva van, hogy eltévedünk” – fogalmazott a szerző.

interjú Galéria

Pantea Tibor ferences szerzetes: „Az igazán erős férfiak döbbennek rá, hogy szükségük van valakire, aki erősebb náluk”

Fotó: Deák Szidónia

Meglátása szerint ma már az emberek nagy része elszokott a nagyregények olvasásától, egyszerre nem szívesen olvas hosszú szövegeket, ő ezért tartja emészthető és ideális műfajnak az interjút, amiben a kérdések helyenként megtörik az egybefüggő szöveget, és általában nem vezet nagyon mélyre. „Ráadásul mindegyik beszélgetés címe sokat elárul a tematikájáról, ennek alapján pedig jól lehet váltogatni közöttük érdeklődés függvényében, és nem kell őket feltétlenül sorra venni.

Ennek ellenére mégis majd’ mindegyik interjú mély, tartalmas üzenettel bír, csak ki kell hámozni a sorok közül. De arra törekedtem, hogy ne legyen erőszakos, térítő hangvétele egyiknek sem,

hiszen azt teljesen kontraproduktívnak tartom, mivel az emberekben nagy ellenállást szül” – fejtette ki Gagyi Katinka. Megkérdeztük tőle azt is, tervez-e további köteteket, munkákat ezen a vonalon. „Egyelőre ennek a könyvnek ízlelgetem a gyümölcseit, próbálom levonni a konklúziókat, élvezem az elvégzett munka elégtételét. Jelenleg egy 8–10 állomásos könyvbemutató turné közepe táján járunk, ami sok energiát, odafigyelést igényel részemről, ugyanakkor engem is feltölt. És állandóan szem előtt tartom, hogy ebben a munkában nem a magam, hanem a jó Isten dicsőségét keresem” – fejtette ki a Krónikának Gagyi Katinka.

interjú Galéria

László Attilával, a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Plébánia főesperes-plébánosával is interjú olvasható a kötetben

Fotó: Deák Szidónia

korábban írtuk

A feltámadás magasabb rendű életet jelent – Bőjte Csongor, a Szent Mihály-templom káplánja húsvét jelentőségéről
A feltámadás magasabb rendű életet jelent – Bőjte Csongor, a Szent Mihály-templom káplánja húsvét jelentőségéről

Húsvétkor az ünnepeljük, hogy Krisztus új életre támadt fel, és ebből az új életből nekünk is ajándékozott, minket is erre hív – fejtette ki a Krónikának adott interjúban Bőjte Csongor, a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Plébánia káplánja.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

A 113. évfordulóját ünneplő Maros Megyei Könyvtár ötnapos rendezvénysorozatot szervez

Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.

A 113. évfordulóját ünneplő Maros Megyei Könyvtár ötnapos rendezvénysorozatot szervez
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Erdélyi szigetek a nemzetközi színházi térképen: három évtized, 38 miniszter, két fesztiválmérleg

Kolozsvár és Nagyszeben évtizedek óta „szigetként” kapcsolja be Erdélyt a nemzetközi színházi vérkeringésbe.

Erdélyi szigetek a nemzetközi színházi térképen: három évtized, 38 miniszter, két fesztiválmérleg
2026. november 16., hétfő

Titokzatos ajándék: karácsonyra hangoló premier a kolozsvári Puck Bábszínházban

Egy titokzatos ajándék, egy bátor kis emberke és egy fenyegető egérsereg: E.T.A. Hoffmann klasszikus meséjét, a Diótörőt állította színpadra a kolozsvári Puck Bábszínház.

Titokzatos ajándék: karácsonyra hangoló premier a kolozsvári Puck Bábszínházban
2026. november 14., szombat

Három éjjel, három nap húzzák a talpalávalót Kolozsváron

Néptáncelőadások, koncertek, táncházak, kézműves foglalkozások és gyermekprogramok várják november 26. és 28. között a népi kultúra kedvelőit Kolozsváron, az immár huszonkettedik alkalommal megszervezett Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozón.

Három éjjel, három nap húzzák a talpalávalót Kolozsváron
Hirdetés
2026. november 09., hétfő

Először részesült erdélyi magyar alkotó, egykori csúcspolitikus a Romániai Írók Szövetsége rangos elismerésében

Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.

Először részesült erdélyi magyar alkotó, egykori csúcspolitikus a Romániai Írók Szövetsége rangos elismerésében
2026. november 08., vasárnap

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan

A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan
2026. november 04., szerda

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál

Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál
Hirdetés
2026. november 03., kedd

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában

A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában
2026. november 03., kedd

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat

A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat
2026. november 02., hétfő

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe

Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe
Hirdetés
Hirdetés