
Gagyi Katinka: „figyeltem, hogy kikkel tudnék egy-egy olyan spiritualitással kapcsolatos témáról interjút készíteni, amely közérdeklődésre tart számot, amely bárki számára fontos lehet, vallástól, világnézettől függetlenül”
Fotó: László Ildikó
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásában frissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel. Az interjúk nagy része a Nőileg magazin online platformján látott napvilágot, a kötet egyik érdekessége, hogy a 37 alany közül 12 nő. Gagyi Katinka a Krónikának elmondta, a 37 papnak és szerzetesnek nemcsak a személyisége, hanem a szolgálata is változatos: vannak, akikre egy egész egyházközséget bíztak, ahol sokrétű feladatot kell ellátniuk, mások inkább rétegpasztorációval foglalkoznak.
2025. december 06., 10:022025. december 06., 10:02
A katolikus egyház „emberi arcait” mutatja be Gagyi Katinkának A te szavadra című, a Verbum Egyesület kiadásában megjelent, Kolozsváron októberben bemutatott interjúkötete, amely összesen 37, Erdélyben szolgáló vagy innen származó pappal és szerzetessel készült beszélgetést sorakoztat fel.
A Te szavadra című interjúkötet „egyfelől inspiráló, szórakoztató, néhol könnyed, máshol komoly hangvételű lelki-szellemi táplálék, másrészt színvonalas hivatáspromóció”
Fotó: Deák Szidónia
„Erre a kérdésre talán hitelesebben tudnának válaszolni az olvasók, mivel én túlságosan benne vagyok a témában ahhoz, hogy reális képet alkothassak kívülről. Ellenben azt látom, hogy a kirajzolódó arc nagyon sokszínű, hiszen ennek a 37 papnak és szerzetesnek nemcsak a személyisége, de a szolgálata is változatos: vannak, akikre egy egész egyházközséget bíztak, ahol nagyon sokrétű feladatot kell ellátniuk,
Ebben a munkában is beigazolódni látszanak Szent Pál szavai: A test ugyan egy, de sok tagja van. (1Kor 12,12) Ez a sok tag pedig egymásra utaltságában mutat egységet, hiszen mindannyiuk szolgálatára nagy szükség van, és nem pótolja egyik a másikat” – fejtette ki Gagyi Katinka.
Interjú olvasható Péter Mária M. Imelda nővérrel, a Szent Családról nevezett Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek tagjával
Fotó: Deák Szidónia
Több év alatt gyűltek össze a kötetben olvasható interjúk. A szerzőtől azt kérdeztük, milyen volt a munkafolyamat, és mi alapján választotta ki interjúalanyait. „Az interjúk nagy része korábban már megjelent a Nőileg magazin online platformján, ahol 3 éven keresztül havi rendszerességgel vezettem Oltári nők/Oltári férfiak címmel interjúsorozatot. A későbbiekben ezeket egészítettem ki 9 új interjúval. Mivel elég sok papot, szerzetest ismerek, volt kikből választanom, néha nehéz is volt minden hónapban csak egy valakit kiemelni a sorból. És itt is szeretném hangsúlyozni, hogy a kötetet a teljesség igénye nélkül írtam, tehát azzal a tudattal, hogy még nagyon sok hiteles és vagány szerzetes, pap él közöttünk a megkérdezetteken kívül” – emelte ki a szerző.
Mint mondta, alapvetően két szempontot vett figyelembe: egyrészt olyan személyeket keresett, akiknek a saját köreikben nem mindennapinak számító kedvteléseik vannak, például
„Velük általában könnyedebb hangvételű beszélgetéseket folytattam. Másrészt figyeltem, hogy kikkel tudnék egy-egy olyan spiritualitással kapcsolatos témáról beszélgetni, amely közérdeklődésre tart számot, amely bárki számára fontos lehet, vallástól, világnézettől függetlenül. Ezek a témák általában egyik-másik interjúalanynak szívügyévé váltak, így mélyen beleásták magukat az adott kérdéskörbe – ilyenek voltak a halál és gyászfeldolgozás, függőségek, pszichoterápia, fenntarthatóság, a férfiak társadalomban betöltött szerepe, gyerekek nevelése – hogy csak néhányat említsek” – fejtette ki Gagyi Katinka.

A reményt nem lehet megszerezni, kiérdemelni, megvásárolni, hiszen ajándék, viszont sokat tehetünk azért, hogy ezt az ajándékot be tudjuk fogadni – vallja Darvas Piroska teológus, jelenleg Kolozsváron tevékenykedő segítőnővér.
A Te szavadra című kötet hiánypótló és érdekes a tekintetben is, hogy a 37 interjúalany közül 12 nő: szerzetesnők, segítő nővérek. A szerzőtől azt is megkérdeztük: mit gondol,
Bőjte Csongorral, a Verbum Egyesület igazgatójával is olvasható interjú a kötetben
Fotó: Deák Szidónia
„A női jelenlét minden közösségbe új perspektívákat hoz, ezért is figyeltem arra tudatosan, hogy valamelyest kiegyenlített legyen a két nem reprezentálása a kötetben. Nyilván – mivel egyházunkban nőket nem szentelnek pappá – jóval nagyobb a merítés a férfiak terén. De az, hogy az interjúk egyharmada nőkkel készült, már elég szignifikánsnak mondható” – fejtette ki a szerző. Mint fogalmazott, a katolikus egyházban az utóbbi évtizedekben kezdett igazán hallhatóvá válni a nők hangja azáltal, hogy a szerzetes- és civil nők jelenléte, véleménye egyre inkább formálja az egyház arculatát.
Viszont ki szeretném emelni, hogy nem egészséges, ha ez a férfiak vagy a maszkulin tulajdonságok háttérbe szorulásával jut érvényre. Nőként úgy kell hallatnunk hangunkat az egyházban – bármilyen élethelyzetben legyünk is –, hogy az a férfiak számára ne fenyegető, hanem vonzó legyen, hogy ne kizárjuk, hanem kiegészítsük egymást” – állapította meg Gagyi Katinka.
Hozzátette, a más felekezetűek, világnézetűek szemében a katolikus egyházhoz gyakran tapadnak olyan jelzők, mint patriarchális, szigorú, tekintélyelvű, amelyek – ha jól meggondoljuk – elsősorban a férfiak kizárólagos papságában gyökereznek,
Kalányos Ottó cigánypasztorációval foglalkozó, cigány származású, székelyföldi katolikus pappal is készült interjú
Fotó: Deák Szidónia
„Olyan nőket, akik feleségként, anyaként, egyedülállóként vagy szerzetesként talentumaik legjavával építik Isten országát itt a földön. Abban bízom, hogy ha a könyvben található, női alanyokkal készült interjúkat olvassák az emberek, azokban egy gyengéd, szerető, irgalmas egyházzal és Istennel találkoznak” – fűzte hozzá a szerző.
Gagyi Katinka római katolikus teológia és angol nyelv és irodalom szakot végzett a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), tehát kérdezőként mintegy az egyházon „belülről” szólította meg az interjúalanyait. Ugyanakkor az interjúk a nagyközönségnek készültek, ezért a „külső” szemszöget részesítette előnyben. Megkérdeztük, hogyan látja,
„Bármilyen területen dolgozzon is az ember, rendkívül fontosnak tartom, hogy néha a »dobozon kívül« tudjon gondolkodni. Vagyis ne váljon a saját szakmaisága rabjává, hanem fogadja el, hogy sokaknak teljes az élete az adott szakmai terület nélkül is. Például az egyházban dolgozók tartsák szem előtt, hogy vannak emberek, akik számára közömbös vagy akár taszító, hogy mi történik az egyházban. És az ő életüknek így is van jogosultsága. Ezért kardinális, hogy olykor tudjunk a saját kerítéseinken kívülről betekinteni: mit látunk onnan” – fogalmazott a szerző.
Interjú a kötetben Darvas Piroskával, a Segítő Nővérek kongregációjának tagjával
Fotó: Deák Szidónia
Mint mondta, neki fáj, amikor támadják az egyházát, amikor csak a negatívumot látják benne, és azt terjesztik ki általános jelenségnek. Természetesen ő maga is tudatában van annak, hogy az egyházban vannak hibák, sebek, mulasztások és igen súlyos bűnök, visszaélések is, de nem gondolja, hogy az egyházat azokkal kellene azonosítani.
Ezzel szemben ha van három, aki valamilyen komolyabb visszaélést követ el, azzal rögtön tele a média, ami fals képet fest az egyházról. Természetesen nem azt mondom, hogy nem kell ezekről hírt adni. Igenis kell, és felelősségre kell vonni a személyt, ha szükséges, büntetőeljárást indítani. De ha csak erről értesülnek az emberek, csoda-e, ha eltávolodnak, megundorodnak az egyháztól? Ezt a tendenciát próbálom ellensúlyozni ezekkel a portrékkal, beszélgetésekkel” – fejtette ki a szerző.
A kötet címválasztása jelképes: Lukács evangéliumának azt az ikonikus részét idézi, amikor Péter a sikertelen halfogás után Jézus szavára mégis kiveti a hálót. Megkérdeztük a szerzőt, hogyan látja, a papokkal, szerzetesekkel folytatott beszélgetéseiből mi körvonalazódhat az olvasó számára: melyek a bibliai szóval élve „emberhalászatnak”, azaz a papságnak, szerzetességnek manapság a legnagyobb nehézségei és a legnagyobb szépségei.
A kötet címválasztása jelképes: Lukács evangéliumának azt az ikonikus részét idézi, amikor Péter a sikertelen halfogás után Jézus szavára mégis kiveti a hálót
Fotó: Deák Szidónia
„Véleményem szerint e kettőt egyben kell nézni, hiszen az érem mindkét oldalát látva alakulhat ki bennünk a teljes és átfogó kép. Jézus ígérete szerint aki érte és az evangéliumért elhagyja a földi kötődéseket, az százannyit kap és hozzá az örök életet.
Nyilván kétségtelen, hogy aki ezt az élethivatást választja, annak számolnia kell nehézségekkel, ellenállással, akár támadásokkal is” – mondta Gagyi Katinka. Mint fogalmazott, mivel a katolikus egyházban a papok és szerzetesek cölibátusban élnek, nem alapítanak családot, a közvéleményben sokan a hangsúlyt a családi életről való lemondásra helyezik. „Én ezekkel az emberekkel beszélgetve kiteljesedett, örömteli, értelmes életeket láttam, amelyekben a családi kötelékek hiánya felszabadította az embereket valami másra: elmélyültebb kapcsolatra Istennel és osztatlan odafordulásra a többi ember felé.
Ahogy a házasságban a társammal való minőségi kapcsolat tud egy biztos alapot jelenteni az életemnek, kiegyensúlyozottságot ad, úgy a papok, szerzetesek esetében az Isten-kapcsolat olyan stabil hátteret biztosít, ami sok vihart kivéd” – fogalmazott a szerző.
Gagyi Katinka a kötet előszavában így fogalmaz: „egyfelől inspiráló, szórakoztató, néhol könnyed, máshol komoly hangvételű lelki-szellemi táplálék, másrészt színvonalas hivatáspromóció”.
„Lényegesnek tartom kiemelni, hogy a fiataloknak – akik felé a hivatáspromóció irányul – nagy szükségük van útjelzőkre. Annyira sok információ zúdul rájuk naponta mindenfelől, hogy ember legyen a talpán, aki el tud ezek között igazodni. Ebben az eligazodásban kell használható támpontokat adnunk, hogy jó irányba tudjanak haladni.
Pantea Tibor ferences szerzetes: „Az igazán erős férfiak döbbennek rá, hogy szükségük van valakire, aki erősebb náluk”
Fotó: Deák Szidónia
Meglátása szerint ma már az emberek nagy része elszokott a nagyregények olvasásától, egyszerre nem szívesen olvas hosszú szövegeket, ő ezért tartja emészthető és ideális műfajnak az interjút, amiben a kérdések helyenként megtörik az egybefüggő szöveget, és általában nem vezet nagyon mélyre. „Ráadásul mindegyik beszélgetés címe sokat elárul a tematikájáról, ennek alapján pedig jól lehet váltogatni közöttük érdeklődés függvényében, és nem kell őket feltétlenül sorra venni.
hiszen azt teljesen kontraproduktívnak tartom, mivel az emberekben nagy ellenállást szül” – fejtette ki Gagyi Katinka. Megkérdeztük tőle azt is, tervez-e további köteteket, munkákat ezen a vonalon. „Egyelőre ennek a könyvnek ízlelgetem a gyümölcseit, próbálom levonni a konklúziókat, élvezem az elvégzett munka elégtételét. Jelenleg egy 8–10 állomásos könyvbemutató turné közepe táján járunk, ami sok energiát, odafigyelést igényel részemről, ugyanakkor engem is feltölt. És állandóan szem előtt tartom, hogy ebben a munkában nem a magam, hanem a jó Isten dicsőségét keresem” – fejtette ki a Krónikának Gagyi Katinka.
László Attilával, a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Plébánia főesperes-plébánosával is interjú olvasható a kötetben
Fotó: Deák Szidónia

Húsvétkor az ünnepeljük, hogy Krisztus új életre támadt fel, és ebből az új életből nekünk is ajándékozott, minket is erre hív – fejtette ki a Krónikának adott interjúban Bőjte Csongor, a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Plébánia káplánja.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
szóljon hozzá!