A Kézdimárkosfalván született Barabás Miklós által festett portrék elengedhetetlen forrásai a magyar emlékezetnek – hangzott el Budapesten
Fotó: Nemzeti Örökség Intézete Facebook
Barabás Miklós portréi fontos kordokumentumok, elengedhetetlen forrásai a magyar emlékezetnek – hangsúlyozta Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója a háromszéki Kézdimárkosfalván született festőművész halálának 125. évfordulója alkalmából tartott pénteki koszorúzáson Budapesten a Fiumei úti sírkertben.
2023. február 11., 12:332023. február 11., 12:33
A főigazgató felidézte, ha Barabás Miklós nem küzdi fel magát a szegénységből a reformkori Magyarország legjelentősebb alkotói közé, akkor számos, a Fiumei úti sírkertben nyugvó nagy elődünk arcképét ma nem ismernénk – írta az MTI. Móczár hozzátette:
Síremlékét Telcs Ede alkotta, aki Munkácsy Mihály hamarosan megújuló síremlékét és Vörösmarty Mihály ikonikus szobrát is készítette, mely a Vörösmarty téren áll - fűzte hozzá. A Nemzeti Örökség Intézete az Országos Széchényi Könyvtárral közösen kibővített Nemzeti Névtér felületén – az úgynevezett Emlékhely Névtéren – összegyűjti azokat a határon túli magyar emlékhelyeket, amelyek fontosak a nemzeti emlékezetben, ilyen emlékhely lesz majd a háromszéki Dálnokon található ház is, ahol Barabás Miklós gyerekkorát töltötte. Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese arról beszélt, Barabás elsőként fedezte fel az Alföldet mint nemzeti tájat, de érdekelték az aktuális események is, mint a Lánchíd alapkő letétele.
"Úttörő szerepe nemzeti festészetünk kibontakozásában vitathatatlan. A műfaji sokféleség, a rendkívüli affinitás a portréábrázolásban, az újszerű akvarellfestészeti technika, a litografálás és a fényképezés mind a sokszínű és sokoldalú művész archetípusává tette" – emelte ki.
Műértőknek és műkedvelőknek egyaránt igazi vizuális csemegét jelent a Barabás Miklós Céh (BMC) hagyományos évi értékfelmérő kiállítása, amely nemrég nyílt a kolozsvári Művészeti Múzeumban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!