Somogyi Győző Gábor Áronról készült alkotása
Somogyi Győző, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikus és festő alkotásaiból nyílt kiállítás Sepsiszentgyörgyön. A magyar hősök arcképcsarnoka című tárlat július 7-ig látogatható a Lábasházban.
2022. március 12., 10:332022. március 12., 10:33
Somogyi Győző, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikus és festő alkotásaiból látható kiállítás Sepsiszentgyörgyön. A magyar hősök arcképcsarnoka című tárlat július 7-ig látogatható a Lábasházban. Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója közölte, Somogyi Győző 41 kőnyomatot adományoz a múzeumnak, mert „szereti Erdélyt és a székelyeket, és hisz abban, hogy a magyar nép kulturálisan egységes és oszthatatlan”. A mintegy 25 ezer eurót érő ajándék az utóbbi évek egyik legjelentősebb magánadománya.
„Nagy szakadék tátong a magyarországi és az erdélyi képzőművészeti szcéna között: „fontos nevekről” nem tudunk, olyanokról, akik a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben elindították Magyarországon azt a „szellemi erjedést”, ami nélkül ma nem itt tartana a magyar képzőművészet” – véli Vargha Mihály. Kifejti, Somogyi Győző volt az egyike azoknak, akik idejében felismerték, hogy a nagy avantgárd forradalmat követő, a szocialista-realizmusban kicsúcsosodó mozgalmak nem vezetnek sehová, de ő – a keleti tömb művészeinek nagy többségétől eltérően – nem visszafordult a nyugati Grand Art felé, hanem visszatért a gyökerekhez.
Kitelepszik falura, állatokat tenyészt, a vidéki emberek egyszerű életmódját éli, és a tisztaságot keresve, a falusi világra alapozva felépíti egyedi művészetét” – magyarázza a múzeumigazgató.
Kifejti, Somogyi törekvései, esztétikája a neoavantgárd stílusirányzatba sorolható, de azáltal, hogy a népi vallásosság, a historizmus is sarkalatos pontjai a művészetének, stílusa egyedi, sajátos út a magyar művészetben. Szobrászatban Samu Géza (1947–1990) festészetben Bukta Imre (1952) a szellemi rokonai. Életvitele, hitelessége, újszerűsége felkeltette a kádári biztonsági „szervek” figyelmét is, zaklatták, lehallgatták. Életútja is rendhagyó: Budapesten született, nagyvárosban nőtt fel, teológiát is végzett, aztán egyik napról a másikra áttér a földművelő paraszt kőkemény életvitelére, miközben alkot is mindennap, ahogyan a hívő ember imádkozik.
„Ez a száz kép olyan, mint egy ikonosztáz: 30x40 centiméteres képekből áll, amelyek beborítanak egy 12 méter hosszú falat. A tárlat érdekessége, hogy az arcképekhez társul magyarázó szöveg, mindenkiről elolvasható, hogy miben alkotott nagyot, miről híres. A száz arckép között van a háromszéki Gábor Áron is, Kossuth kalapban, ahogy eddig senki nem ábrázolta őt. Hősünk ágyúját pár nappal később március 11-én a budai várban mutatjuk be” – fejtette ki Vargha Mihály.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!