
Somogyi Győző Gábor Áronról készült alkotása
Somogyi Győző, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikus és festő alkotásaiból nyílt kiállítás Sepsiszentgyörgyön. A magyar hősök arcképcsarnoka című tárlat július 7-ig látogatható a Lábasházban.
2022. március 12., 10:332022. március 12., 10:33
Somogyi Győző, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikus és festő alkotásaiból látható kiállítás Sepsiszentgyörgyön. A magyar hősök arcképcsarnoka című tárlat július 7-ig látogatható a Lábasházban. Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója közölte, Somogyi Győző 41 kőnyomatot adományoz a múzeumnak, mert „szereti Erdélyt és a székelyeket, és hisz abban, hogy a magyar nép kulturálisan egységes és oszthatatlan”. A mintegy 25 ezer eurót érő ajándék az utóbbi évek egyik legjelentősebb magánadománya.
„Nagy szakadék tátong a magyarországi és az erdélyi képzőművészeti szcéna között: „fontos nevekről” nem tudunk, olyanokról, akik a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben elindították Magyarországon azt a „szellemi erjedést”, ami nélkül ma nem itt tartana a magyar képzőművészet” – véli Vargha Mihály. Kifejti, Somogyi Győző volt az egyike azoknak, akik idejében felismerték, hogy a nagy avantgárd forradalmat követő, a szocialista-realizmusban kicsúcsosodó mozgalmak nem vezetnek sehová, de ő – a keleti tömb művészeinek nagy többségétől eltérően – nem visszafordult a nyugati Grand Art felé, hanem visszatért a gyökerekhez.
Kitelepszik falura, állatokat tenyészt, a vidéki emberek egyszerű életmódját éli, és a tisztaságot keresve, a falusi világra alapozva felépíti egyedi művészetét” – magyarázza a múzeumigazgató.
Kifejti, Somogyi törekvései, esztétikája a neoavantgárd stílusirányzatba sorolható, de azáltal, hogy a népi vallásosság, a historizmus is sarkalatos pontjai a művészetének, stílusa egyedi, sajátos út a magyar művészetben. Szobrászatban Samu Géza (1947–1990) festészetben Bukta Imre (1952) a szellemi rokonai. Életvitele, hitelessége, újszerűsége felkeltette a kádári biztonsági „szervek” figyelmét is, zaklatták, lehallgatták. Életútja is rendhagyó: Budapesten született, nagyvárosban nőtt fel, teológiát is végzett, aztán egyik napról a másikra áttér a földművelő paraszt kőkemény életvitelére, miközben alkot is mindennap, ahogyan a hívő ember imádkozik.
„Ez a száz kép olyan, mint egy ikonosztáz: 30x40 centiméteres képekből áll, amelyek beborítanak egy 12 méter hosszú falat. A tárlat érdekessége, hogy az arcképekhez társul magyarázó szöveg, mindenkiről elolvasható, hogy miben alkotott nagyot, miről híres. A száz arckép között van a háromszéki Gábor Áron is, Kossuth kalapban, ahogy eddig senki nem ábrázolta őt. Hősünk ágyúját pár nappal később március 11-én a budai várban mutatjuk be” – fejtette ki Vargha Mihály.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
szóljon hozzá!