
Riposzt. Zelenszkij szerint Ukrajna nem enged Putyin hódító szándékainak
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrajna meg kívánja védeni magát, és a kormány számos döntést hozott a biztonság megerősítése érdekében a Kreml fenyegetéseinek fényében – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombatonVlagyimir Putyin orosz elnök pénteki, Ukrajnával kapcsolatos kijelentéseire reagálva.
2025. június 22., 12:532025. június 22., 12:53
Putyin a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon tartott beszédében azt mondta, hogy mivel az orosz és az ukrán valójában egy nép, bizonyos értelemben egész Ukrajna Oroszországhoz tartozik, rámutatva Moszkva maximalista területi ambícióira Ukrajnában.
„Ahová egy orosz katona lába lép, az orosz föld” – mondta.
Zelenszkij péntek esti beszédében Putyin beszédét „előadásnak” minősítette, de kijelentette, hogy Ukrajna komolyan veszi a fenyegetéseket.
– mondta Zelenszkij.
„Remélem, minden partnerünkkel együtt” – tette hozzá, valószínűleg arra utalva, hogy Donald Trump amerikai elnök alatt az Egyesült Államok egyre kevesebb támogatást nyújt Ukrajnának.
Zelenszkij elmondta, hogy megbeszéléseket folytatott Vaszil Maljukkal, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjével, Olekszandr Szirszkij főparancsnokkal és Andrij Szibiha külügyminiszterrel arról, hogyan lehetne megerősíteni Ukrajna védelmét és nemzetközi támogatását.
– mondta. „Természetesen Ukrajna meg fogja védeni magát” – tette hozzá.
Zelenszkij szerint az ukrán kormány több döntést is hozott Oroszország nyílt fenyegetéseinek fényében.
Ezek közé tartozik az ukrán külügyminisztérium teljes diplomáciai átalakítása, a nemzetközi szankciók összehangolására irányuló fokozott erőfeszítések, valamint a drónfejlesztés nagyobb finanszírozása.
Kijev utasításai az SZBU számára továbbra is bizalmasak maradnak, mondta Zelenszkij.
Egyébként
Zelenszkij egy pénteki kijevi sajtótájékoztatón beszélt erről, amelynek tartalmát csak szombaton hozták nyilvánosságra. Azt is bejelentette, hogy Dániával, Norvégiával, Németországgal, Kanadával, az Egyesült Királysággal és Litvániával is tárgyalást folytatnak közös fegyvergyártási projektekről. „Ukrajna része Európa biztonságának, és azt akarjuk elérni, hogy az egyes partnerországuk a GDP-jük 0,25 százalékát különítsék el az ukrán védelmi ipar és a helyi fegyvergyártás támogatására” – fogalmazott.
Zelenszkij tájékoztatása szerint
Jelenleg az ország védelmi szükségleteinek 40 százalékát képes hazai gyártásból kielégíteni, és a kormány folyamatosan keresi ennek a bővítési lehetőségeit – tette hozzá.
Kijev Ukrajnán kívül is szeretne fegyvergyártási projektekben részt venni, és ennek érdekében a nyáron több megállapodás aláírását is tervezik. Ezeknek köszönhetően megkezdhetik majd több katonai gyártási technológiájuk exportját, és ennek keretében európai országokban indulhat meg a gyártás a Build with Ukraine elnevezésű programban – mondta el Zelenszkij.
A sajtótájékoztatón az ukrán elnök arról is beszélt, hogy
„Az Oroszországi Föderációba egyes országoktól a mai napig érkeznek gépalkatrészek, amelyeket fegyvergyártáshoz használnak fel” – állította Zelenszkij, aki szerint 15 tajvani, 13 német, nyolc cseh, hat dél-koreai, három japán és három indiai vállalatról szó.
Hozzátette, hogy az egyik cég kis számban az Egyesült Államokból származó alkatrészeket is szállít. Az elnök jelezte, hogy név szerint ismerik a szóban forgó cégeket, és szorgalmazta, hogy helyezzék ezeket szankciók alá.
„Ez jelentősen lassítaná a folyamatot. Olyan lenne, mintha lefegyvereznék Oroszországot” – fogalmazott az ukrán elnök, aki azt is állította: a harcban elesett katonák holttesteinek közelmúltbeli cseréje alatt Oroszország – ukrán katonák földi maradványai helyett – szándékosan húsz orosz katona holttestét is átadta Kijevnek.
Köztük volt „például egy izraeli zsoldos – egy izraeli okmányokkal rendelkező izraeli állampolgár – holtteste is, aki az orosz erők oldalán harcolt” – mondta.
Zelenszkij azt állította,
Az ukrán államfő azzal vádolta meg Moszkvát, hogy „hazudik”, amikor azt állítja, kizárólag ukrán katonák holttestét adja át, vagy pedig ők sem tudják azonosítani a sok embert, aki meghal. De azt sem zárta ki, hogy szándékosság is lehet az eset mögött, mert Oroszország azt a benyomást próbálja kelteni, hogy a valósnál több ukrán katonát öltek meg.
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.
szóljon hozzá!