Csapás. Az orosz hadsereg újabb támadást indított Kijev ellen, Zelenszkij emlékeztetett: a háború hosszabb ideje tart, mint a második világégés a Szovjetunióban
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborúja vasárnap lépett 1418. napjába, ami megegyezik a második világháború alatt a náci Németország és a Szovjetunió közötti háború időtartamával – mondta Volodimir Zelenszkij emlékeztetett elnök esti beszédében.
2026. január 12., 10:212026. január 12., 10:21
Zelenszkij
„Oroszország nagyszabású háborúja Ukrajna ellen ugyanolyan hosszú ideje tart, mint a náci Németország háborúja a Szovjetunió ellen” – mondta az elnök. „Ma van Oroszország Ukrajna elleni háborújának 1418. napja. Meg akarták ismételni és meg is ismételtek az emberek megalázását – megismételték a fasizmust, megismételték szinte az összes legrosszabb dolgot, ami a 20. században történt” – fogalmazott.
Zelenszkij szerint
„De az oroszok még mindig ugyanazt a Donbaszt próbálják elfoglalni, mint majdnem négy évvel ezelőtt” – mutatott rá.
„Újra hazudni akarnak, hogy elfoglalták Kupjanszkot, végtelen számban halnak meg Zaporizzsja mezőin, és még mindig az egységes Ukrajna ellen harcolnak... Ez sokat elárul a (Vlagyimir) Putyin orosz elnök által felépített rendszerről” – mondta.
„A háború minden napja emlékeztet arra, hogy a világ nem tudja megvédeni magát az őrültektől” – mondta.
A náci Németország 1941. június 22-én indította meg a Barbarossa hadműveletet, azaz a Szovjetunió elleni inváziót.
Az ezt követő hatalmas és véres szárazföldi háború – amelyet néha keleti frontnak vagy nagy honvédő háborúnak is neveznek – körülbelül 1418 napig tartott, egészen Németország 1945. május 9-i kapitulációjáig.
Míg az ukrán tisztségviselők az elmúlt hetekben szorosan együttműködtek az amerikai képviselőkkel egy békeegyezmény tervezetén, amely magában foglalja a háború utáni biztonsági garanciákat, Oroszország következetesen elutasította, hogy engedjen maximalista céljaiból.
Közben Oroszország folytatta az Ukrajna elleni csapásokat: hétfőre virradóra újabb dróntámadást indított Kijev ellen, a drónok eltaláltak egy épületet – jelentették a helyi tisztviselők.
Helyi idő szerint hajnali 1:30 körül több robbanás is hallatszott Kijevben.
Timur Tkacsenko, a kijevi városi katonai adminisztráció vezetője arról számolt be, hogy
A közösségi médiára feltöltött videókon lángok csapnak fel az épületből. Járművek kigyulladásáról is beszámoltak a dróncsapás helyszínén.
A kár mértékéről és az esetleges áldozatokról egyelőre nincs információ.
Az ukrán légierő figyelmeztetett, hogy helyi idő szerint hajnali 3 óra körül újabb dróncsapások voltak várhatók Kijev megyében.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester korábban felszólította a főváros lakóit, hogy ha lehetséges, hagyják el a várost, miután az orosz támadás következtében pénteken a város lakóépületeinek fele fűtés nélkül maradt.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arra szólította fel pénteken az ukrán főváros lakóit, hogy akiknek van lehetőségük, átmenetileg utazzanak el Kijevből olyan helyre, ahol „alternatív” áramszolgáltatási és fűtési lehetőségek állnak rendelkezésre.
Miközben a lakóépületek áramellátásának helyreállítására irányuló erőfeszítések folytatódnak, Klicsko figyelmeztetett, hogy a helyzet várhatóan továbbra is nehéz marad, mivel a következő napokban is fagyos hőmérséklet várható.
Vasárnap kora reggel Kijevben
Jurija Szviridenko miniszterelnök szerint csütörtökig jelentős javulás várható az energiaellátás helyzetében.
Az oroszok péntekre virradóra végrehajtott tömeges rakétatámadása és dróncsapása legalább négy ember életét követelte és 25-en megsérültek Kijevben, valamint súlyosan megrongálta a főváros kritikus infrastruktúráját.
Az elmúlt napokban Oroszország Ukrajna keleti és déli régióinak központjait is célba vette, ami miatt Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja megyék január 7-én este áram nélkül maradtak.
Az orosz erők pénteken a nyugati Lviv megyében található kritikus infrastruktúrát is célba vették, és új, Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát is kilőttek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump a katonai beavatkozás lehetőségét mérlegeli Iránban a halálos kimenetelű tüntetések után, mivel azt fontolgatja, hogy beváltja a fenyegetését, miszerint csapást mér az iráni rezsimre, ha az halálos erővel lép fel a civilek ellen.
Ukrajna vizsgálja az Egyesült Államoknak azt a javaslatát, hogy szabad gazdasági övezet hozzanak létre a Donyec-medencében a háború lezárása után – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Oroszország nem fogad el semmilyen európai vagy NATO-csapatot Ukrajnában – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke, korábbi miniszterelnök és államfő az X-en.
Ez most nem a kísérletező kedvű holdkórosok ideje; a veszélyek korában élünk, békés, biztonságos, kiszámítható életet csak szavatartó, hűséges és tapasztalt kormányok adhatnak a nemzeteknek – állapította meg Orbán Viktor pártelnök, kormányfő.
Magyarország nem sodródik, hanem irányt mutat – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke szombaton Budapesten, a nagyobbik magyarországi kormánypárt, a Fidesz jelöltállító kongresszusán.
Az Egyesült Államok mindenképpen lépni fog Grönland ügyében – hangoztatta Donald Trump elnök pénteken. Szerinte, ha Amerika nem szerez tulajdonjogot az északi sziget felett, akkor Oroszország és Kína fogja elfoglalni.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arra szólította fel pénteken az ukrán főváros lakóit, hogy akiknek van lehetőségük, átmenetileg utazzanak el Kijevből olyan helyre, ahol „alternatív” áramszolgáltatási és fűtési lehetőségek állnak rendelkezésre.
Iránban országosan leállt a vezetékes internetszolgáltatás – jelentette az internetes forgalmat figyelő, londoni székhelyű NetBlocks nevű szervezet.
Az ön merész vezetése példaként szolgál az egész világ számára – írta Orbán Viktor miniszterelnöknek Donald Trump amerikai elnök.
Az Egyesült Államok tulajdonként akarja megszerezni Grönlandot és nem csupán szerződés formájában akar jogokkal rendelkezni Donald Trump amerikai elnök szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!