Csapás. Az orosz hadsereg újabb támadást indított Kijev ellen, Zelenszkij emlékeztetett: a háború hosszabb ideje tart, mint a második világégés a Szovjetunióban
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborúja vasárnap lépett 1418. napjába, ami megegyezik a második világháború alatt a náci Németország és a Szovjetunió közötti háború időtartamával – mondta Volodimir Zelenszkij emlékeztetett elnök esti beszédében.
2026. január 12., 10:212026. január 12., 10:21
Zelenszkij
„Oroszország nagyszabású háborúja Ukrajna ellen ugyanolyan hosszú ideje tart, mint a náci Németország háborúja a Szovjetunió ellen” – mondta az elnök. „Ma van Oroszország Ukrajna elleni háborújának 1418. napja. Meg akarták ismételni és meg is ismételtek az emberek megalázását – megismételték a fasizmust, megismételték szinte az összes legrosszabb dolgot, ami a 20. században történt” – fogalmazott.
Zelenszkij szerint
„De az oroszok még mindig ugyanazt a Donbaszt próbálják elfoglalni, mint majdnem négy évvel ezelőtt” – mutatott rá.
„Újra hazudni akarnak, hogy elfoglalták Kupjanszkot, végtelen számban halnak meg Zaporizzsja mezőin, és még mindig az egységes Ukrajna ellen harcolnak... Ez sokat elárul a (Vlagyimir) Putyin orosz elnök által felépített rendszerről” – mondta.
„A háború minden napja emlékeztet arra, hogy a világ nem tudja megvédeni magát az őrültektől” – mondta.
A náci Németország 1941. június 22-én indította meg a Barbarossa hadműveletet, azaz a Szovjetunió elleni inváziót.
Az ezt követő hatalmas és véres szárazföldi háború – amelyet néha keleti frontnak vagy nagy honvédő háborúnak is neveznek – körülbelül 1418 napig tartott, egészen Németország 1945. május 9-i kapitulációjáig.
Míg az ukrán tisztségviselők az elmúlt hetekben szorosan együttműködtek az amerikai képviselőkkel egy békeegyezmény tervezetén, amely magában foglalja a háború utáni biztonsági garanciákat, Oroszország következetesen elutasította, hogy engedjen maximalista céljaiból.
Közben Oroszország folytatta az Ukrajna elleni csapásokat: hétfőre virradóra újabb dróntámadást indított Kijev ellen, a drónok eltaláltak egy épületet – jelentették a helyi tisztviselők.
Helyi idő szerint hajnali 1:30 körül több robbanás is hallatszott Kijevben.
Timur Tkacsenko, a kijevi városi katonai adminisztráció vezetője arról számolt be, hogy
A közösségi médiára feltöltött videókon lángok csapnak fel az épületből. Járművek kigyulladásáról is beszámoltak a dróncsapás helyszínén.
A kár mértékéről és az esetleges áldozatokról egyelőre nincs információ.
Az ukrán légierő figyelmeztetett, hogy helyi idő szerint hajnali 3 óra körül újabb dróncsapások voltak várhatók Kijev megyében.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester korábban felszólította a főváros lakóit, hogy ha lehetséges, hagyják el a várost, miután az orosz támadás következtében pénteken a város lakóépületeinek fele fűtés nélkül maradt.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arra szólította fel pénteken az ukrán főváros lakóit, hogy akiknek van lehetőségük, átmenetileg utazzanak el Kijevből olyan helyre, ahol „alternatív” áramszolgáltatási és fűtési lehetőségek állnak rendelkezésre.
Miközben a lakóépületek áramellátásának helyreállítására irányuló erőfeszítések folytatódnak, Klicsko figyelmeztetett, hogy a helyzet várhatóan továbbra is nehéz marad, mivel a következő napokban is fagyos hőmérséklet várható.
Vasárnap kora reggel Kijevben
Jurija Szviridenko miniszterelnök szerint csütörtökig jelentős javulás várható az energiaellátás helyzetében.
Az oroszok péntekre virradóra végrehajtott tömeges rakétatámadása és dróncsapása legalább négy ember életét követelte és 25-en megsérültek Kijevben, valamint súlyosan megrongálta a főváros kritikus infrastruktúráját.
Az elmúlt napokban Oroszország Ukrajna keleti és déli régióinak központjait is célba vette, ami miatt Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja megyék január 7-én este áram nélkül maradtak.
Az orosz erők pénteken a nyugati Lviv megyében található kritikus infrastruktúrát is célba vették, és új, Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát is kilőttek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!