Csapás. Az orosz hadsereg újabb támadást indított Kijev ellen, Zelenszkij emlékeztetett: a háború hosszabb ideje tart, mint a második világégés a Szovjetunióban
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborúja vasárnap lépett 1418. napjába, ami megegyezik a második világháború alatt a náci Németország és a Szovjetunió közötti háború időtartamával – mondta Volodimir Zelenszkij emlékeztetett elnök esti beszédében.
2026. január 12., 10:212026. január 12., 10:21
Zelenszkij
„Oroszország nagyszabású háborúja Ukrajna ellen ugyanolyan hosszú ideje tart, mint a náci Németország háborúja a Szovjetunió ellen” – mondta az elnök. „Ma van Oroszország Ukrajna elleni háborújának 1418. napja. Meg akarták ismételni és meg is ismételtek az emberek megalázását – megismételték a fasizmust, megismételték szinte az összes legrosszabb dolgot, ami a 20. században történt” – fogalmazott.
Zelenszkij szerint
„De az oroszok még mindig ugyanazt a Donbaszt próbálják elfoglalni, mint majdnem négy évvel ezelőtt” – mutatott rá.
„Újra hazudni akarnak, hogy elfoglalták Kupjanszkot, végtelen számban halnak meg Zaporizzsja mezőin, és még mindig az egységes Ukrajna ellen harcolnak... Ez sokat elárul a (Vlagyimir) Putyin orosz elnök által felépített rendszerről” – mondta.
„A háború minden napja emlékeztet arra, hogy a világ nem tudja megvédeni magát az őrültektől” – mondta.
A náci Németország 1941. június 22-én indította meg a Barbarossa hadműveletet, azaz a Szovjetunió elleni inváziót.
Az ezt követő hatalmas és véres szárazföldi háború – amelyet néha keleti frontnak vagy nagy honvédő háborúnak is neveznek – körülbelül 1418 napig tartott, egészen Németország 1945. május 9-i kapitulációjáig.
Míg az ukrán tisztségviselők az elmúlt hetekben szorosan együttműködtek az amerikai képviselőkkel egy békeegyezmény tervezetén, amely magában foglalja a háború utáni biztonsági garanciákat, Oroszország következetesen elutasította, hogy engedjen maximalista céljaiból.
Közben Oroszország folytatta az Ukrajna elleni csapásokat: hétfőre virradóra újabb dróntámadást indított Kijev ellen, a drónok eltaláltak egy épületet – jelentették a helyi tisztviselők.
Helyi idő szerint hajnali 1:30 körül több robbanás is hallatszott Kijevben.
Timur Tkacsenko, a kijevi városi katonai adminisztráció vezetője arról számolt be, hogy
A közösségi médiára feltöltött videókon lángok csapnak fel az épületből. Járművek kigyulladásáról is beszámoltak a dróncsapás helyszínén.
A kár mértékéről és az esetleges áldozatokról egyelőre nincs információ.
Az ukrán légierő figyelmeztetett, hogy helyi idő szerint hajnali 3 óra körül újabb dróncsapások voltak várhatók Kijev megyében.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester korábban felszólította a főváros lakóit, hogy ha lehetséges, hagyják el a várost, miután az orosz támadás következtében pénteken a város lakóépületeinek fele fűtés nélkül maradt.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arra szólította fel pénteken az ukrán főváros lakóit, hogy akiknek van lehetőségük, átmenetileg utazzanak el Kijevből olyan helyre, ahol „alternatív” áramszolgáltatási és fűtési lehetőségek állnak rendelkezésre.
Miközben a lakóépületek áramellátásának helyreállítására irányuló erőfeszítések folytatódnak, Klicsko figyelmeztetett, hogy a helyzet várhatóan továbbra is nehéz marad, mivel a következő napokban is fagyos hőmérséklet várható.
Vasárnap kora reggel Kijevben
Jurija Szviridenko miniszterelnök szerint csütörtökig jelentős javulás várható az energiaellátás helyzetében.
Az oroszok péntekre virradóra végrehajtott tömeges rakétatámadása és dróncsapása legalább négy ember életét követelte és 25-en megsérültek Kijevben, valamint súlyosan megrongálta a főváros kritikus infrastruktúráját.
Az elmúlt napokban Oroszország Ukrajna keleti és déli régióinak központjait is célba vette, ami miatt Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja megyék január 7-én este áram nélkül maradtak.
Az orosz erők pénteken a nyugati Lviv megyében található kritikus infrastruktúrát is célba vették, és új, Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát is kilőttek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságához fordult a nagyváradi premontrei rendház ügyében Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. Ezt ő maga jelentette be kedden a Facebook-oldalán.
Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.
Demeter Szilárd lemondott a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetéséről – írta a 444.hu. Az igazgatótanács elnöke, aki megerősítette lemondását a hírportálnak, június 1-jével távozott a szervezet éléről.
Az Oroszországi Föderáció nem hagyja válasz nélkül Románia döntését a konstanțai orosz konzulátus bezárásáról – jelentette be az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz hadsereg összesen 72 különböző típusú rakétával és 656 csapásmérő, valamint álcadrónnal hajtott végre támadást Kijev, Dnyipro és Harkiv ellen keddre virradóra, a csapásokban sokan meghaltak.
A román hatóságok által készített katonai elemzés és műszaki jelentés „kétségtelenül” bizonyítja, hogy a Galacon felrobbant drón egy orosz gyártmányú Gerany-2 típusú drón volt – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Oroszország kirívó módon használta kémtevékenységre a galaci drónincidens nyomán bezárt konstancai konzulátusát – értékelt a Krónikának az ügy kapcsán Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!