Zelenszkij csalódott, amiért Ukrajna nem kap meghívást a NATO-ba

– mondta hallgatóságához ukránul szólva Zelenszkij.

„Kívánnám, hogy ez a hit bizonyossággá váljon, bizonyossággá olyan döntésekben, amelyeket mindannyian megérdemlünk, és amelyeket minden katonánk, minden polgárunk, minden anya és gyermek elvár. Oly nagy kívánság ez?” – vetette fel az ukrán zászlókat lengető támogatóihoz intézett beszédében.

Nem sokkal korábban a NATO-tagországok megállapodtak abban, hogy

Jens Stoltenberg főtitkár a NATO-tagállamok vezetőivel tartott egyeztetést követően elmondta: a tárgyalásokon nem született konkrét menetrend Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban.

Stoltenberg ugyanakkor elmondta, a

A szövetségesek emellett – mint a főtitkár mondta – megállapodtak egy NATO–Ukrajna Tanács létrehozásáról is, amely lehetővé tenné Kijev számára, hogy biztonsági válsághelyzetben összehívják a NATO döntéshozóit.

A rendezvényen részt vett Gitanas Nauseda litván elnök is, aki átadott Zelenszkijnek egy golyók szaggatta ukrán zászlót, amelyet aztán felvontak egy tartóra. A zászló egykor egy harckocsira volt kitűzve, amely a bahmuti harcokban vett részt. A lobogót 33 ukrán és litván futó hozta Vilniusba azt a reményt szimbolizálva, hogy Ukrajna az észak-atlanti szövetség 33. tagállama lehet.

– jelentette ki Nauseda.

Közben Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter és ügyvivő dán hivatali partnere, Troels Lund Poulsen a vilniusi NATO-csúcstalálkozó margóján Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter társaságában bejelentette: augusztusban indul Dániában az ukrán pilóták kiképzése az amerikai F–16-os harci repülőgépeken.

A tájékoztatás szerint egy kiképzőközpontot létesítenek Romániában is.

„Remélhetőleg már jövő év elejére látunk majd eredményeket” – emelte ki Poulsen.

Reznyikov mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy a kiképzés nem vesz többet igénybe fél évnél.

„Meg kell védenünk polgári lakosságunkat, infrastruktúránkat, a nélkülözhetetlen létesítményeket, iskoláinkat és egyetemeinket. Ezért fontos számunkra, hogy ez a vadászrepülő-szövetség beinduljon” – hangsúlyozta az ukrán védelmi miniszter.

Hollandia és Dánia egy tizenegy országból álló szövetség élén állnak, amely elkötelezett ukrán pilóták kiképzése mellett. Az összefogás májusban jött létre a világ hét legfejlettebb iparosodott országa (G7) vezetőinek Japánban tartott csúcstalálkozóján.

Litvánia, Lettország és Észtország eközben jelezte: korlátlan hozzáférést biztosítanak NATO-partnereiknek a légterükhöz a balti országok jobb védelme érdekében.

A három balti állam védelmi miniszterei kedden döntöttek erről, a vilniusi NATO-csúcstalálkozó margóján.

A három balti állam nem rendelkezik saját harci repülőgépekkel, a NATO ezért 2004 óta biztosítja légterüket az észak-atlanti szövetséghez tartozó más államok harci repülőit és személyzetét állomásoztatva területükön.

Jelenleg a litván Siauliai, valamint az észtországi Amari támaszpontokról működnek ezek az egységek, jövőre pedig a lettországi Lielvardéból is ellenőrizni fogják a légteret.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden mindezt úgy kommentálta:

Peszkov a NATO-csúcs fejleményeivel kapcsolatban újságírók előtt úgy vélekedett:

A Kreml szóvivője szerint Svédország várható felvétele a NATO-ba egyértelműen negatív hatással lenne Oroszország biztonságára. Hozzátette: Moszkva a finn csatlakozásra adott válaszokhoz hasonló intézkedésekkel fog reagálni a svéd csatlakozásra.

Noha Peszkov csalódottságát fejezte ki Törökország döntése kapcsán, elmondta: Moszkvának nem voltak illúziói azzal kapcsolatban, hogy Ankarának a szövetség tagjaként milyen kötelességeknek kell megfelelnie. Hozzátette: Oroszországnak és Törökországnak ugyan megvannak a maga nézeteltérései, számos dologban mégis azonosak az érdekeik, így Moszkva szeretné továbbfejleszteni kapcsolatait Ankarával.

A Kreml szóvivője szerint Párizs Kijevnek nyújtott támogatása „hiba, amelynek következményei lesznek Ukrajnára nézve”.

Peszkov közölte továbbá, hogy a Kreml nyomon követi a vilniusi fejleményeket, alaposan elemezni fogja a NATO-csúcstalálkozón történteket, és egyúttal elítéli a csúcstalálkozó „erősen oroszellenes jellegét”.

Az orosz hadsereg egyébként szerdára virradóra is drónokkal támadta Kijevet, a légvédelem működésbe lépett. Károkról nem érkezett jelentés.

Az újabb támadás néhány órával előzte meg a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a NATO vezetői közötti tanácskozást.