Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrajna erősebbé tenné a NATO-t – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Vilnius belvárosában összegyűlt több ezres tömeg előtt.
2023. július 12., 08:092023. július 12., 08:09
2023. július 12., 08:152023. július 12., 08:15
Viszont csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a NATO-csúcstalálkozón hazája nem kapott meghívást a szervezetbe.
„A NATO biztonságosabbá teszi Ukrajnát, Ukrajna pedig erősebbé a NATO-t” – hangoztatta. Egyben köszönetet mondott Litvániának, amiért a balti állam támogatja Ukrajna csatlakozási törekvését.
„Ma egy döntésbe, partnerekbe és
– mondta hallgatóságához ukránul szólva Zelenszkij.
„Kívánnám, hogy ez a hit bizonyossággá váljon, bizonyossággá olyan döntésekben, amelyeket mindannyian megérdemlünk, és amelyeket minden katonánk, minden polgárunk, minden anya és gyermek elvár. Oly nagy kívánság ez?” – vetette fel az ukrán zászlókat lengető támogatóihoz intézett beszédében.
Nem sokkal korábban a NATO-tagországok megállapodtak abban, hogy
Jens Stoltenberg főtitkár a NATO-tagállamok vezetőivel tartott egyeztetést követően elmondta: a tárgyalásokon nem született konkrét menetrend Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban.
Stoltenberg ugyanakkor elmondta, a
A szövetségesek emellett – mint a főtitkár mondta – megállapodtak egy NATO–Ukrajna Tanács létrehozásáról is, amely lehetővé tenné Kijev számára, hogy biztonsági válsághelyzetben összehívják a NATO döntéshozóit.
A rendezvényen részt vett Gitanas Nauseda litván elnök is, aki átadott Zelenszkijnek egy golyók szaggatta ukrán zászlót, amelyet aztán felvontak egy tartóra. A zászló egykor egy harckocsira volt kitűzve, amely a bahmuti harcokban vett részt. A lobogót 33 ukrán és litván futó hozta Vilniusba azt a reményt szimbolizálva, hogy Ukrajna az észak-atlanti szövetség 33. tagállama lehet.
– jelentette ki Nauseda.
Közben Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter és ügyvivő dán hivatali partnere, Troels Lund Poulsen a vilniusi NATO-csúcstalálkozó margóján Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter társaságában bejelentette: augusztusban indul Dániában az ukrán pilóták kiképzése az amerikai F–16-os harci repülőgépeken.
A tájékoztatás szerint egy kiképzőközpontot létesítenek Romániában is.
„Remélhetőleg már jövő év elejére látunk majd eredményeket” – emelte ki Poulsen.
Reznyikov mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy a kiképzés nem vesz többet igénybe fél évnél.
„Meg kell védenünk polgári lakosságunkat, infrastruktúránkat, a nélkülözhetetlen létesítményeket, iskoláinkat és egyetemeinket. Ezért fontos számunkra, hogy ez a vadászrepülő-szövetség beinduljon” – hangsúlyozta az ukrán védelmi miniszter.
Hollandia és Dánia egy tizenegy országból álló szövetség élén állnak, amely elkötelezett ukrán pilóták kiképzése mellett. Az összefogás májusban jött létre a világ hét legfejlettebb iparosodott országa (G7) vezetőinek Japánban tartott csúcstalálkozóján.
Litvánia, Lettország és Észtország eközben jelezte: korlátlan hozzáférést biztosítanak NATO-partnereiknek a légterükhöz a balti országok jobb védelme érdekében.
A három balti állam védelmi miniszterei kedden döntöttek erről, a vilniusi NATO-csúcstalálkozó margóján.
A három balti állam nem rendelkezik saját harci repülőgépekkel, a NATO ezért 2004 óta biztosítja légterüket az észak-atlanti szövetséghez tartozó más államok harci repülőit és személyzetét állomásoztatva területükön.
Jelenleg a litván Siauliai, valamint az észtországi Amari támaszpontokról működnek ezek az egységek, jövőre pedig a lettországi Lielvardéból is ellenőrizni fogják a légteret.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden mindezt úgy kommentálta:
Peszkov a NATO-csúcs fejleményeivel kapcsolatban újságírók előtt úgy vélekedett:
A Kreml szóvivője szerint Svédország várható felvétele a NATO-ba egyértelműen negatív hatással lenne Oroszország biztonságára. Hozzátette: Moszkva a finn csatlakozásra adott válaszokhoz hasonló intézkedésekkel fog reagálni a svéd csatlakozásra.
Noha Peszkov csalódottságát fejezte ki Törökország döntése kapcsán, elmondta: Moszkvának nem voltak illúziói azzal kapcsolatban, hogy Ankarának a szövetség tagjaként milyen kötelességeknek kell megfelelnie. Hozzátette: Oroszországnak és Törökországnak ugyan megvannak a maga nézeteltérései, számos dologban mégis azonosak az érdekeik, így Moszkva szeretné továbbfejleszteni kapcsolatait Ankarával.
A Kreml szóvivője szerint Párizs Kijevnek nyújtott támogatása „hiba, amelynek következményei lesznek Ukrajnára nézve”.
Peszkov közölte továbbá, hogy a Kreml nyomon követi a vilniusi fejleményeket, alaposan elemezni fogja a NATO-csúcstalálkozón történteket, és egyúttal elítéli a csúcstalálkozó „erősen oroszellenes jellegét”.
Az orosz hadsereg egyébként szerdára virradóra is drónokkal támadta Kijevet, a légvédelem működésbe lépett. Károkról nem érkezett jelentés.
Az újabb támadás néhány órával előzte meg a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a NATO vezetői közötti tanácskozást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!