
Tűzszünet? Donald Trump energetikai fegyverszünetről posztolt, de az ukrán elnök nem tud róla
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
2026. október 11., 19:442026. október 11., 19:44
2026. október 11., 20:092026. október 11., 20:09
Trump nem pontosította, hogy ezt kivel és hogyan érte el.
„Azonnali hatállyal ENERGETIKAI FEGYVERNYUGVÁS lép életbe az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban. Mindkét fél egyetértett ezzel. Ne szegjétek meg!” – írta tömören Trump a közösségi oldalán.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor az Axios portálnak nyilatkozta, hogy nem tud energetikai fegyverszünetről, de hajlandó elfogadni azt, ha Moszkva is így tesz.
„A fegyverszünetről szóló bejelentés számomra újdonság volt. De ha az oroszok elfogadják az energetikai fegyverszünetet, Ukrajna is hozzájárul majd” – nyilatkozta az ukrán vezető.
– mondta.
Az amerikai elnök bejelentésének előzménye, hogy szombaton bírálta Kijev orosz finomítók elleni támadásait, és kijelentette, hogy Ukrajnának „új elnököt kellene választania”, aki hajlandó békét kötni az oroszokkal.
A kemény kijelentésekre egy nappal azután került sor, hogy Trump óriási meglepetésre közölte: Washington és Moszkva megállapodást kötött az orosz gázolaj tömeges beszerzéséről, amelyhez az Oroszországra kiszabott amerikai szankciók enyhítése is társult.
Bár Trump nem írt konkrétumot, előfordulhat, hogy ezen ügylet ellentételezése lehet Moszkva részéről az energetikai tűzszünet – vagyis az energetikai létesítmények elleni támadások beszüntetésének – elfogadása.
{K1}
Az ukránoknak maguknak kell kiválasztaniuk a vezetőjüket – kommentálta Volodimir Zelenszkij elnök egy vasárnap az amerikai ABC News csatornán sugárzott interjúban, válaszul Donald Trump kijelentéseire, aki vezetőváltást követelt Ukrajnában.
– jelentette ki, megismételve felhívását egy 60 napos fegyverszünetre Oroszországgal, ami szerinte lehetővé tenné a választások megrendezését.
„Mondják meg Putyinnak, hogy adjon nekünk két hónapot, hatvan napos teljes tűzszünetet, hatvan napot, és mi megszervezzük a választásokat” – jelentette ki Zelenszkij.
„Természetesen készek leszünk elfogadni népünk bármely döntését” – tette hozzá.
„Ezt mindenki megérti” – mondta, arra utalva, hogy Trump korábban arról beszélt: a dízelüzemanyag ára azért emelkedik, mert Ukrajna az orosz finomítókat támadja, és felszólította az ukrán elnököt, hogy hagyjon fel ezzel a gyakorlattal.
Az ukrán elnök azt is kiemelte, hogy országa „nehéz hetet” élt át, és megemlítette, hogy összesen 196 orosz támadás érte az ukrán energiainfrastruktúrát, és 153 civil vesztette életét.
Donald Trump kijelentései ellenére Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy továbbra is számít az Egyesült Államok segítségére, hogy Ukrajna véget vethessen a háborúnak, amely jövő februárban a hatodik évébe lép
„Számítunk (Trump) elnök és csapata elkötelezettségére, hogy megállítsák Putyint (...) Ez a legfontosabb feltétele a háború befejezésének, és számítunk az amerikai támogatásra” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy reméli, sikerül megőrizni az egységet Európa és az Egyesült Államok között.
Kreml: Zelenszkij részéről a béketárgyalás lenne az észszerű lépés
Ha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök képes lenne az átgondolt lépesekre, hajlana a béketárgyalásokra – nyilatkozta Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által vasárnap sugárzott nyilatkozatában.
„Zelenszkij a hisztérikus állapotában aligha képes jelenleg bármilyen átgondolt lépésre. Ha képes lenne átgondolt lépésekre, most hajlandóságot mutatna a béketárgyalásokra” – mondta Peszkov.
A Kreml szóvivője szerint Zelenszkij most még több pénzt követel szövetségeseitől a légvédelemre és nagy hatótávolságú fegyverekre, valamint hozzáférést a Starlink infrastruktúrához, hogy az ukrán hadsereg mélyen Oroszország belsejében is képes legyen csapásokat mérni. Úgy vélekedett, hogy ezzel Ukrajna számára tragikus hibát követ el.
„Ez tragikus hiba Ukrajna számára. Oroszországgal nem lehet így bánni. Aki ilyen magatartást tanúsít Oroszországgal szemben, az megfizeti az árát. Most Ukrajna fizeti ezt az árat” – hangsúlyozta az MTI szerint.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke a Max-csatornáján úgy vélekedett, hogy Zelenszkijt ledermesztette Donald Trump amerikai elnök kijelentése, miszerint az ukrán vezető nem akarja igazából lezárni a konfliktust.
„Trump végre kimondta az igazságot: a véres bohóc csak háborút akar, és minél hamarabb el kellene tűnnie (...) Mindazonáltal a »békefenntartó« részéről elhangzott szidalmazásának némi haszna mégis van: a banderista rezsim ledermedt. Kifelé tartva belőle az eszüket vesztett patkányok egymást fogják támadni” – fogalmazott a volt orosz elnök és kormányfő.
Hangot adott véleménylének miszerint Trump kijelentésének jelentős hatása nem lesz, Zelenszkij „keményen tovább fogja fejni az európai degeneráltakat, hatalmas összegeket és új fegyvereket szipolyozva ki belőlük”, és a győzelmet csakis az orosz fegyverek hozhatják el.
London nem támogatja az amerikai–orosz dízelüzemanyag-megállapodást
A brit védelmi miniszter vasárnapi nyilatkozata szerint London nem támogatja azt a megállapodást, amelyet Donald Trump amerikai elnök kötött a minap Vlagyimir Putyin orosz államfővel nagy mennyiségű orosz dízelüzemanyag exportjáról.
Az amerikai elnök pénteken beszélt telefonon Putyinnal, és utána bejelentette, hogy Oroszország „haladéktalanul” több mint 300 ezer tonna, novemberben újabb 500 ezer tonna, nem sokkal később további 1 millió tonna gázolaj értékesítését vállalta.
Az amerikai pénzügyminisztérium ezután közölte, hogy ideiglenesen feloldja az orosz gázolajexportra kivetett szankciókat, és 2027. április 7-ig engedélyezi az orosz dízelüzemanyag-szállításokat.
Wes Streeting brit védelmi miniszter ugyanakkor a BBC brit közszolgálati rádió vasárnapi hírmagazinjában kijelentette:
a munkáspárti brit kormány ellenzi az amerikai–orosz megállapodást, mivel álláspontja szerint az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek inkább fokozniuk kellene az Oroszországra gyakorolt nyomást az ukrajnai háború minél előbbi befejezése és Ukrajna szabadságának biztosítása érdekében.
A védelmi miniszter szerint a háború meghosszabbodásának kockázatával jár, ha Putyinban az a „téves benyomás” keletkezik, hogy gyengül az Ukrajna melletti nyugati elkötelezettség.
Hozzátette: London a maga részéről éppen ezért nem enyhíti, hanem még tovább erősíti Oroszországgal szembeni szankcióit.
Ed Miliband brit külügyminiszter alig egy nappal az amerikai–orosz üzemanyag-megállapodás elérése előtt, kijevi látogatásán 38 elemből álló új szankciócsomagot jelentett be, amely elsősorban orosz olajipari vállalatokat, a szankciók megkerülésével orosz olajat szállító „árnyékflotta” újabb hajóit, valamint az Oroszország által támogatott, határokon átnyúló fizetési és elszámolási rendszert, az úgynevezett A7 nemzetközi hálózatot érinti.
A csütörtökön bejelentett új brit szankciók érintettjei között szerepelnek Oroszország számára ballisztikus rakéták és drónok előállításához szükséges szerszámgépeket, elektronikai eszközöket és alapanyagokat szállító vállalatok és egyének is.
A vasárnapi BBC-interjúban Wes Streeting úgy fogalmazott: az amerikai–orosz megállapodásra abban az összefüggésben kell tekinteni, hogy az Egyesült Államokban novemberben félidős kongresszusi választásokat tartanak, és az amerikai politikusokra – csakúgy, mint világszerte minden politikusra – nyomás nehezedik a megélhetési költségek csökkentése végett.
Az amerikai elnök azon kijelentésére, hogy Ukrajnának Volodimir Zelenszkij elnök helyett új vezetőre lenne szüksége, a brit védelmi miniszter úgy reagált, hogy az ukránok feladata saját vezetőik megválasztása.
Streeting hozzátette: Ukrajna szerencséje, hogy olyan kaliberű, bátorságú és integritású vezetője van a jelenlegi háborús időkben, mint Zelenszkij.
A Downing Street vasárnapi tájékoztatása szerint Andy Burnham brit miniszterelnök telefonon beszélt az ukrán államfővel, és Trump nyilatkozataira utalva közölte vele: tudja, hogy „Ukrajna számára mennyire nehéz volt az előző 24 óra”.
Burnham a megbeszélésen maradéktalan szolidaritásáról biztosította Zelenszkijt, és tudatta vele, hogy Nagy-Britannia az Oroszországgal szembeni szankciók még további erősítésére készül.
{K2}
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
szóljon hozzá!