A különleges erők szombat hajnalban fegyveres akcióban felszámolták a Moammer Kadhafi líbiai vezető távozását követelő tüntetők Bengázi központjában felállított sátortáborát, helyi források szerint mintegy 35 embert ölve meg a tiltakozók közül.
A Human Rights Watch (HRW) amerikai emberi jogi szervezet szemtanúkra és helyi kórházi forrásokra hivatkozó jelentésében azt írta, hogy az ország második legnagyobb városában lezajlott brutális akcióval legkevesebb 84-re emelkedett az elmúlt három napban lezajlott líbiai rendszerellenes tüntetések halálos áldozatainak száma. A bengázi kórházak egyike szerint sebesültek százait ápolják, s az ágyhiány miatt többeket csak a parkolóban tudtak lefektetni.
Hajnali negyed kettőkor váratlanul Líbia szerte lekapcsolták az internet-szolgáltatást, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy megakadályozzák a világháló közösségi oldalain szerveződő és számos más városra is átterjedt tiltakozások folytatását – közölte a San Francisco-i székhelyű Arbor Networks társaság, amely az internetforgalom felügyeletére szakosodott. Néhány órával korábban az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió számolt be arról, hogy adását zavarják, és blokkolták a honlapjához való hozzáférést is.
Szombaton újrakezdődtek a tiltakozó megmozdulások Líbia második legnagyobb városában, Bengáziban. A karhatalom a levegőbe leadott lövésekkel próbálta szétoszlatni azt a tömeget, amely az előző nap megölt tüntetőket gyászolta. Egy kórházi forrás pedig arról számolt be, hogy a biztonsági erők székházának tetejéről mesterlövészek nyitottak tüzet a gyászolókra, s legalább egy ember meghalt, tucatnyian megsebesültek.
A Le Monde című francia napilap honlapján pedig szombaton azt közölték, hogy a líbiai külügyminisztériumba nemrégiben bekérették Magyarország tripoli nagykövetét, ezzel is jelezve: az észak-afrikai ország kormányzata elégedetlen az Európai Unió Líbiával kapcsolatos állásfoglalásaival.
A francia újság szerint a líbiai külügyminisztérium főtitkára mindenekelőtt Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének kijelentéseit bírálta. Ashton szerdán, azaz az első líbiai tüntetések után felszólította Tripolit, hogy hagyjon fel az erőszakos akciókkal, s engedélyezze a szólásszabadságot. A lap szerint a brüsszeli nyilatkozat hangneme meglehetősen óvatos - ám a líbiai diplomata mégis jelezte a magyar nagykövetnek, hogy ha Ashton újból így fogalmaz, a tripoli vezetés felfüggeszti együttműködését az EU-val az illegális bevándorlás elleni küzdelemben.
A hatalmas erőkkel felvonult algíri rendőrség csírájában elfojtotta az egyik ellenzéki szervezet szombatra tervezett tiltakozó nagygyűlését az algériai fővárosban.
A hatóságok eleve betiltották a megmozdulást, s már szombat hajnalban pajzsokkal és gumibotokkal felszerelt rohamrendőrök zárták le a tervezett helyszín, a Május 1. tér környékét. A tüntetésre végül mintegy ötszázan gyűltek össze, de a rendőröknek sikerült kis csoportokra szétválasztani őket, majd kiszorítani a tér környékéről. Közben a dulakodásban súlyosan megsérült egy ellenzéki képviselő.
Algírban az elmúlt szombaton kétezer tüntető gyűlt össze változásokat követelve. A demonstrálók elhatározták, hogy minden szombaton újból tüntetnek, amíg az ország a demokrácia útjára nem lép. Nyilván a feszültségek csillapítására Ahmed Ujahia miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy még a hónap vége előtt hatályon kívül helyezik a 19 éve érvényben lévő szükségállapotot, s ezzel párhuzamosan intézkedéseket hoznak a lakáshelyzettel, a foglalkoztatással és a kormány működésével kapcsolatban is. A szombati tüntetést szervező Nemzeti Koordináció a Demokráciáért és a Változásért (CNCD) nevű szervezet azonban közölte: a kormány álmegoldásokat rögtönöz, s nem lépnek vissza a megmozdulástól.
Bahreinben általános sztrájkot hirdettek vasárnapra az ellenzéki csoportok, vezetőik pedig azon tanakodnak, hogy elfogadják-e a kormányzat javaslatát tárgyalások megkezdésére. Abdul-Dzsalil Halíl, a legnagyobb síita ellenzéki tömörülés egyik vezetője vasárnap közölte, hogy az ellenzék vizsgálja a monarchia kezdeményezését a párbeszéd felvételére. Hozzátette, hogy egyelőre nincsenek közvetlen tárgyalások a felek között.
Szaúd-Arábia felszólította az ellenzékieket, hogy fogadják el a kormány által ajánlott párbeszédet. Egy szaúdi szóvivő a Spa hivatalos hírügynökségnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Rijád reményei szerint a szomszédos Bahreinben felülkerekedik a józan ész, s visszatér a nyugalom és a stabilitás. „A szaúdi kormány teljes mértékben elutasít mindennemű külföldi beavatkozást Bahrein belügyeibe, s minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja Bahrein kormányát és népét” – fogalmazott a szóvivő.
Több száz tüntető töltötte a szombat éjszakát a bahreini főváros központjában, a megmozdulások jelképének számító Gyöngy téren. Az ellenzékiek útakadályokat építettek ki a tér körül, felhúztak egy orvosi sátrat, hangosító berendezéseket telepítettek, és őrszemeket állítottak.
Szalmán bin Hamad al-Kalifa sejk, koronaherceg, a fegyveres erők helyettes főparancsnoka pénteken rövid televíziós beszédében nyugalomra szólított fel, és politikai párbeszédet ajánlott az ellenzéknek, amely viszont a tárgyalások előfeltételéül szabta a kormány lemondását és a katonai alakulatok kivonását a fővárosból.
Az egyiptomi és tunéziai események láttán felbátorodott ellenzékiek Gyöngy téri demonstrációját csütörtökön és pénteken fegyveres rendfenntartó erők zavarták szét. Csütörtök hajnalban három embert öltek meg és 231-et sebesítettek meg a fegyverüket használó rohamrendőrök, pénteken pedig katonák lőttek a tömegbe, aminek következtében 95 ember sebesült meg.
Az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetségesének számító Bahreinben a szunnita al-Kalifa dinasztia uralkodik. Az ország síita többsége régóta panaszkodik arra, hogy hátrányos megkülönböztetés éri, ha állami állást akar betölteni, lakáshoz vagy egészségügyi ellátáshoz akar jutni.
Jemenben véresebb fordulatot vettek az események szombaton: a rohamrendőrség agyonlőtt egy tüntetőt, öt másikat pedig megsebesített szombaton, amikor a fővárosban, Szanaában rátámadt egy többezres demonstrációra.
A tiltakozók kora reggel a szanaai egyetemről az igazságügyi minisztérium elé vonultak, a rezsim távozását követelő jelszavakat skandálva.
A rohamrendőrök, civilruhás emberek támogatásával rátámadtak a menetre, tüzet nyitva a tüntetőkre, és kövekkel dobálva őket, akik ugyancsak kőzáporral válaszoltak. A fővárosban először volt halálos áldozata a múlt hét végén kezdődött tüntetéseknek, amelyekben az egyetem diákjai Ali Abdalláh Száleh elnök távozását követelik.
A brit és a francia hírügynökség helyszíni tudósítása szerint a minden eddiginél hevesebb összecsapás az egyetemi campusnál alakult ki, ahol a rezsim híveinek mintegy ezerfős tömege megpróbálta rohammal bevenni a tiltakozó diákok által elfoglalt egyetemi negyedet. A kormány hívei, köztük a lojális törzsek fegyveres tagjai gumibotokkal, furkósbotokkal és kövekkel támadtak és lövéseket is leadtak a diákokra, akik kőzáporral válaszoltak, és visszaverték az ostromot.
A dél-jemeni Áden kikötővárosában – ahol a sokkal hevesebb összecsapásoknak szerda óta kilenc halálos áldozata volt – ezzel szemben szombatra eltűntek az utcákról a biztonsági erők, ami a város teljes káoszba süllyedésével fenyeget. Helyiek szerint nagyobb csoportok kormányépületeket fosztanak ki és gyújtanak fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Látogatottsági adatok