Segítség. Washington hírszerzési adatokkal támogatja Ukrajna orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásait
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az Egyesült Államok megkezdi Ukrajna ellátását hírszerzési információkkal, hogy támogassa az orosz energiainfrastruktúra elleni nagyobb hatótávolságú rakétatámadásokat. Ez az első alkalom, hogy a Trump-kormány jóváhagyott ilyen segítségnyújtást – jelentette szerdán a The Wall Street Journal (WSJ).
2025. október 02., 09:322025. október 02., 09:32
Trump elnök nemrég felhatalmazta a Pentagont és a hírszerző ügynökségeket, hogy segítsék Kijevet a támadásokban, és Washington sürgeti a NATO-szövetségeseket, hogy bővítsék a hasonló együttműködést.
A döntés tükrözi az Egyesült Államok egyre mélyülő elkötelezettségét Ukrajna támogatása iránt, miután a Moszkvával folytatott béketárgyalások megrekedtek.
Hivatalos források szerint
A kormányzat fontolgatja a Tomahawk és Barracuda rakéták szállítását is, amelyek akár 805 kilométer távolságra lévő célokat is el tudnak érni.
„A szükséges hírszerzési információk megosztása előtt várjuk a Fehér Ház írásbeli útmutatását” – nyilatkozta egy amerikai tisztviselő a WSJ-nek.
Ez a fejlemény Trump változó retorikájával párhuzamosan következett be.
Mivel Kijev és Moszkva közötti béke közvetítésére irányuló erőfeszítései eddig nem jártak sikerrel, Trump egyre inkább frusztráltá vált Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, és nemrégiben tette eddigi leginkább Ukrajna-párti nyilatkozatait.
Eközben Mette Frederiksen dán miniszterelnök a Financial Timesnak egy szerdán közzétett interjúban arról beszélt:
„A hibrid háború célja, hogy megfélemlítsen, megosszon és destabilizáljon minket. Az egyik nap drónokat, a másik nap kibertámadásokat, a harmadik nap pedig szabotázst alkalmaznak. Ezért ez nem fog véget érni pusztán a képességek (növelésével) – mondta.
A múlt héten több alkalommal is azonosítatlan drónok sértették meg Dánia légterét, ami repülőtér-lezárásokhoz vezetett. A nyomozás folytatódik, a dán hatóságok nem zárják ki, hogy a drónok oroszok lehetnek.
Frederiksen megjegyezte, hogy
Oroszország egyre fokozódó eszkalációja közepette nem elég a kibervédelemre és a drónellenes berendezésekre fordított védelmi kiadások növelése – jegyezte meg.
„Nagyon őszintének kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy ez valószínűleg csak a kezdet” – mondta Frederiksen. „Minden európainak meg kell értenie, mi forog kockán és mi történik. A drónok és a kibertámadások célja az, hogy megosszanak minket.”
A légtérsértésekre válaszul ukrán katonai szakértők érkeztek Dániába, hogy részt vegyenek közös drónellenes gyakorlatokon – közölték hivatalos források hétfőn.
A drónok több európai országban is zavarokat okoztak, többek között Németországban, Norvégiában és Hollandiában.
A légtérsértések nyomán Oroszország úgynevezett „árnyékflottáját” gyanúsítják azzal, hogy drónokat indított európai terület felett.
A Guardian szerdán arról számolt be, hogy
A hajót a francia haditengerészet vasárnap elfogta, és a nyomozás idejére Nyugat-Franciaország partjaihoz irányította.
A francia hatóságok szerint a hajó vizsgálata folyamatban van, mivel a legénység „nem tudta igazolni a hajó nemzetiségét” és „megtagadta az együttműködést”.
Moszkva a tartályhajók flottáját használja az orosz olajra vonatkozó nyugati szankciók kijátszására.
A Kreml a flottát arra is használja, hogy orosz drónokat indítson és irányítson európai városok felett – mondta Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap, hírszerzési jelentésekre hivatkozva.
Eközben a Der Spiegel szerdán nem nyilvános forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a múlt héten Kiel városa és Németország északi Schleswig-Holstein tartományának más részei fölött észlelt drónok valószínűleg kritikus infrastruktúrák után kémkedtek.
Eközben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak, Volodimir Zelenszkij vádjaira reagálva azt mondta: minimum butaság Oroszországot azzal vádolni, hogy a saját ellenőrzése alatt álló zaporizzsjai atomerőművet támadja.
„Ez egy orosz erőmű, amely értelemszerűen a mi ellenőrzésünk alatt áll. Minimum butaság azzal vádolni az orosz felet, hogy bombázza azt az erőművet, amelyet ő maga tart ellenőrzés alatt” – hangoztatta Peszkov.
A szóvivő azt hangoztatta, hogy
A létesítményben kialakult helyzettel kapcsolatban az orosz kormány folyamatos kapcsolatban áll a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), amelynek szakértői 2022 szeptembere óta folyamatosan jelen vannak az orosz ellenőrzés alá vont erőműben.
Jevgenyija Jasina, a létesítmény kommunikációs igazgatója a TASZSZ-nak elmondta: a NAÜ helyszínen lévő szakértőit tájékoztatták, hogy az erőmű szakemberei készek megkezdeni a szeptember 23-án megsérült utolsó külső áramellátó vezeték javítását, ám a nem szűnő ukrán támadások miatt ezt nem tudják megtenni.
Az ügyben megbeszélést tartott Alekszandr Lihacsov, a Roszatom vezetője, és Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója is.
Jasina szerint
A létesítmény Ferroszplavna-1 tartalékvezetékét május 7-én kapcsolták le.
Korábbi orosz tájékoztatás szerint a zaporizzsjai atomerőmű külső áramellátása szeptember 23-án, a 750 kilovoltos Dnyiprovszka nagyfeszültségű távvezetékre mért ukrán csapások miatt megszakadt.
A létesítmény saját energiaellátását tartalék dízelgenerátorok biztosítják.
Az erőmű szerint ez volt a tizedik hasonló incidens az ukrajnai konfliktus kezdete óta. A nukleáris üzemanyag hűtése a tárolómedencékben és a reaktorokban teljes mértékben működik, a helyzet ellenőrzés alatt áll, és elegendő üzemanyag áll rendelkezésre a generátorok hosszú távú, autonóm üzemeltetéséhez.
Peszkov szerdai konferenciahívásos sajtótájékoztatóján egyébként
„Sajnos jelenleg nincs lehetőségünk ilyen (csúcs)találkozót előkészíteni az ukrán féllel, mert a kijevi rezsim nem siet a tárgyalási folyamat, az isztambuli folyamat folytatásával, nem siet a válasszal a neki átadott dokumentumtervezetekre, nem siet a válasszal a három munkacsoport létrehozására vonatkozó javaslatra” – mondta az orosz elnök sajtótitkára.
Peszkov
Kilátásba helyezte az ezekben részes országok és személyek felelősségre vonását.
„Ez további lépés a tulajdon sérthetetlenségének elve iránti bizalom teljes megsemmisítése felé” – nyilatkozott.
„A bumeráng komoly csapást mér majd a fő letétkezelőkre, azokra az országokra, amelyeknek érdekük a befektetési vonzerő” – tette hozzá.
Kifogásolta, hogy Európa a tengereken, egyebek között a Balti-tengeren, „számos provokatív lépést tesz”.
Közben Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes szerdán Szocsiban újságíróknak a Valdaj nemzetközi vitaklub éves ülésének szünetében kijelentette: a benzinellátás helyzete egészében ellenőrzés alatt áll Oroszországban, de egyes régiókban kézi vezérléssel oldják meg a problémákat.
Az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krímben a helyi hatóságok a hétfőn bejelentett harmincról nagyjából húsz literre csökkentették a benzinkutaknál az egy személynek kiadható üzemanyag legnagyobb mennyiségét. Az intézkedés a tömegközlekedés, a szociális létesítmények, a közművek és a mentőszolgálatok ellátását nem érinti.
Az intézkedést az olajfinomítókból való szállítások csökkenése miatt rendelték el.
A létesítményeket korábban ukrán dróntámadások érték. Szergej Civiljov orosz energiaügyi miniszter szerint a Krím-félszigetre irányuló üzemanyag-ellátás zavarai várhatóan október végéig teljesen megszűnnek.
„A helyzet teljes mértékben ellenőrzés alatt áll. Az energiaügyi minisztérium aktívan együttműködik az összes régióval, a szokásos rendben. Ma összességében biztosított a kereslet és a kínálat egyensúlya az országban. Egyes régiókban problémák tapasztalhatók az ellátással kapcsolatban, és az energiaügyi minisztérium a régiókkal együttműködve kézi vezérléssel oldja meg ezeket a kérdéseket, és biztosítja a megfelelő olajtermékek rendelkezésre állását és szállítását” – mondta Szocsiban Novak.
Hozzátette, hogy
A Kommerszant című lap szerint a piaci szereplők a benzinhiányt Oroszországban a szokásos szállítási szint 20 százalékára becsülik. Meglátásuk szerint a helyzet megoldása további intézkedéseket igényelhet, az import ösztönzésétől az ökológiai követelmények enyhítéséig.
A Krímben a hatóságok arról állapodtak meg a kereskedőkkel, hogy a következő hónapban a dízelolaj literje nem lehet drágább 75 rubelnél, a 92-es benzin 70 rubelnél, a 95-ös 76 rubelnél, a 95-ös prémium pedig 80 rubelnél (1 rubel=mintegy 0,053 lej).
Áramkimaradás a csernobili atomerőműben egy orosz támadás nyomán
Az ukrán Energiaügyi Minisztérium közlése szerint szerdán orosz támadás ért egy energetikai létesítményt Szlavutics városában, Kijev megyében, ami áramkimaradást okozott a csernobili atomerőműben.
Szlavutics, a csernobili atomerőmű észak-ukrajnai elővárosi települése, az 1986-os katasztrófa után az evakuált erőművi személyzet elszállásolására épült.
Szerdán egy orosz drón támadása egy szlavuticsi alállomás ellen áramkimaradást okozott a városban és a szomszédos Csernyihivi terület egyes részein, a helyi hatóságok szerint.
Az Energiaügyi Minisztérium több létesítményben is „vészhelyzetet” jelentett a csernobili atomerőműben.
„Az áramellátás megszakadása miatt a New Safe Confinement – az a kulcsfontosságú szerkezet, amely elszigeteli a csernobili atomerőmű megsemmisült 4. reaktorát és megakadályozza a radioaktív anyagok környezetbe jutását – áram nélkül maradt” – áll a közleményben.
Volodimir Zelenszkij elnök később elmondta, hogy a csernobili atomerőműben az orosz támadások után több mint három órán át nem volt áram.
„Az oroszok tudatában voltak annak, hogy a szlavuticsi létesítmények elleni támadás ilyen következményekkel járhat Csernobilra nézve. Ez egy szándékos támadás volt, amelyben előzetes becslések szerint több mint 20 drón vett részt” – mondta.
Februárban egy orosz Sahíd típusú drón csapott le a Csernobil megsemmisült 4. reaktorának új biztonsági burkolatába. A radioaktív anyagok tárolására épített szerkezet megsérült, de komoly sugárzásszivárgás nem történt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az izraeli haditengerészet szerdán este feltartóztatta a Gázai övezet felé tartó nemzetközi segélyflottillát, miután sikertelenül irányváltoztatásra szólította fel a hajórajt.
Magyarország megkerülésével, jogi trükközéssel nem lehet megnyitni Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatát – jelentette ki a nem hivatalos EU-csúcs előtt Orbán Viktor miniszterelnök újságírói kérdésekre válaszolva szerdán Koppenhágában.
Tőkés László szerint az Orbán-kormány nemzetpolitikájának a kompromittálását is célozza a Magyarországon dúló botrány, amelynek során állítólagos pedofil bűncselekményekkel hozták hírbe Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest.
Az Egyesült Államok romániai nagykövetsége szerdán az amerikai kormányzati intézmények részleges leállása miatt bejelentette, hogy hivatalos Facebook- és X-oldalait a sürgős biztonsági üzenetek kivételével többé nem frissíti.
Egy nagyobb tűzhöz és hangos durranásokhoz vonult ki a müncheni rendőrség és tűzoltóság szerdán kora reggel a Lerchenau városrészbe, a rendőrség közlése szerint az épületet szándékosan gyújtották fel.
Románia az orosz behatolásokra válaszul Ukrajnával közösen gyorsan el kívánja indítani a védelmi célokat szolgáló drónok gyártását – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Rekordszintre emelkedett az arany ára az ázsiai kereskedésben szerda kora reggel, miután nem sikerült az amerikai Szenátusban elfogadtatni a kormányhivatalok ideiglenes finanszírozásának meghosszabbítását legalább november 21-ig.
„A Hamász palesztin terrorszervezetnek három-négy napja van arra, hogy elfogadja a gázai konfliktus lezárására irányuló béketervet” – mondta Donald Trump amerikai elnök újságíróknak kedden, amikor elhagyta a Fehér Házat.
Románia érdeke az, hogy az Európai Unió folytassa Ukrajna támogatását – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Donald Trump amerikai elnök kedden ismételten kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek és orosz kollégájának, Vlagyimir Putyinnak találkoznia kellene az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!