Segítség. Washington hírszerzési adatokkal támogatja Ukrajna orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásait
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az Egyesült Államok megkezdi Ukrajna ellátását hírszerzési információkkal, hogy támogassa az orosz energiainfrastruktúra elleni nagyobb hatótávolságú rakétatámadásokat. Ez az első alkalom, hogy a Trump-kormány jóváhagyott ilyen segítségnyújtást – jelentette szerdán a The Wall Street Journal (WSJ).
2025. október 02., 09:322025. október 02., 09:32
Trump elnök nemrég felhatalmazta a Pentagont és a hírszerző ügynökségeket, hogy segítsék Kijevet a támadásokban, és Washington sürgeti a NATO-szövetségeseket, hogy bővítsék a hasonló együttműködést.
A döntés tükrözi az Egyesült Államok egyre mélyülő elkötelezettségét Ukrajna támogatása iránt, miután a Moszkvával folytatott béketárgyalások megrekedtek.
Hivatalos források szerint
A kormányzat fontolgatja a Tomahawk és Barracuda rakéták szállítását is, amelyek akár 805 kilométer távolságra lévő célokat is el tudnak érni.
„A szükséges hírszerzési információk megosztása előtt várjuk a Fehér Ház írásbeli útmutatását” – nyilatkozta egy amerikai tisztviselő a WSJ-nek.
Ez a fejlemény Trump változó retorikájával párhuzamosan következett be.
Mivel Kijev és Moszkva közötti béke közvetítésére irányuló erőfeszítései eddig nem jártak sikerrel, Trump egyre inkább frusztráltá vált Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, és nemrégiben tette eddigi leginkább Ukrajna-párti nyilatkozatait.
Eközben Mette Frederiksen dán miniszterelnök a Financial Timesnak egy szerdán közzétett interjúban arról beszélt:
„A hibrid háború célja, hogy megfélemlítsen, megosszon és destabilizáljon minket. Az egyik nap drónokat, a másik nap kibertámadásokat, a harmadik nap pedig szabotázst alkalmaznak. Ezért ez nem fog véget érni pusztán a képességek (növelésével) – mondta.
A múlt héten több alkalommal is azonosítatlan drónok sértették meg Dánia légterét, ami repülőtér-lezárásokhoz vezetett. A nyomozás folytatódik, a dán hatóságok nem zárják ki, hogy a drónok oroszok lehetnek.
Frederiksen megjegyezte, hogy
Oroszország egyre fokozódó eszkalációja közepette nem elég a kibervédelemre és a drónellenes berendezésekre fordított védelmi kiadások növelése – jegyezte meg.
„Nagyon őszintének kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy ez valószínűleg csak a kezdet” – mondta Frederiksen. „Minden európainak meg kell értenie, mi forog kockán és mi történik. A drónok és a kibertámadások célja az, hogy megosszanak minket.”
A légtérsértésekre válaszul ukrán katonai szakértők érkeztek Dániába, hogy részt vegyenek közös drónellenes gyakorlatokon – közölték hivatalos források hétfőn.
A drónok több európai országban is zavarokat okoztak, többek között Németországban, Norvégiában és Hollandiában.
A légtérsértések nyomán Oroszország úgynevezett „árnyékflottáját” gyanúsítják azzal, hogy drónokat indított európai terület felett.
A Guardian szerdán arról számolt be, hogy
A hajót a francia haditengerészet vasárnap elfogta, és a nyomozás idejére Nyugat-Franciaország partjaihoz irányította.
A francia hatóságok szerint a hajó vizsgálata folyamatban van, mivel a legénység „nem tudta igazolni a hajó nemzetiségét” és „megtagadta az együttműködést”.
Moszkva a tartályhajók flottáját használja az orosz olajra vonatkozó nyugati szankciók kijátszására.
A Kreml a flottát arra is használja, hogy orosz drónokat indítson és irányítson európai városok felett – mondta Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap, hírszerzési jelentésekre hivatkozva.
Eközben a Der Spiegel szerdán nem nyilvános forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a múlt héten Kiel városa és Németország északi Schleswig-Holstein tartományának más részei fölött észlelt drónok valószínűleg kritikus infrastruktúrák után kémkedtek.
Eközben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak, Volodimir Zelenszkij vádjaira reagálva azt mondta: minimum butaság Oroszországot azzal vádolni, hogy a saját ellenőrzése alatt álló zaporizzsjai atomerőművet támadja.
„Ez egy orosz erőmű, amely értelemszerűen a mi ellenőrzésünk alatt áll. Minimum butaság azzal vádolni az orosz felet, hogy bombázza azt az erőművet, amelyet ő maga tart ellenőrzés alatt” – hangoztatta Peszkov.
A szóvivő azt hangoztatta, hogy
A létesítményben kialakult helyzettel kapcsolatban az orosz kormány folyamatos kapcsolatban áll a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), amelynek szakértői 2022 szeptembere óta folyamatosan jelen vannak az orosz ellenőrzés alá vont erőműben.
Jevgenyija Jasina, a létesítmény kommunikációs igazgatója a TASZSZ-nak elmondta: a NAÜ helyszínen lévő szakértőit tájékoztatták, hogy az erőmű szakemberei készek megkezdeni a szeptember 23-án megsérült utolsó külső áramellátó vezeték javítását, ám a nem szűnő ukrán támadások miatt ezt nem tudják megtenni.
Az ügyben megbeszélést tartott Alekszandr Lihacsov, a Roszatom vezetője, és Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója is.
Jasina szerint
A létesítmény Ferroszplavna-1 tartalékvezetékét május 7-én kapcsolták le.
Korábbi orosz tájékoztatás szerint a zaporizzsjai atomerőmű külső áramellátása szeptember 23-án, a 750 kilovoltos Dnyiprovszka nagyfeszültségű távvezetékre mért ukrán csapások miatt megszakadt.
A létesítmény saját energiaellátását tartalék dízelgenerátorok biztosítják.
Az erőmű szerint ez volt a tizedik hasonló incidens az ukrajnai konfliktus kezdete óta. A nukleáris üzemanyag hűtése a tárolómedencékben és a reaktorokban teljes mértékben működik, a helyzet ellenőrzés alatt áll, és elegendő üzemanyag áll rendelkezésre a generátorok hosszú távú, autonóm üzemeltetéséhez.
Peszkov szerdai konferenciahívásos sajtótájékoztatóján egyébként
„Sajnos jelenleg nincs lehetőségünk ilyen (csúcs)találkozót előkészíteni az ukrán féllel, mert a kijevi rezsim nem siet a tárgyalási folyamat, az isztambuli folyamat folytatásával, nem siet a válasszal a neki átadott dokumentumtervezetekre, nem siet a válasszal a három munkacsoport létrehozására vonatkozó javaslatra” – mondta az orosz elnök sajtótitkára.
Peszkov
Kilátásba helyezte az ezekben részes országok és személyek felelősségre vonását.
„Ez további lépés a tulajdon sérthetetlenségének elve iránti bizalom teljes megsemmisítése felé” – nyilatkozott.
„A bumeráng komoly csapást mér majd a fő letétkezelőkre, azokra az országokra, amelyeknek érdekük a befektetési vonzerő” – tette hozzá.
Kifogásolta, hogy Európa a tengereken, egyebek között a Balti-tengeren, „számos provokatív lépést tesz”.
Közben Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes szerdán Szocsiban újságíróknak a Valdaj nemzetközi vitaklub éves ülésének szünetében kijelentette: a benzinellátás helyzete egészében ellenőrzés alatt áll Oroszországban, de egyes régiókban kézi vezérléssel oldják meg a problémákat.
Az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krímben a helyi hatóságok a hétfőn bejelentett harmincról nagyjából húsz literre csökkentették a benzinkutaknál az egy személynek kiadható üzemanyag legnagyobb mennyiségét. Az intézkedés a tömegközlekedés, a szociális létesítmények, a közművek és a mentőszolgálatok ellátását nem érinti.
Az intézkedést az olajfinomítókból való szállítások csökkenése miatt rendelték el.
A létesítményeket korábban ukrán dróntámadások érték. Szergej Civiljov orosz energiaügyi miniszter szerint a Krím-félszigetre irányuló üzemanyag-ellátás zavarai várhatóan október végéig teljesen megszűnnek.
„A helyzet teljes mértékben ellenőrzés alatt áll. Az energiaügyi minisztérium aktívan együttműködik az összes régióval, a szokásos rendben. Ma összességében biztosított a kereslet és a kínálat egyensúlya az országban. Egyes régiókban problémák tapasztalhatók az ellátással kapcsolatban, és az energiaügyi minisztérium a régiókkal együttműködve kézi vezérléssel oldja meg ezeket a kérdéseket, és biztosítja a megfelelő olajtermékek rendelkezésre állását és szállítását” – mondta Szocsiban Novak.
Hozzátette, hogy
A Kommerszant című lap szerint a piaci szereplők a benzinhiányt Oroszországban a szokásos szállítási szint 20 százalékára becsülik. Meglátásuk szerint a helyzet megoldása további intézkedéseket igényelhet, az import ösztönzésétől az ökológiai követelmények enyhítéséig.
A Krímben a hatóságok arról állapodtak meg a kereskedőkkel, hogy a következő hónapban a dízelolaj literje nem lehet drágább 75 rubelnél, a 92-es benzin 70 rubelnél, a 95-ös 76 rubelnél, a 95-ös prémium pedig 80 rubelnél (1 rubel=mintegy 0,053 lej).
Áramkimaradás a csernobili atomerőműben egy orosz támadás nyomán
Az ukrán Energiaügyi Minisztérium közlése szerint szerdán orosz támadás ért egy energetikai létesítményt Szlavutics városában, Kijev megyében, ami áramkimaradást okozott a csernobili atomerőműben.
Szlavutics, a csernobili atomerőmű észak-ukrajnai elővárosi települése, az 1986-os katasztrófa után az evakuált erőművi személyzet elszállásolására épült.
Szerdán egy orosz drón támadása egy szlavuticsi alállomás ellen áramkimaradást okozott a városban és a szomszédos Csernyihivi terület egyes részein, a helyi hatóságok szerint.
Az Energiaügyi Minisztérium több létesítményben is „vészhelyzetet” jelentett a csernobili atomerőműben.
„Az áramellátás megszakadása miatt a New Safe Confinement – az a kulcsfontosságú szerkezet, amely elszigeteli a csernobili atomerőmű megsemmisült 4. reaktorát és megakadályozza a radioaktív anyagok környezetbe jutását – áram nélkül maradt” – áll a közleményben.
Volodimir Zelenszkij elnök később elmondta, hogy a csernobili atomerőműben az orosz támadások után több mint három órán át nem volt áram.
„Az oroszok tudatában voltak annak, hogy a szlavuticsi létesítmények elleni támadás ilyen következményekkel járhat Csernobilra nézve. Ez egy szándékos támadás volt, amelyben előzetes becslések szerint több mint 20 drón vett részt” – mondta.
Februárban egy orosz Sahíd típusú drón csapott le a Csernobil megsemmisült 4. reaktorának új biztonsági burkolatába. A radioaktív anyagok tárolására épített szerkezet megsérült, de komoly sugárzásszivárgás nem történt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!