Hirdetés

Washington hírszerzési információkat ad Kijevnek az orosz infrastruktúra elleni rakétatámadásokhoz

Washington

Segítség. Washington hírszerzési adatokkal támogatja Ukrajna orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásait

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az Egyesült Államok megkezdi Ukrajna ellátását hírszerzési információkkal, hogy támogassa az orosz energiainfrastruktúra elleni nagyobb hatótávolságú rakétatámadásokat. Ez az első alkalom, hogy a Trump-kormány jóváhagyott ilyen segítségnyújtást – jelentette szerdán a The Wall Street Journal (WSJ).

Krónika

2025. október 02., 09:322025. október 02., 09:32

Trump elnök nemrég felhatalmazta a Pentagont és a hírszerző ügynökségeket, hogy segítsék Kijevet a támadásokban, és Washington sürgeti a NATO-szövetségeseket, hogy bővítsék a hasonló együttműködést.

A döntés tükrözi az Egyesült Államok egyre mélyülő elkötelezettségét Ukrajna támogatása iránt, miután a Moszkvával folytatott béketárgyalások megrekedtek.

Hirdetés

Hivatalos források szerint

a hírszerzési információk lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy „finomítókat, csővezetékeket, erőműveket és más, határaitól távol eső infrastruktúrákat” támadjon meg, hogy gyengítse Oroszország háborús gazdaságát.

A kormányzat fontolgatja a Tomahawk és Barracuda rakéták szállítását is, amelyek akár 805 kilométer távolságra lévő célokat is el tudnak érni.

„A szükséges hírszerzési információk megosztása előtt várjuk a Fehér Ház írásbeli útmutatását” – nyilatkozta egy amerikai tisztviselő a WSJ-nek.

Ez a fejlemény Trump változó retorikájával párhuzamosan következett be.

Mivel Kijev és Moszkva közötti béke közvetítésére irányuló erőfeszítései eddig nem jártak sikerrel, Trump egyre inkább frusztráltá vált Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, és nemrégiben tette eddigi leginkább Ukrajna-párti nyilatkozatait.

Eközben Mette Frederiksen dán miniszterelnök a Financial Timesnak egy szerdán közzétett interjúban arról beszélt:

a NATO-nak össze kell hangolnia a Moszkva elleni közös válaszlépéseket, mivel az Oroszország és Európa közötti hibrid háború csak most kezdődik.

„A hibrid háború célja, hogy megfélemlítsen, megosszon és destabilizáljon minket. Az egyik nap drónokat, a másik nap kibertámadásokat, a harmadik nap pedig szabotázst alkalmaznak. Ezért ez nem fog véget érni pusztán a képességek (növelésével) – mondta.

A múlt héten több alkalommal is azonosítatlan drónok sértették meg Dánia légterét, ami repülőtér-lezárásokhoz vezetett. A nyomozás folytatódik, a dán hatóságok nem zárják ki, hogy a drónok oroszok lehetnek.

Frederiksen megjegyezte, hogy

mivel Dánia és Európa drónokkal szembesül, amelyek megsértik légterüket, a kontinens „elsődleges ellensége” Oroszország.

Oroszország egyre fokozódó eszkalációja közepette nem elég a kibervédelemre és a drónellenes berendezésekre fordított védelmi kiadások növelése – jegyezte meg.

„Nagyon őszintének kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy ez valószínűleg csak a kezdet” – mondta Frederiksen. „Minden európainak meg kell értenie, mi forog kockán és mi történik. A drónok és a kibertámadások célja az, hogy megosszanak minket.”

A légtérsértésekre válaszul ukrán katonai szakértők érkeztek Dániába, hogy részt vegyenek közös drónellenes gyakorlatokon – közölték hivatalos források hétfőn.

A drónok több európai országban is zavarokat okoztak, többek között Németországban, Norvégiában és Hollandiában.

A légtérsértések nyomán Oroszország úgynevezett „árnyékflottáját” gyanúsítják azzal, hogy drónokat indított európai terület felett.

A Guardian szerdán arról számolt be, hogy

a francia hadsereg felszállt egy drónok indításával gyanúsított orosz hajóra.

A hajót a francia haditengerészet vasárnap elfogta, és a nyomozás idejére Nyugat-Franciaország partjaihoz irányította.

A francia hatóságok szerint a hajó vizsgálata folyamatban van, mivel a legénység „nem tudta igazolni a hajó nemzetiségét” és „megtagadta az együttműködést”.

Moszkva a tartályhajók flottáját használja az orosz olajra vonatkozó nyugati szankciók kijátszására.

A Kreml a flottát arra is használja, hogy orosz drónokat indítson és irányítson európai városok felett – mondta Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap, hírszerzési jelentésekre hivatkozva.

Eközben a Der Spiegel szerdán nem nyilvános forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a múlt héten Kiel városa és Németország északi Schleswig-Holstein tartományának más részei fölött észlelt drónok valószínűleg kritikus infrastruktúrák után kémkedtek.

Peszkov visszautasítja Kijev vádjait

Eközben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak, Volodimir Zelenszkij vádjaira reagálva azt mondta: minimum butaság Oroszországot azzal vádolni, hogy a saját ellenőrzése alatt álló zaporizzsjai atomerőművet támadja.

„Ez egy orosz erőmű, amely értelemszerűen a mi ellenőrzésünk alatt áll. Minimum butaság azzal vádolni az orosz felet, hogy bombázza azt az erőművet, amelyet ő maga tart ellenőrzés alatt” – hangoztatta Peszkov.

A szóvivő azt hangoztatta, hogy

az ukrán támadások dacára az orosz szakemberek mindent elkövetnek a zaporizzsjai atomerőmű biztonságának szavatolása érdekében.

A létesítményben kialakult helyzettel kapcsolatban az orosz kormány folyamatos kapcsolatban áll a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), amelynek szakértői 2022 szeptembere óta folyamatosan jelen vannak az orosz ellenőrzés alá vont erőműben.

Jevgenyija Jasina, a létesítmény kommunikációs igazgatója a TASZSZ-nak elmondta: a NAÜ helyszínen lévő szakértőit tájékoztatták, hogy az erőmű szakemberei készek megkezdeni a szeptember 23-án megsérült utolsó külső áramellátó vezeték javítását, ám a nem szűnő ukrán támadások miatt ezt nem tudják megtenni.
Az ügyben megbeszélést tartott Alekszandr Lihacsov, a Roszatom vezetője, és Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója is.

Jasina szerint

a zaporizzsjai atomerőmű három év alatt a leghosszabb időszakot vészelte át külső energiaellátás nélkül.

A létesítmény Ferroszplavna-1 tartalékvezetékét május 7-én kapcsolták le.

Korábbi orosz tájékoztatás szerint a zaporizzsjai atomerőmű külső áramellátása szeptember 23-án, a 750 kilovoltos Dnyiprovszka nagyfeszültségű távvezetékre mért ukrán csapások miatt megszakadt.

A létesítmény saját energiaellátását tartalék dízelgenerátorok biztosítják.

Az erőmű szerint ez volt a tizedik hasonló incidens az ukrajnai konfliktus kezdete óta. A nukleáris üzemanyag hűtése a tárolómedencékben és a reaktorokban teljes mértékben működik, a helyzet ellenőrzés alatt áll, és elegendő üzemanyag áll rendelkezésre a generátorok hosszú távú, autonóm üzemeltetéséhez.

Peszkov szerdai konferenciahívásos sajtótájékoztatóján egyébként

lehetetlennek nevezte a legmagasabb szintű kapcsolatfelvételt Oroszország és Ukrajna között, amit azzal indokolt, hogy Kijev szünetelteti az ezt előkészíteni hivatott szakértői tárgyalásokat.

„Sajnos jelenleg nincs lehetőségünk ilyen (csúcs)találkozót előkészíteni az ukrán féllel, mert a kijevi rezsim nem siet a tárgyalási folyamat, az isztambuli folyamat folytatásával, nem siet a válasszal a neki átadott dokumentumtervezetekre, nem siet a válasszal a három munkacsoport létrehozására vonatkozó javaslatra” – mondta az orosz elnök sajtótitkára.

Peszkov

jogtalan vagyonelkobzásnak és lopásnak minősítette az EU-nak a befagyasztott orosz kintlévőségekkel kapcsolatos terveit.

Kilátásba helyezte az ezekben részes országok és személyek felelősségre vonását.

„Ez további lépés a tulajdon sérthetetlenségének elve iránti bizalom teljes megsemmisítése felé” – nyilatkozott.

„A bumeráng komoly csapást mér majd a fő letétkezelőkre, azokra az országokra, amelyeknek érdekük a befektetési vonzerő” – tette hozzá.

Kifogásolta, hogy Európa a tengereken, egyebek között a Balti-tengeren, „számos provokatív lépést tesz”.

Orosz miniszterelnök-helyettes: néhány régióban kézi vezérléssel oldják meg a benzinellátást

Közben Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes szerdán Szocsiban újságíróknak a Valdaj nemzetközi vitaklub éves ülésének szünetében kijelentette: a benzinellátás helyzete egészében ellenőrzés alatt áll Oroszországban, de egyes régiókban kézi vezérléssel oldják meg a problémákat.

Az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krímben a helyi hatóságok a hétfőn bejelentett harmincról nagyjából húsz literre csökkentették a benzinkutaknál az egy személynek kiadható üzemanyag legnagyobb mennyiségét. Az intézkedés a tömegközlekedés, a szociális létesítmények, a közművek és a mentőszolgálatok ellátását nem érinti.

A 89 orosz régió közül elsőként a Krím és Szevasztopol jelentett be hétfőn magánszemélyekre vonatkozó korlátozást a benzinkutakon, de a RIA Novosztyi hírügynökség szerint más területekről is jeleztek hiányt.

Az intézkedést az olajfinomítókból való szállítások csökkenése miatt rendelték el.

A létesítményeket korábban ukrán dróntámadások érték. Szergej Civiljov orosz energiaügyi miniszter szerint a Krím-félszigetre irányuló üzemanyag-ellátás zavarai várhatóan október végéig teljesen megszűnnek.

„A helyzet teljes mértékben ellenőrzés alatt áll. Az energiaügyi minisztérium aktívan együttműködik az összes régióval, a szokásos rendben. Ma összességében biztosított a kereslet és a kínálat egyensúlya az országban. Egyes régiókban problémák tapasztalhatók az ellátással kapcsolatban, és az energiaügyi minisztérium a régiókkal együttműködve kézi vezérléssel oldja meg ezeket a kérdéseket, és biztosítja a megfelelő olajtermékek rendelkezésre állását és szállítását” – mondta Szocsiban Novak.

Hozzátette, hogy

a kőolajtermékek piacán a kiegészítő kínálat biztosítása érdekében a kormány úgy döntött, hogy megtiltja a dízelüzemanyag exportját a nem gyártók számára, és meghosszabbítja a benzin exportjának tilalmát minden piaci szereplő számára.

A Kommerszant című lap szerint a piaci szereplők a benzinhiányt Oroszországban a szokásos szállítási szint 20 százalékára becsülik. Meglátásuk szerint a helyzet megoldása további intézkedéseket igényelhet, az import ösztönzésétől az ökológiai követelmények enyhítéséig.

A Krímben a hatóságok arról állapodtak meg a kereskedőkkel, hogy a következő hónapban a dízelolaj literje nem lehet drágább 75 rubelnél, a 92-es benzin 70 rubelnél, a 95-ös 76 rubelnél, a 95-ös prémium pedig 80 rubelnél (1 rubel=mintegy 0,053 lej).

Áramkimaradás a csernobili atomerőműben egy orosz támadás nyomán
Az ukrán Energiaügyi Minisztérium közlése szerint szerdán orosz támadás ért egy energetikai létesítményt Szlavutics városában, Kijev megyében, ami áramkimaradást okozott a csernobili atomerőműben.
Szlavutics, a csernobili atomerőmű észak-ukrajnai elővárosi települése, az 1986-os katasztrófa után az evakuált erőművi személyzet elszállásolására épült.
Szerdán egy orosz drón támadása egy szlavuticsi alállomás ellen áramkimaradást okozott a városban és a szomszédos Csernyihivi terület egyes részein, a helyi hatóságok szerint.
Az Energiaügyi Minisztérium több létesítményben is „vészhelyzetet” jelentett a csernobili atomerőműben.
„Az áramellátás megszakadása miatt a New Safe Confinement – az a kulcsfontosságú szerkezet, amely elszigeteli a csernobili atomerőmű megsemmisült 4. reaktorát és megakadályozza a radioaktív anyagok környezetbe jutását – áram nélkül maradt” – áll a közleményben.
Volodimir Zelenszkij elnök később elmondta, hogy a csernobili atomerőműben az orosz támadások után több mint három órán át nem volt áram.
„Az oroszok tudatában voltak annak, hogy a szlavuticsi létesítmények elleni támadás ilyen következményekkel járhat Csernobilra nézve. Ez egy szándékos támadás volt, amelyben előzetes becslések szerint több mint 20 drón vett részt” – mondta.
Februárban egy orosz Sahíd típusú drón csapott le a Csernobil megsemmisült 4. reaktorának új biztonsági burkolatába. A radioaktív anyagok tárolására épített szerkezet megsérült, de komoly sugárzásszivárgás nem történt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT). Kert Attila kinevezését a Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz egyaránt bírálta.

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül

Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül
2026. november 21., szombat

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről

A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről
2026. november 20., péntek

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet

Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki

Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki
2026. november 20., péntek

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?

Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?
2026. november 20., péntek

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát

Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja

Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja
2026. november 19., csütörtök

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban

Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban
2026. november 19., csütörtök

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin

A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin
Hirdetés
Hirdetés