2011. július 28., 09:212011. július 28., 09:21
Jean Schmidt ohiói republikánus képviselő a washingtoni képviselőház külügyi bizottságának európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó keddi meghallgatásán vetette fel a restitúcióval kapcsolatos kérdéseket. A jelentős számú magyar szavazóval rendelkező körzetből érkezett képviselőnő értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a román állam a kommunista rendszer alatt elkobzott 7568 egyházi és közösségi ingatlannak csupán egyharmadát szolgáltatta vissza jogos tulajdonosaiknak, köztük az erdélyi magyar egyházaknak. Jean Schmidt ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a román nyomozó hatóságok nemrég eljárást indítottak a restitúció végrehajtása miatt.
Mint arról lapunkban beszámoltunk, Markó Attila, az országos restitúciós bizottság RMDSZ-es tagja, valamint Marosán Tamás korábbi egyházkerületi jogtanácsos és Silviu Clim, az igazságügyi minisztérium volt jogtanácsosa ellen vádat emelt a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), mert 2002-ben hatályba léptették azt a rendeletet és kormányhatározatot, amely révén az Erdélyi Református Egyházkerület ismét birtokba vehette a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak és politikai, civil szervezetek felháborodásuknak és értetlenségüknek adtak hangot az eljárás kapcsán, és elítélték a háromszéki iskolát célzó „visszaállamosítási” kísérletet. „Felkészült-e arra a bukaresti nagykövetségünk, hogy megfigyelőt küldjön Markó Attila szeptember 6-án, Buzăuban kezdődő perére?” – tette fel a kérdést a washingtoni meghallgatáson Jean Schmidt. Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár – a washingtoni tárca demokráciával és emberi jogokkal foglalkozó irodájának vezetője – írásos választ ígért az ohiói képviselőnek a romániai restitúcióval kapcsolatban feltett kéréseire. Gregory W. Meeks demokrata képviselő, az albizottság rangidős tagja beszédében kiemelte: a kelet-európai térségben valós probléma a kisebbségeket érő hátrányos megkülönböztetés.
Hangsúlyozta, mivel a demokrácia mértéke a többség akaratán múlik, fokozott gondot kell fordítani a kisebbségekkel szembeni méltányos, jogszerű bánásmódra. Egyébként a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány közleményben értesítette az MTI-t, hogy három munkatársa az albizottság mind a 11 tagját felkereste a héten, hogy áttekintést nyújtson a külhoni magyarságot érintő aktuális kérdésekről. A találkozók során átadott tájékoztató dokumentumcsomag három kérdéskörre terjedt ki: a romániai elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok elakadt visszaszolgáltatására, a nyelvi jogok szlovákiai korlátozására, valamint a térségben tapasztalt, a helyi magyar közösségek ellen irányuló erőszakos és megfélemlítő bűncselekményekre.
| Aggodalmát fejezte ki a washingtoni meghallgatáson Thomas Melia a magyar alkotmányozással, a média helyzetével és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban. Az amerikai helyettes külügyi államtitkár szerint a jelenlegi „egypárti” magyar kormány arra használja fel példátlan kétharmados parlamenti többségét, hogy olyan változtatásokat foglaljon bele az alkotmányba, amelyek megszilárdíthatják hatalmát, korlátozzák a fékeket és ellensúlyokat, és megbénítják a jövő demokratikus kormányait az új politikai, gazdasági és társadalmi kihívások hatékony kezelésében. Melia szorgalmazta, hogy a magyar kormány mérsékelje a változások ütemét, legyen befogadóbb, és korlátozza a csak kétharmados többséggel megváltoztatható sarkalatos törvények által szabályozandó kérdések körét. A helyettes államtitkár külön kérte az egyházügyi törvény „gondos átgondolását”, amely 14 kivételével előírja a vallási csoportok újbóli bejegyeztetését. Szijjártó Péter, Orbán Viktor kormányfő szóvivője a kijelentésekre úgy reagált: senki nincs abban a helyzetben, hogy megkérdőjelezze a magyar embereknek a tavalyi választásokon kifejezett akaratát. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!