2011. július 28., 09:212011. július 28., 09:21
Jean Schmidt ohiói republikánus képviselő a washingtoni képviselőház külügyi bizottságának európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó keddi meghallgatásán vetette fel a restitúcióval kapcsolatos kérdéseket. A jelentős számú magyar szavazóval rendelkező körzetből érkezett képviselőnő értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a román állam a kommunista rendszer alatt elkobzott 7568 egyházi és közösségi ingatlannak csupán egyharmadát szolgáltatta vissza jogos tulajdonosaiknak, köztük az erdélyi magyar egyházaknak. Jean Schmidt ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a román nyomozó hatóságok nemrég eljárást indítottak a restitúció végrehajtása miatt.
Mint arról lapunkban beszámoltunk, Markó Attila, az országos restitúciós bizottság RMDSZ-es tagja, valamint Marosán Tamás korábbi egyházkerületi jogtanácsos és Silviu Clim, az igazságügyi minisztérium volt jogtanácsosa ellen vádat emelt a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), mert 2002-ben hatályba léptették azt a rendeletet és kormányhatározatot, amely révén az Erdélyi Református Egyházkerület ismét birtokba vehette a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak és politikai, civil szervezetek felháborodásuknak és értetlenségüknek adtak hangot az eljárás kapcsán, és elítélték a háromszéki iskolát célzó „visszaállamosítási” kísérletet. „Felkészült-e arra a bukaresti nagykövetségünk, hogy megfigyelőt küldjön Markó Attila szeptember 6-án, Buzăuban kezdődő perére?” – tette fel a kérdést a washingtoni meghallgatáson Jean Schmidt. Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár – a washingtoni tárca demokráciával és emberi jogokkal foglalkozó irodájának vezetője – írásos választ ígért az ohiói képviselőnek a romániai restitúcióval kapcsolatban feltett kéréseire. Gregory W. Meeks demokrata képviselő, az albizottság rangidős tagja beszédében kiemelte: a kelet-európai térségben valós probléma a kisebbségeket érő hátrányos megkülönböztetés.
Hangsúlyozta, mivel a demokrácia mértéke a többség akaratán múlik, fokozott gondot kell fordítani a kisebbségekkel szembeni méltányos, jogszerű bánásmódra. Egyébként a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány közleményben értesítette az MTI-t, hogy három munkatársa az albizottság mind a 11 tagját felkereste a héten, hogy áttekintést nyújtson a külhoni magyarságot érintő aktuális kérdésekről. A találkozók során átadott tájékoztató dokumentumcsomag három kérdéskörre terjedt ki: a romániai elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok elakadt visszaszolgáltatására, a nyelvi jogok szlovákiai korlátozására, valamint a térségben tapasztalt, a helyi magyar közösségek ellen irányuló erőszakos és megfélemlítő bűncselekményekre.
| Aggodalmát fejezte ki a washingtoni meghallgatáson Thomas Melia a magyar alkotmányozással, a média helyzetével és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban. Az amerikai helyettes külügyi államtitkár szerint a jelenlegi „egypárti” magyar kormány arra használja fel példátlan kétharmados parlamenti többségét, hogy olyan változtatásokat foglaljon bele az alkotmányba, amelyek megszilárdíthatják hatalmát, korlátozzák a fékeket és ellensúlyokat, és megbénítják a jövő demokratikus kormányait az új politikai, gazdasági és társadalmi kihívások hatékony kezelésében. Melia szorgalmazta, hogy a magyar kormány mérsékelje a változások ütemét, legyen befogadóbb, és korlátozza a csak kétharmados többséggel megváltoztatható sarkalatos törvények által szabályozandó kérdések körét. A helyettes államtitkár külön kérte az egyházügyi törvény „gondos átgondolását”, amely 14 kivételével előírja a vallási csoportok újbóli bejegyeztetését. Szijjártó Péter, Orbán Viktor kormányfő szóvivője a kijelentésekre úgy reagált: senki nincs abban a helyzetben, hogy megkérdőjelezze a magyar embereknek a tavalyi választásokon kifejezett akaratát. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!