Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu
Az izraeli kormánynak a kétállami megoldás felé kell haladnia, ha tartós biztonsággal akarja a térségbeli arab partnerek segítségét – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden Tel-Avivban tartott sajtótájékoztatóján.
2024. január 10., 07:592024. január 10., 07:59
Az üggyel kapcsolatos legfontosabb megjegyzései közé tartozott, hogy megjegyezte: Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek vissza kell fognia kormánya szélsőjobboldali tendenciáit ahhoz, hogy a jövőben bármilyen előrelépést elérjen.
„Izraelnek fel kell hagynia az olyan lépésekkel, amelyek aláássák a palesztinok azon képességét, hogy hatékonyan kormányozzák magukat. A szélsőséges telepesek büntetlenül végrehajtott erőszakos cselekményei, a telepek bővítése, a rombolások, a kilakoltatások mind megnehezítik – nem pedig megkönnyítik – Izrael számára a tartós béke és biztonság elérését” – mondta.
– tette hozzá Blinken.
Az amerikai csúcsdiplomata a Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Jordánia vezetőivel tartott tárgyalásokat követően találkozott Netanjahuval.
„Ahogy a miniszterelnöknek is mondtam, minden partner, akivel ezen az úton találkoztam, azt mondta, hogy készek támogatni egy olyan tartós megoldást, amely véget vet az erőszak hosszú ideje tartó körforgásának és garantálja Izrael biztonságát. De aláhúzták, hogy ez csak olyan regionális megközelítésen keresztül valósulhat meg, amely magában foglalja a palesztin államhoz vezető utat” – mondta Blinken.
„Ha Izrael azt akarja, hogy arab szomszédai meghozzák a tartós biztonság biztosításához szükséges kemény döntéseket, akkor az izraeli vezetőknek maguknak is kemény döntéseket kell hozniuk” – mondta.
és azt mondta, hogy ez elvonja a figyelmet a humanitárius válság kezelésére és a háború továbbterjedésének megakadályozására irányuló erőfeszítésekről.
„A népirtás vádja indokolatlan” – mondta Blinken kedden Tel-Avivban tartott sajtótájékoztatóján. „Különösen felháborító, tekintve, hogy azok, akik Izraelt támadják, a Hamász, a Hezbollah, a húszik, valamint támogatójuk, Irán, továbbra is nyíltan Izrael megsemmisítésére és a zsidók tömeges meggyilkolására szólítanak fel”.
Blinken azt is elmondta, hogy Izrael most beleegyezett abba, hogy az ENSZ „értékelő missziót” végezzen, hogy megkezdődhessen a folyamat, amely lehetővé teszi a kitelepített palesztinok hazaköltözését.
„Ahogy azt a miniszterelnöknek is elmondtam,
és a miniszterelnök ma megerősítette nekem, hogy ez nem az izraeli kormány politikája” – mondta Blinken.
Dél-Afrika a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság elé vitte az Izrael elleni pert, és az első tárgyalást csütörtökre tűzték ki.
Közben Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője bejelentette:
Hangoztatta: Ali Huszein Bardzsi volt a felelős többtucatnyi olyan dróntámadásért, amelyet az Irán-barát szervezet hajtott végre Izrael északi része ellen azóta, hogy a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet terrortámadást követett el dél-izraeli települések ellen, majd Izrael hadserege megtorló hadműveletet indított az övezetben, és északi határán tűzpárbajokat vív a Hezbollah-val is.
Egy szemtanú azt mondta a dpa német hírügynökségnek, hogy Bardzsi autóval utazott az előző nap megölt Hezbollah-parancsnok, Visszám al-Tavil temetésére, amikor rakétatalálat érte a járművét.
Visszám al-Tavil, a Hezbollahon belüli elitegység, a Radván ezred egyik magas rangú parancsnoka hétfőn halt meg egy másik Hezbollah-fegyveressel együtt, miután találat érte járművüket a libanoni Madzsdal Szelmnél.
Bardzsi halála előtt néhány órával legkevesebb három Hezbollah-fegyveres halt meg, mert járművüket rakétával eltalálta egy izraeli drón – közölte a Hezbollah és libanoni biztonsági illetékesek. A Hezbollah azt is bejelentette, hogy emberei drónokkal támadták az észak-izraeli Szafedben lévő katonai támaszpontot, válaszul harcosaik megölésére.
Az izraeli hadsereg elismerte, hogy több rakéta becsapódott Libanon felől az északi határsávban, emiatt délutánig tizenegy légiriadó volt az ország északi részében. Libanoni biztonsági illetékesek közlése szerint e rakétatámadások megtorlásául az izraeli tüzérség dél-libanoni falvakat lőtt.
Az ENSZ nemzetközi jogi szakértői elítélték kedden a Hamász második emberének, Száleh Arúrinak és más fegyvereseknek drónokkal végrehajtott „likvidálását”, és úgy vélték, hogy ez felér a bírósági ítélet nélküli, szándékos emberölés bűntettével.
Izrael nem erősítette meg, de nem is tagadta, hogy meggyilkolta a Hamász politikai bizottságának elnökhelyettesét, de nem sokkal Arúri halála előtt az izraeli belbiztonsági szolgálat,
a Sin Bét közölte: „le fogja vadászni” a Hamász Libanonban, Törökországban és Katarban tartózkodó vezetőit, még ha ez évekig tart is.
„A külföldi területen végrehajtott gyilkosságok önkényesek, kivéve azokat az eseteket, amelyeket a nemzetközi jog engedélyez” – szögezték le Genfben kiadott közleményükben az ENSZ különleges jelentéstevői, Ben Saul és Morris Tidball-Bin.
– fejtették ki.
Arúrival a múlt héten végzett egy drón Bejrút egyik déli, a Hezbollah erősségének számító elővárosában, a támadást számosan Izrael számlájára írták. Az ENSZ jelentéstevői szerint „nincs törvényes alapja földrajzi korlátok nélküli támadásnak még egy fegyveres csoport tagjai ellen sem, bárhol tartózkodjanak is”.
Az elmúlt hónapok egyik legnagyobb húszi rakéta- és dróntámadását verte vissza az amerikai haditengerészet
Az amerikai haditengerészet 21 Jemenből indított húszi rakétát és drónt lőtt le az amerikai központi parancsnokság közleménye szerint, az elmúlt hónapok egyik legnagyobb húszi támadása során a Vörös-tengeren.
A hadsereg „összetett támadásnak” nevezte az Irán által támogatott fegyveresek által végrehajtott akciót.
A kedd este 21 óra 15 perc körül Jemenből indított támadásban 18 egyirányú támadó drónt, két hajó elleni robotrepülőgépet és egy hajó elleni ballisztikus rakétát vetettek be – közölte a Központi Parancsnokság.
A támadást a Vörös-tenger déli részén lévő nemzetközi hajózási útvonalak ellen indították, ahol „több tucatnyi” kereskedelmi hajó közlekedett a közlemény szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország és az Egyesült Államok nem jutott kompromisszumra az ukrajnai háború befejezését célzó esetleges békeszerződésről a Kremlben tartott ötórás találkozó után, amelyen Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump legfőbb küldöttjei vettek részt.
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!