Pusztítás. Szudán fővárosában, Kartúmban véres harcok dúltak
Fotó: Twitter
Nem csupán az a tétje a Szudánban az elmúlt napokban fellángolt – és amerikai bejelentés szerint jelenleg elvileg három napra szünetelő – polgárháborúnak, hogy a hadsereg melyik tábornoka ragadja magához a teljhatalmat, hanem az is, hogy Oroszország, amely hagyományosan jó viszonyt ápol az afrikai országgal, mekkora befolyást szerez a térségben. A Szudánban szembenálló tábornokok egyike, Hamdan Daglo nagyon közel áll Oroszországhoz és Vlagyimir Putyin elnökhöz, ő hívta a Wagner-csoportot az országba.
2023. április 26., 10:032023. április 26., 10:03
Oroszország haditengerészeti támaszpontot is építene Szudánban, emellett az aranybányászatban is jelentős szerepet játszik a polgárháború sújtotta afrikai országban – történetesen épp az Ukrajnában a legsikeresebbnek bizonyuló orosz katonai erő, a Wagner magánhadsereg tulajdonosa, Jevgenyij Prigozsin közreműködésével.
– emlékeztet az Info Sud-Est portál.
Az afrikai ország függetlenségének 1956. január 1-jei kikiáltása óta a Szovjetunió, majd Oroszország legfontosabb afrikai partnere. A Kreml még akkor is Szudán iránt mutatta a legnagyobb érdeklődést, amikor Etiópiában, Angolában és Mozambikban kommunista rendszerek működtek. Ez nem is csoda, hiszen Szudán területe nagy, a Vörös-tenger partján fekszik, Egyiptommal és más fontos államokkal és régiókkal is szomszédos, és jelentős aranytartalékokkal rendelkezik.
Szudán stratégiai útvonalak fölött gyakorol ellenőrzést: a Vörös-tenger partvidéke, a Szuezi-csatorna, a Nílus, fontos afrikai ásványkincs-régiók is érintettek – nem csoda, hogy a 19. században az országot irányító britek, majd a 20. század közepétől a Szovjetunió, majd Oroszország számára is kiemelten fontos volt.
A Szovjetunió összeomlása és az országot 1989 és 2019 között irányító Omar al-Basír tábornok elszigetelődése után Moszkva a szudáni arany kevés exportcélpontja közé tartozott, miközben továbbra is fontos fegyverszállító és nemzetközi támogató maradt. 2017-ben, a Vlagyimir Putyin elnökkel Szocsiban tartott találkozót követően
azaz a Kreml legfontosabb partnere a kontinensen. Ennek bizonyítékaként a Jevgenyij Prigozsin vezette Wagner félkatonai csoport engedélyt kapott arra, hogy Szudán területén tartózkodjon, és hogy kitermelje és exportálja az ország aranykészleteit. A kitermelés évente 26 és 30 tonna között mozog, azaz a teljes szudáni export közel 45 százalékát teszi ki. A Wagner számos kiképző- és megfigyelőközpontot is működtet Szudánban, hogy megvédje az orosz érdekeket a Közép-afrikai Köztársaságban, Maliban és Burkina Fasóban.
Átmeneti tűzszünet lép életbe Szudánban hétfő éjféltől – közölte az amerikai külügyminiszter.
2017-ben az M Invest orosz vállalat kedvezményes hozzáférést nyert a szudáni aranybányászathoz, és a két elnök megállapodást kötött arról, hogy Oroszország a Vörös-tenger partján található Port Szudánban haditengerészeti katonai támaszpontot épít, amely atom-tengeralattjáróknak is otthont adhat. A port szudáni kikötőn keresztül bonyolódik az ország importjának 90 százaléka.
A Joe Biden vezette amerikai kormányzat 2021 közepén nyomásgyakorlás révén elérte a projekt befagyasztását, miután Omar al-Basír tábornokot 2019-ben megbuktatták, és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé állították a polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűncselekmények miatt.
Mindezek nyomán Oroszország számára sem érdektelen a jelenlegi szudáni konfliktus kimenetele, és meg is van a saját pártfogoltja Mohamed Hamdan Daglo tábornok személyében, aki az újabb katonai konfliktus április 15-ről 16-ra virradóra történt kitöréséig az ország második legfontosabb embere volt. Daglo tábornok éppen Moszkvában tartózkodott nyolcnapos hivatalos látogatáson, amikor Oroszország 2022. február 24-én elindította az Ukrajna elleni háborút.
Daglo ellenfele a jelenlegi szudáni konfliktusban Abdel Fattáh al-Burháni tábornok, a hadsereg főparancsnoka, aki Basír megbuktatása után két évvel, puccsal ragadta magához a hatalmat. Mind Burháni, mind Daglo Basír „alvezérei” voltak korábban, Daglo pedig mindezidáig al-Burháni alvezéreként tevékenykedett.
Daglo hatalmának egyik kulcsa a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) nevű félkatonai fegyveres csoport, amelyet ő irányít, és amely a dzsandzsavíd nevű arab fegyveres szabadcsapatokból alakult ki. Ez utóbbi a dárfúri konfliktusban a civilek ellen a kartúmi központi kormány támogatásával elkövetett vérengzések révén vált hírhedtté.
Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2023. február eleji kartúmi hivatalos látogatása során is hangsúlyozták. A szudáni katonai vezetőkkel folytatott megbeszélések során Oroszország megismételte, hogy hajlandó megnyitni a port szudáni haditengerészeti katonai bázist, és biztosította a szudáni felet, hogy a Wagner-csoport mindkét fél számára előnyös módon képes kiaknázni az ország aranybányáit. Így Moszkva nemzetközi szankciók nélkül kereskedhetne a nemesfémmel, a kartúmi katonai vezetők pedig nem fizetnének több százmillió dollárnyi adót az államnak.
Zavarosban bányászik. A Wagner-tulajdonos Jevgenyij Prigozsin kezébe került a szudáni aranybányászat
Fotó: Videófelvétel
a fővárosban, Kartúmban heves harcok dúlnak, többek között a városközpont lakónegyedeiben, ahol a függetlenség 1956-os kikiáltása óta még soha nem volt katonai összecsapás.
A külföldi diplomáciai képviseleteket bezárták, sokan elmenekültek, miután az Európai Unió képviselőjének székhelye és egy amerikai diplomáciai konvoj tűz alá került. A Világélelmezési Program felfüggesztette minden tevékenységét, miután három alkalmazottjára is tüzet nyitottak. Ez csak tovább rontja a világ egyik legszegényebb országának kétségbeejtő helyzetét: Szudán 45 millió lakosából csaknem 18 millió arra szorul, hogy nemzetközi jótékonysági szervezetek folyamatosan élelemmel és alapvető szükségleti cikkekkel lássák el.
Közel harminc román állampolgár kérte a kimenekítését Szudánból – közölte a bukaresti külügyminisztérium.
A fővárosban, Kartúmban mindkét fél azt állítja, hogy elfoglalták az elnöki palotát és a nemzetközi repülőteret. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a kormány katonai erői vannak birtokon belül a két helyszínen. A repülőjáratokat törölték, a telefon- és internetkapcsolat gyenge, és az országos televízió mindkét oldal üzeneteit közvetíti.
Míg a hadsereg légierővel is rendelkezik, a félkatonai erők rendelkeznek a legmodernebb felszereléssel, mivel az RSF olyan háborús színtereken is működött, mint Jemen és Líbia. Abdel Fattáh al-Burháni tábornokot a szomszédos Egyiptom támogatja, amelynek vezetői azt szeretnék, ha Kartúmban a kairóihoz hasonló politikai rendszer jönne létre.
Sarokba szorítva. Az eddigi első számú szudáni vezető, Abdel Fattáh al-Burháni kénytelen szembenézni eddigi alvezérével
Fotó: Facebook
Ezzel szemben a dárfúri régióból származó
Daglo volt az, aki hivatalosan meghívta a Wagner-csoportot Szudánba, és ő tárgyalt a haditengerészeti bázis megépítéséről is, miután al-Basír elvesztette a hatalmat. A Szudánt irányító két tábornoknak amúgy közös célja is van: megakadályozni, hogy az ország visszatérjen a polgári irányítás alá. A polgári uralomra való átmenetet 2019-re ígérték, miután Omar al-Basír tábornokot eltávolították a hatalomból.
aminek sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió nem örült. Április 6-án kellett volna aláírni azt a 2019 óta tárgyalt paktumot, amely átadja a kartúmi kormány irányítását a civil politikai erőknek, integrálja a félkatonai RSF-et a nemzeti fegyveres erőkbe, és véget vetett volna az országot több mint 30 éve irányító tábornokok uralmának. Az aláírást a hadseregen belüli nézeteltérések és külső hatások egyaránt késleltették, mivel sem Oroszország, Egyiptom, Etiópia és Szaúd-Arábia nem érdekeltek egy ilyen átmenetben.
A kihívó. A Moszkva támogatását is élvező Mohamed Hamdan Daglo tábornok
Fotó: Twitter
A lázadó Hamdan Daglo tábornok az április 15-i puccskísérlet kezdetén azt mondta, hogy
Abdel Fattáh al-Burháni tábornok ugyanakkor leszögezte, hogy az általa vezetett katonai rezsim nem enged a lázadóknak, és a hadsereg csak egy választott kormánynak és polgári erőknek adja át a hatalmat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!