
Történelmi visszatekintés. Kuleba szerint stratégiai hiba volt az ukrajnai nukleáris fegyverek elszállításáról szóló Budapesti Memorandum
Fotó: Ukrán külügyminisztérium
A nyugati szövetségeseknek „el kell engedniük” az Oroszországgal való konfliktus eszkalálódásától való félelmüket, és meg kell adniuk Ukrajnának azt a segítséget, amelyre szüksége van a teljes körű háború befejezéséhez – szögezte le Dmitro Kuleba külügyminiszter a Redditen.
2024. július 22., 09:022024. július 22., 09:02
A kulcsfontosságú szövetségesek, mint például az Egyesült Államok és Németország, többször hivatkoztak az eszkaláció veszélyére, hogy visszatartsák a nagy hatótávolságú fegyvereket vagy korlátozzák a külföldi fegyverek használatának engedélyezését az oroszországi katonai célpontok elleni csapásmérésre.
„Az elmúlt két és fél év során semmi sem ártott jobban Ukrajna háborús erőfeszítéseinek, mint az ellenőrzött eszkaláció fogalma” – mondta Kuleba a Reddit Kérdezz bármit részében, amit a Kyiv Independent idézett.
Kuleba
„Mindenkinek el kell végre engednie ezt a félelmet. Putyinnak nincs szüksége semmilyen okra az eszkalációhoz. ... Ehelyett nekünk kell átvennünk a kezdeményezést, és rávenni Putyint, hogy féljen a következő lépésünktől, nem pedig fordítva – tette hozzá”
Kuleba azt is felsorolta, hogy milyen típusú segítség gyorsítaná fel Ukrajna útját az Oroszország feletti győzelemhez.
– mondta, amikor arról kérdezték, mire van szüksége Kijevnek a háború megnyeréséhez.
Kuleba a kérdések és válaszok során számos témát érintett, többek között a katonai segélyt, a 2024-es amerikai elnökválasztást, a lengyel-ukrán kapcsolatokat, Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozását, valamint a történelmi orosz imperializmust.
Az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek jövőjével kapcsolatban Kuleba azt mondta, hogy
A Fehér Ház bármelyik kormányának szem előtt kell tartania, hogy Ukrajna átláthatóan kezeli a fegyverhasználatot, és gyorsan felpörgeti a hazai védelmi termelést, hogy csökkentse a külföldi segélyektől való függőséget – mondta.
Ezek a megjegyzések részben válaszok voltak arra a kérdésre, hogy Donald Trump volt amerikai elnök második ciklusa hogyan befolyásolná Washington Kijevnek nyújtott támogatását.
„Együtt fogunk működni bármelyik kormányzattal, amelyik az amerikai nép novemberi szavazása nyomán alakul ki” – mondta Kuleba.
Kuleba történelmi perspektívát is kínált Oroszország teljes körű inváziójáról és az amerikai beavatkozás szerepéről.
„Visszatekintve egyértelmű, hogy a hidegháború befejezése után inkább Oroszországot, mint Ukrajnát kellett volna lefegyverezni” – mondta.
„Érvelhetnék azzal, hogy az Egyesült Államok ma támogatással tartozik nekünk azért, mert évekkel ezelőtt megfosztott minket nukleáris védelmi pajzsunktól, de azt hiszem, ez nem jön be” – jegyezte meg.
„Ez a háború nem 2022-ben kezdődött, még csak nem is 2014-ben. A gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak, és ha mélyebbre ásunk, akkor azt találjuk, hogy Oroszország birodalmi hozzáállásából ered, amelyet más nemzetekkel szemben tanúsít, különösen a szomszédságában lévőkkel szemben” – mondta.
„Sok politikai hiba elkerülhető lett volna, ha partnereink nem Oroszország szemszögéből nézik Ukrajnát” – vélekedett Kuleba.
Megérkezett a harmadik Patriot légvédelmi rendszer Németországból
Megérkezett a harmadik Patriot légvédelmi rendszer Németországból – közölte vasárnap esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
„Megjött a német Patriot” – jelentette be Zelenszkij. „Ennek köszönhetően képesek leszünk többet tenni az égen” – hangsúlyozta. „Természetesen még sok teendő van, és a védelem még korántsem garantált, ez azonban mégis nyereség Ukrajnának” – tette hozzá.
Németország az amerikai gyártmányú légvédelmi rakétarendszerből hármat ígért Kijevnek. Zelenszkij július közepén arról beszélt, hogy Ukrajnának legkevesebb 25 Patriot légvédelmi rendszerre és a nyugati partnerei által eddig ígérteken felül még több F-16-os harci repülőre van szüksége légterének teljes körű védelméhez.
Uniós támogatást akar szerezni Magyarország határvédelmének megerősítésére a Tisza-kormány, miközben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak helyreállítását is napirenden tartja. Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
szóljon hozzá!