
Történelmi visszatekintés. Kuleba szerint stratégiai hiba volt az ukrajnai nukleáris fegyverek elszállításáról szóló Budapesti Memorandum
Fotó: Ukrán külügyminisztérium
A nyugati szövetségeseknek „el kell engedniük” az Oroszországgal való konfliktus eszkalálódásától való félelmüket, és meg kell adniuk Ukrajnának azt a segítséget, amelyre szüksége van a teljes körű háború befejezéséhez – szögezte le Dmitro Kuleba külügyminiszter a Redditen.
2024. július 22., 09:022024. július 22., 09:02
A kulcsfontosságú szövetségesek, mint például az Egyesült Államok és Németország, többször hivatkoztak az eszkaláció veszélyére, hogy visszatartsák a nagy hatótávolságú fegyvereket vagy korlátozzák a külföldi fegyverek használatának engedélyezését az oroszországi katonai célpontok elleni csapásmérésre.
„Az elmúlt két és fél év során semmi sem ártott jobban Ukrajna háborús erőfeszítéseinek, mint az ellenőrzött eszkaláció fogalma” – mondta Kuleba a Reddit Kérdezz bármit részében, amit a Kyiv Independent idézett.
Kuleba
„Mindenkinek el kell végre engednie ezt a félelmet. Putyinnak nincs szüksége semmilyen okra az eszkalációhoz. ... Ehelyett nekünk kell átvennünk a kezdeményezést, és rávenni Putyint, hogy féljen a következő lépésünktől, nem pedig fordítva – tette hozzá”
Kuleba azt is felsorolta, hogy milyen típusú segítség gyorsítaná fel Ukrajna útját az Oroszország feletti győzelemhez.
– mondta, amikor arról kérdezték, mire van szüksége Kijevnek a háború megnyeréséhez.
Kuleba a kérdések és válaszok során számos témát érintett, többek között a katonai segélyt, a 2024-es amerikai elnökválasztást, a lengyel-ukrán kapcsolatokat, Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozását, valamint a történelmi orosz imperializmust.
Az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek jövőjével kapcsolatban Kuleba azt mondta, hogy
A Fehér Ház bármelyik kormányának szem előtt kell tartania, hogy Ukrajna átláthatóan kezeli a fegyverhasználatot, és gyorsan felpörgeti a hazai védelmi termelést, hogy csökkentse a külföldi segélyektől való függőséget – mondta.
Ezek a megjegyzések részben válaszok voltak arra a kérdésre, hogy Donald Trump volt amerikai elnök második ciklusa hogyan befolyásolná Washington Kijevnek nyújtott támogatását.
„Együtt fogunk működni bármelyik kormányzattal, amelyik az amerikai nép novemberi szavazása nyomán alakul ki” – mondta Kuleba.
Kuleba történelmi perspektívát is kínált Oroszország teljes körű inváziójáról és az amerikai beavatkozás szerepéről.
„Visszatekintve egyértelmű, hogy a hidegháború befejezése után inkább Oroszországot, mint Ukrajnát kellett volna lefegyverezni” – mondta.
„Érvelhetnék azzal, hogy az Egyesült Államok ma támogatással tartozik nekünk azért, mert évekkel ezelőtt megfosztott minket nukleáris védelmi pajzsunktól, de azt hiszem, ez nem jön be” – jegyezte meg.
„Ez a háború nem 2022-ben kezdődött, még csak nem is 2014-ben. A gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak, és ha mélyebbre ásunk, akkor azt találjuk, hogy Oroszország birodalmi hozzáállásából ered, amelyet más nemzetekkel szemben tanúsít, különösen a szomszédságában lévőkkel szemben” – mondta.
„Sok politikai hiba elkerülhető lett volna, ha partnereink nem Oroszország szemszögéből nézik Ukrajnát” – vélekedett Kuleba.
Megérkezett a harmadik Patriot légvédelmi rendszer Németországból
Megérkezett a harmadik Patriot légvédelmi rendszer Németországból – közölte vasárnap esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
„Megjött a német Patriot” – jelentette be Zelenszkij. „Ennek köszönhetően képesek leszünk többet tenni az égen” – hangsúlyozta. „Természetesen még sok teendő van, és a védelem még korántsem garantált, ez azonban mégis nyereség Ukrajnának” – tette hozzá.
Németország az amerikai gyártmányú légvédelmi rakétarendszerből hármat ígért Kijevnek. Zelenszkij július közepén arról beszélt, hogy Ukrajnának legkevesebb 25 Patriot légvédelmi rendszerre és a nyugati partnerei által eddig ígérteken felül még több F-16-os harci repülőre van szüksége légterének teljes körű védelméhez.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!