
Történelmi visszatekintés. Kuleba szerint stratégiai hiba volt az ukrajnai nukleáris fegyverek elszállításáról szóló Budapesti Memorandum
Fotó: Ukrán külügyminisztérium
A nyugati szövetségeseknek „el kell engedniük” az Oroszországgal való konfliktus eszkalálódásától való félelmüket, és meg kell adniuk Ukrajnának azt a segítséget, amelyre szüksége van a teljes körű háború befejezéséhez – szögezte le Dmitro Kuleba külügyminiszter a Redditen.
2024. július 22., 09:022024. július 22., 09:02
A kulcsfontosságú szövetségesek, mint például az Egyesült Államok és Németország, többször hivatkoztak az eszkaláció veszélyére, hogy visszatartsák a nagy hatótávolságú fegyvereket vagy korlátozzák a külföldi fegyverek használatának engedélyezését az oroszországi katonai célpontok elleni csapásmérésre.
„Az elmúlt két és fél év során semmi sem ártott jobban Ukrajna háborús erőfeszítéseinek, mint az ellenőrzött eszkaláció fogalma” – mondta Kuleba a Reddit Kérdezz bármit részében, amit a Kyiv Independent idézett.
Kuleba
„Mindenkinek el kell végre engednie ezt a félelmet. Putyinnak nincs szüksége semmilyen okra az eszkalációhoz. ... Ehelyett nekünk kell átvennünk a kezdeményezést, és rávenni Putyint, hogy féljen a következő lépésünktől, nem pedig fordítva – tette hozzá”
Kuleba azt is felsorolta, hogy milyen típusú segítség gyorsítaná fel Ukrajna útját az Oroszország feletti győzelemhez.
– mondta, amikor arról kérdezték, mire van szüksége Kijevnek a háború megnyeréséhez.
Kuleba a kérdések és válaszok során számos témát érintett, többek között a katonai segélyt, a 2024-es amerikai elnökválasztást, a lengyel-ukrán kapcsolatokat, Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozását, valamint a történelmi orosz imperializmust.
Az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek jövőjével kapcsolatban Kuleba azt mondta, hogy
A Fehér Ház bármelyik kormányának szem előtt kell tartania, hogy Ukrajna átláthatóan kezeli a fegyverhasználatot, és gyorsan felpörgeti a hazai védelmi termelést, hogy csökkentse a külföldi segélyektől való függőséget – mondta.
Ezek a megjegyzések részben válaszok voltak arra a kérdésre, hogy Donald Trump volt amerikai elnök második ciklusa hogyan befolyásolná Washington Kijevnek nyújtott támogatását.
„Együtt fogunk működni bármelyik kormányzattal, amelyik az amerikai nép novemberi szavazása nyomán alakul ki” – mondta Kuleba.
Kuleba történelmi perspektívát is kínált Oroszország teljes körű inváziójáról és az amerikai beavatkozás szerepéről.
„Visszatekintve egyértelmű, hogy a hidegháború befejezése után inkább Oroszországot, mint Ukrajnát kellett volna lefegyverezni” – mondta.
„Érvelhetnék azzal, hogy az Egyesült Államok ma támogatással tartozik nekünk azért, mert évekkel ezelőtt megfosztott minket nukleáris védelmi pajzsunktól, de azt hiszem, ez nem jön be” – jegyezte meg.
„Ez a háború nem 2022-ben kezdődött, még csak nem is 2014-ben. A gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak, és ha mélyebbre ásunk, akkor azt találjuk, hogy Oroszország birodalmi hozzáállásából ered, amelyet más nemzetekkel szemben tanúsít, különösen a szomszédságában lévőkkel szemben” – mondta.
„Sok politikai hiba elkerülhető lett volna, ha partnereink nem Oroszország szemszögéből nézik Ukrajnát” – vélekedett Kuleba.
Megérkezett a harmadik Patriot légvédelmi rendszer Németországból
Megérkezett a harmadik Patriot légvédelmi rendszer Németországból – közölte vasárnap esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
„Megjött a német Patriot” – jelentette be Zelenszkij. „Ennek köszönhetően képesek leszünk többet tenni az égen” – hangsúlyozta. „Természetesen még sok teendő van, és a védelem még korántsem garantált, ez azonban mégis nyereség Ukrajnának” – tette hozzá.
Németország az amerikai gyártmányú légvédelmi rakétarendszerből hármat ígért Kijevnek. Zelenszkij július közepén arról beszélt, hogy Ukrajnának legkevesebb 25 Patriot légvédelmi rendszerre és a nyugati partnerei által eddig ígérteken felül még több F-16-os harci repülőre van szüksége légterének teljes körű védelméhez.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása – mondta a miniszterelnök hétfőn a Sándor-palota előtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
szóljon hozzá!