
Klaus Iohannis államfő és portugál hivatali kollégája, Marcelo Rebelo de Sousa Lisszabonban
Fotó: presidency.ro
Az ukrajnai háború volt az egyik fő témája a Klaus Iohannis államfő és portugál hivatali kollégája, Marcelo Rebelo de Sousa közötti szombati lisszaboni megbeszélésnek.
2023. október 07., 17:342023. október 07., 17:34
A román elnök a találkozó utáni közös sajtótájékoztatón elmondta, megköszönte a portugál államfőnek országa jelentős hozzájárulását a NATO keleti szárnya elrettentő és védelmi képességének megerősítéséhez – írta az Agerpres.
Beszámolója szerint tárgyaltak az ukrán dunai kikötők elleni orosz támadásokról is, amelyek fő célja az ukrán gabonaexport ellehetetlenítése. Ezzel kapcsolatban Iohannis elmondta, fokozták a védelmi intézkedéseket, a NATO biztosítja az Ukrajnával szomszédos Románia és a román állampolgárok védelmét. „Ennek kapcsán megállapodtunk arról is, hogy továbbfejlesztjük a két ország közötti politikai és katonai együttműködést” – szögezte le.
Tájékoztatása szerint a találkozón beszélt arról is, hogy Románia támogatja az EU bővítését, és szorgalmazza, hogy az év végéig kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal.
Klaus Iohannis arról is beszámolt, hogy hétfőn aláírnak két együttműködési megállapodást, amelyek két kulcsfontosságú területet, az energia ágazatát és a gazdasági együttműködést érintik.
A román államfő pénteken kezdte meg állami látogatását Portugáliában. Pénteken különleges meghívottként részt vett a megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő Arraiolos-csoport portói ülésén.
A román államfőt ugyanakkor a lisszaboni városházán fogadja majd Carlos Moedas polgármester.

Hivatalos látogatást tesz szerdán Magyarországon Klaus Iohannis – közölte pénteken a bukaresti Elnöki Hivatal.

További drónelhárító rendszerek érkeznek Romániába, amit Klaus Iohannis szerint az ukrán dunai kikötők elleni orosz támadások indokolnak. Az államfő az Európai Politikai Közösség granadai ülésén beszélt erről csütörtökön.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!