Hivatalos: szerdán Budapestre látogat Klaus Iohannis

A román fővárosba utazása előtt Novák Katalin közösségi oldalán azt írta: a szomszédságnak működnie kell, pragmatikus román–magyar kapcsolatokra van szükség, „most különösen”. Hozzátette, ezért fogadta el Klaus Iohannisnak, Románia elnökének meghívását. Novák Katalin akkori bejegyzésében megjegyezte, hogy utoljára 12 éve járt hivatalos látogatáson magyar államfő Bukarestben.

A Klaus Iohannis államfővel folytatott megbeszélés témája volt egyebek mellett Románia schengeni térséghez való csatlakozása, a Romániában élő magyarok helyzete és nyelvhasználata, az ukrajnai háborúból menekültek megsegítése, továbbá az energetikai kérdések és az energiafüggőség megoldása. Novák Katalin köztársasági elnök szerint a találkozás lehetőség volt arra, hogy „egymás szemébe nézve beszéljünk a nemzeteinket érintő legfontosabb kérdésekről”, illetve hogy „új fejezetet nyissunk az együttműködésben”.

Abban is megállapodtak, hogy a létező feszültségeket nem növelni, hanem csökkenteni szeretnék. Novák Katalin köztársasági elnök bízik Románia és Magyarország pragmatikus, jó és modern kapcsolataiban.

A megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón Iohannis kijelentette, Romániában tiszteletben tartják a kisebbségek jogait, sőt azzal büszkélkedhet az ország, hogy parlamenti képviseletet is biztosít a nemzeti kisebbségeknek, olyan esetekben is, amikor a megszerzett szavazatszám nem lenne elegendő egy mandátumhoz.

„Közös érdekünk, hogy a magyar kisebbség jogait maradéktalanul tiszteletben tartsák, hogy megélhessék kultúrájukat, használhassák anyanyelvüket és így tovább. Mindketten egyetértettünk abban is, hogy jó, ha a román nyelvet is használják” – fogalmazott a román elnök,

Iohannis hozzátette, Magyarországon és Romániában egyaránt vannak politikusok, akik az etnikumközi feszültségek „felnagyításával” próbálnak kitűnni, mesterségesen kreált témákat dobnak be a közbeszédbe és fújnak fel, saját személyük népszerűsítésére használnak fel kisebb nézeteltéréseket.

Iohannis kitért a magyar kormány Erdélyben megvalósított, ám a román hatóságok által gördített akadályok miatt felfüggesztett gazdaságfejlesztési programjaira is.

Klaus Iohannis elmondta, a megbeszélésen ismételten hangsúlyozták a párbeszéd fontosságát, illetve hogy kerülni kell „az egyoldalú megközelítéseket”, amelyek nem vezetnek fenntartható megoldáshoz. „Ismét hangot adtunk abbéli meggyőződésünknek, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek hozzájárulnak azoknak a hidaknak a felépítéséhez és megerősítéséhez, amelyek megteremtik a kapcsolatot a jogaik védelméért egyedüliként felelős állampolgárság szerinti állam és a között az állam között, amelyhez etnikai eredetük köti őket” – fogalmazott a román elnök. A megbeszélésen szó volt a magyar tisztségviselők romániai látogatásairól is. Ennek kapcsán Iohannis ismét kihangsúlyozta a román fél álláspontját, amely szerint az ilyenkor elhangzó felszólalásoknak „összhangban kell lenniük a stratégiai partnerség és a román-magyar alapszerződés szellemével”.

Mint ismeretes,

idén májusban a bukaresti magyar nagykövetnek küldött hivatalos átiratban méltatlankodott amiatt, hogy a csíksomlyói búcsún részt vevő magyar államfő utólag közösségi oldalán a Székely himnusz utolsó sorával – Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! – kommentálta az eseményt.

Román államelnök 2009-ben járt utoljára Budapesten.