Csapások. Az újabb Ukrajna elleni csapások halálos áldozatot is követeltek Odesszában
Fotó: ukrán katasztrófavédelem
Ukrajna szombatra virradóra ismét drónokkal támadta Moszkvát, így az orosz főváros már a harmadik egymást követő éjszakán került tűz alá.
2025. július 19., 11:572025. július 19., 11:57
Az orosz légvédelmi egységek kevesebb mint két óra alatt 13 Moszkva felé repülő drónt fogtak el – jelentette Szergej Szobjanyin polgármester helyi idő szerint hajnali 1 óra 46 perc körül.
Áldozatokról vagy károkról nem érkezett információ.
Egy orosz Telegram-hírcsatorna szerint
– ez egy Moszkva központjától 37 kilométerre északnyugatra fekvő város.
Csütörtökre virradóra dróntámadások hulláma érte Oroszországot, és csapásokat jelentettek Moszkva, Szentpétervár, Belgorod, Voronyezs és más régiókból is.
Pénteken ismét drónok vették célba Moszkvát, Szobjanyin szerint Zvenyigorod, Isztra és Zelenograd közelében hallottak robbanásokat.
Kijev ritkán kommentálja az oroszországi dróncsapásokról szóló jelentéseket, bár Ukrajna rendszeresen indít támadásokat orosz területen lévő katonai és ipari létesítmények ellen.
A bejelentés előtt Trump állítólag egy júniusi telefonbeszélgetés során megkérdezte Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy Ukrajna képes-e megtámadni Moszkvát.
Zelenszkij állítólag azt válaszolta, hogy egy ilyen támadás lehetséges lenne, ha az USA biztosítaná a szükséges fegyvereket.
Miután a Financial Times beszámolt a kijelentésekről, Trump a sajtónak azt mondta, hogy Zelenszkijnek nem Moszkvát kellene célba vennie, és hogy az Egyesült Államok nem tervezi, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal látja el Ukrajnát.
Közben az oroszok is folytatták az Ukrajna elleni légitámadásokat.
„Az ellenség nagyszabású támadást indított Odessza ellen csapásmérő drónokkal. Légvédelmi erőink aktív munkája ellenére a polgári infrastruktúrában károk keletkeztek” – közölte először Oleh Kiper, az Odesszai terület kormányzója egy Telegram-posztban.
„A támadás következtében tűz ütött ki egy 9 emeletes lakóépület 6-9. emeletén. A tüzet a mentők önkéntesekkel együtt eloltották” – közölte az állami katasztrófavédelmi szolgálat.
Öt embert kimentettek az égő lakásokból, de az egyik kimentett nő meghalt – jelentették a helyi hatóságok.
„Minden szolgálat megkezdte a munkát a támadás következményeinek felszámolásán. Az áldozatokra vonatkozó információk tisztázása folyamatban van” – mondta Kiper.
– jelentette Hennagyij Truhanov, Odessza polgármestere.
„A sürgősségi szolgálatok, a kerületi közigazgatás és a Vöröskereszt önkéntesei továbbra is dolgoznak” – mondta.
Oroszország az elmúlt hetekben fokozta a drón- és rakétatámadásokat, ami arra késztette Kijev szövetségeseit, hogy szigorítsák a Moszkvával szembeni szankciókat és újítsák meg Ukrajna támogatását.
A regionális hatóságok pénteken kora reggel azt jelentették, hogy orosz támadásokban legalább hét ember meghalt és további 25 megsebesült Ukrajnában.
Eközben Olekszandr Szirszkij főparancsnok pénteken azt mondta: az ukrán katonák meghiúsítják az orosz gyalogsági csoportok kísérleteit, hogy áttörjék az ukrán védelmet a frontvonalban lévő Pokrovszk városánál.
Júniusban Szirszkij azt mondta, hogy ez „a legforróbb pont az egész 1200 kilométeres frontvonal mentén”.
Szirszkij elmondta, hogy pénteken tájékoztatta Volodimir Zelenszkij elnököt a frontvonalbeli műveletekről, különös tekintettel Pokrovszkra.
„Az ellenség továbbra is kisebb gyalogsági csoportokat vet be, de a Pokrovszk elfoglalására tett kísérleteik erőtlenek” – jelentette Szirszkij.
„Ma egy ellenséges szabotázs- és felderítő csoport megpróbált betörni a városba, de az ukrán védők leleplezték és megsemmisítették. A mi Pokrovszkunk továbbra is rendületlenül tartja magát” – tette hozzá.
A hadsereg további fegyvereket és katonai felszerelést kér, különösen nagy hatótávolságú fegyvereket, mondta Szirszkij.
Oroszország az elmúlt hetekben fokozta a támadásokat a Pokrovszki szektorban, miközben megpróbál áttörni a szomszédos Dnyipropetrovszki területre.
Szirszkij júniusban arról számolt be, hogy Oroszország 111 000 katonát vonultatott fel a város közelében.
Ukrajna keleten nagyrészt védekező pozícióban van, Oroszország pedig folyamatosan nyomul előre a nyári offenzívája során.
Ukrán és nyugati katonai szakértők úgy vélik, Oroszországnak lehetősége lesz arra, hogy fokozza támadó műveleteit az alatt az 50 nap alatt, amelyet Donald Trump amerikai elnök adott Moszkvának a tűzszüneti megállapodásra.
Közben a Wall Street Journal (WSJ) pénteken három amerikai tisztségviselőre hivatkozva azt közölte: az Egyesült Államok a következő Patriot légvédelmi rendszerét Svájc helyett Németországba küldi, hogy felgyorsítsa Berlin ígéretének betartását két Patriot-üteg Ukrajnának történő leszállítására.
A jelentések egy nappal azután érkeztek, hogy a svájci védelmi minisztérium bejelentette, hogy az amerikai Patriotok várható szállítása késni fog az amerikai külügyminisztérium döntése amiatt, amely szerint Ukrajna prioritást élvez.
Washington ehelyett Németországnak fogja leszállítani a következő Patriot rendszert a gyártósorról, hogy helyettesítse a saját arzenáljából két Patriotot, amelyeket Berlin Kijevbe szállít – jelentette a WSJ.
Trump később nyilvánosságra hozta azt a tervet, hogy a NATO és az EU által támogatott programon keresztül juttatna fegyvereket Ukrajnának, amelynek keretében a szövetség tagjai amerikai gyártmányú fegyvereket vásárolnának Kijev számára.
A terv hétfői bejelentésekor Trump azt mondta, hogy néhány Patriot-rendszer és rakéta „napokon belül” megérkezhet Ukrajnába.
A Trump-adminisztráció azt tervezi, hogy egyedi megállapodásokat köt a NATO-tagokkal az Ukrajnának szánt fegyverek beszerzéséről – mondta a WSJ-nek egy magas rangú amerikai tisztségviselő.
Németország, Norvégia, Dánia, Hollandia, Svédország, Norvégia, Dánia, Hollandia, Svédország, az Egyesült Királyság, Kanada és Finnország már elkötelezte magát a kezdeményezés támogatása mellett – közölte egy NATO-tisztségviselő.
Trump szerdán újságíróknak azt mondta, hogy Patriot légvédelmi rakéták és más fegyverek már úton vannak Németországból Ukrajnába, bár a német védelmi minisztérium azt mondta, hogy nincs tudomása ilyen szállítmányról.
A WSJ nem számolt be az Ukrajnának szánt, németek által szállított Patriot-rendszerek szállításának várható időpontjáról.
Nem csatlakozhat Ukrajna az EU-hoz 2034-ig a német kancellár szerint
Friedrich Merz német kancellár kétségbe vonta Ukrajna gyors uniós csatlakozásának lehetőségét Nicușor Dan román elnökkel közösen tartott pénteki berlini találkozóján.
„Számunkra egyelőre az a legfontosabb, hogy mindent megtegyünk a háború beszüntetéséért” – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus.
„Azt követően beszélhetünk Ukrajna újjáépítéséről” – tette hozzá. Ukrajna uniós csatlakozása a folyamat végén történhet – szögezte le.
A német kancellár kétségét fejezte aziránt, hogy Ukrajna csatlakozása 2034-ig, az EU következő hosszú távú költségvetési időszakának végéig bekövetkezhet.
Merz szerint fokozatosan fogják Ukrajnát közelíteni az EU-hoz. Amíg Ukrajna támadás alatt áll, hadiállapotban van, természetesen aligha lesz lehetőség csatlakozására az Európai Unióhoz – mondta a kancellár. Mindamellett – tette hozzá – a lehető legközelebb akarják hozni, a közösséghez szeretnék kötni az országot.
Nicușor Dan azt hangsúlyozta, hogy az EU a gazdasági jólét és biztonság tekintetében sikertörténetnek számít. Amennyiben pedig egy állam teljesíti a csatlakozás feltételeit, „az EU válaszának határozott igennek kell lennie” – vélekedett.
Merz üdvözölte az EU Oroszország ellen bejelentett 18. szankciós csomagját. „Ennek természetesen jelentős hatása lesz, arra is, ami Oroszországban történik” – hangoztatta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!