
Fotó: ukrán katasztrófavédelem
William Burns, a CIA igazgatója figyelmeztető üzenetet intézett a washingtoni törvényhozókhoz, hangsúlyozva, hogy sürgősen jóvá kell hagyni az Ukrajnának nyújtott támogatást, hogy megelőzzék az Oroszország elleni háborúban bekövetkező esetleges vereséget.
2024. április 19., 10:292024. április 19., 10:29
„Ez valójában arról szól, hogy ellenfeleink számára világossá tegyük megbízhatóságunkat és eltökéltségünket, és hogy szövetségeseink és partnereink is megértik-e ezt” – mondta.
Burns hangsúlyozta, hogy katonai segítséggel Ukrajna 2024 végéig meg tudná tartani a pozícióját, kihívást jelentve Oroszország közelmúltbeli előrenyomulása és esetleges közelgő nyári offenzívája ellen.
Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok április 13-án azt mondta, hogy helyzet a frontvonalon „jelentősen romlott az elmúlt napokban”, mivel az orosz csapatok fokozatosan előrenyomulnak Csasziv Jar felé.
Burns szerint, ha a Kongresszus nem hagyja jóvá a finanszírozást, az „Putyint olyan helyzetbe hozhatja, hogy lényegében ő diktálhatja a politikai rendezés feltételeit”.
Burns megjegyzései akkor hangzottak el, amikor
A jogszabályok, ha elfogadják őket, 61 milliárd dollárt juttatnak Ukrajnának – főként védelmi támogatás formájában. A törvényjavaslat tartalmaz továbbá egy rendelkezést arról, hogy a Biden-kormányzat „a lehető leghamarabb” nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat ad át Ukrajnának.
Mike Johnson, az amerikai képviselőház republikánus párti elnöke még szerdán jelentette be, hogy a republikánus keményvonalasok nyomása ellenére is folytatja tervét, hogy szavazást tartson egy sor Izraelnek, Ukrajnának és Tajvannak szánt külföldi segélyekről szóló törvényjavaslatról.
Johnson közölte az amerikai törvényhozókkal, hogy a szavazásra szombaton este kerül sor.
Míg a szenátus februárban elfogadott egy 95 milliárd dolláros külföldi segélytörvényt Ukrajna, Izrael és Tajvan számára, Johnson korábban azt mondta, hogy ehelyett azt tervezi, hogy a héten négy különálló törvényjavaslatról tart szavazást a kamarában.
Ez visszatetszést váltott ki a Republikánus Párt jobbszárnyából, Marjorie Taylor Greene törvényhozó azzal fenyegetőzött, hogy indítványt kezdeményez Johnson leváltására.
Eközben a létesítmény sajtószolgálata csütörtökön a Telegram-csatornáján azt közölte:
A tájékoztatás szerint a támadás következtében senki sem sérült meg, anyagi kár nem keletkezett. A központot legutóbb április 9-én érte támadás. Az erőmű sajtószolgálata arra figyelmeztetett, hogy
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön azt hangoztatta, hogy a Nyugat és Ukrajna „nukleáris zsarolást” követ el Oroszország ellen azzal, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt követeli tőle, hogy engedje át a zaporizzsjai atomerőmű feletti ellenőrzést.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön hangot adott álláspontjának, miszerint
Hangsúlyozta, hogy egy újabb segélycsomag nem gyakorolhat befolyást a konfliktusövezetben kialakult helyzetre. A csütörtöki orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán kedvezőbb állásokat foglalt el Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén.
A német vezérkari főnök szerint Oroszország 5-8 éven belül készen állhat megtámadni a NATO-t
Oroszország 5-8 éven belül, amint újraépítette az ukrajnai háborúban meggyengült katonai erejét, készen állhat megtámadni a NATO-t, amennyiben így döntene – jelentette ki Carsten Breuer altábornagy, német vezérkari főnök Varsóban tett látogatása során.
„Akkorra elemzésünk alapján Oroszország már rendezni tudja saját erőit olyan szinten, hogy lehetségessé válhat egy támadás a NATO területe ellen” – mondta szerdán este újságíróknak nyilatkozva a tábornok. „Nem azt mondom, hogy ez meg fog történni, hanem csak annyit, hogy ez lehetséges” – szögezte le Breuer.
„Azt látjuk, hogy Oroszország rengeteg hadfelszerelést gyárt, és nem mindent vet be ebből az ukrajnai frontvonalakon, (…) így 2029-re fel kell készülnünk” – fogalmazott a német hadsereg vezérkari főnöke. „Öt-nyolc éven belül jelentkező fenyegetést látunk” – tette hozzá.
A Kreml teljes sületlenségként utasította vissza azokat az állításokat, hogy a NATO elleni támadást fontolgatna. Kijevi közlések szerint az ukrán hadsereg állománya mintegy 800 ezer főt tesz ki. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig tavaly decemberben adott utasítást az orosz hadsereg 170 ezer fővel való kibővítésére 1,3 millió főre.
A személyzeten felül Moszkva hadikiadásokra 2024-ben 109 milliárd dollárt különített el, ami több mint a duplája Ukrajna hasonló célú tervezett kiadásainak (43,8 milliárd dollár).
Késsel támadt iskolatársaira egy 15 éves fiú kedden a Moszkva melletti Gorki-2 kertvárosi településen, egy tízéves gyermek életét vesztette, többen megsebesültek.
Nicușor Dan pesszimista Oroszország békekötési szándékait illetően – a román államfő erről kedden, a keleti szárnyon elhelyezkedő uniós tagországok helsinki csúcstalálkozója előtt beszélt.
Az Ukrajna által javasolt karácsonyi fegyverszünet attól függ, hogy sikerül-e békeszerződést kötni – szögezte le a Kreml kedden.
Ötmilliárd dollárra szóló kártérítési pert indított a BBC ellen Donald Trump amerikai elnök azon a címen, hogy a brit közszolgálati médiatársaság félrevezető változatban ismertette egyik beszédét.
A brit külső hírszerzés (MI6) vezetője szerint a világot évtizedek óta nem fenyegették olyan veszélyek, mint jelenleg, és bár a konfliktus nem elkerülhetetlen, a szolgálat jelenleg „a béke és a háború mezsgyéjén működik”.
A Bondi Beach-en történt vasárnapi tömeggyilkosságot az „Iszlám Állam ideológiája” motiválta – jelentette ki kedd reggel Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök.
Az európai vezetők hátfőn este kijelentették, hogy a kétnapos berlini béketárgyalások után „jelentős előrelépés” történt, és bemutatták az Ukrajna biztonsági garanciáira és gazdasági helyreállítására vonatkozó tervet.
Az Egyesült Államok jelentős biztonsági garanciákat kínált Ukrajnának, az igazi békefolyamat kilátása most minden korábbinál közelebb került – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Berlinben hétfőn.
A horvát parlament hétfőn elfogadta az új útdíjszedési törvényt, amelynek értelmében 2027. március 1-jétől egységes elektronikus útdíjfizetési rendszert vezetnek be Horvátország teljes autópálya-hálózatán.
Az ausztrál Bondi Beachen vasárnap történt lövöldözésben legalább 15-en vesztették életüket, köztük két magyar holokauszttúlélő, Pogány Marika és Weitzen Tibor.
szóljon hozzá!