Fotó: ukrán katasztrófavédelem
William Burns, a CIA igazgatója figyelmeztető üzenetet intézett a washingtoni törvényhozókhoz, hangsúlyozva, hogy sürgősen jóvá kell hagyni az Ukrajnának nyújtott támogatást, hogy megelőzzék az Oroszország elleni háborúban bekövetkező esetleges vereséget.
2024. április 19., 10:292024. április 19., 10:29
„Ez valójában arról szól, hogy ellenfeleink számára világossá tegyük megbízhatóságunkat és eltökéltségünket, és hogy szövetségeseink és partnereink is megértik-e ezt” – mondta.
Burns hangsúlyozta, hogy katonai segítséggel Ukrajna 2024 végéig meg tudná tartani a pozícióját, kihívást jelentve Oroszország közelmúltbeli előrenyomulása és esetleges közelgő nyári offenzívája ellen.
Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok április 13-án azt mondta, hogy helyzet a frontvonalon „jelentősen romlott az elmúlt napokban”, mivel az orosz csapatok fokozatosan előrenyomulnak Csasziv Jar felé.
Burns szerint, ha a Kongresszus nem hagyja jóvá a finanszírozást, az „Putyint olyan helyzetbe hozhatja, hogy lényegében ő diktálhatja a politikai rendezés feltételeit”.
Burns megjegyzései akkor hangzottak el, amikor
A jogszabályok, ha elfogadják őket, 61 milliárd dollárt juttatnak Ukrajnának – főként védelmi támogatás formájában. A törvényjavaslat tartalmaz továbbá egy rendelkezést arról, hogy a Biden-kormányzat „a lehető leghamarabb” nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat ad át Ukrajnának.
Mike Johnson, az amerikai képviselőház republikánus párti elnöke még szerdán jelentette be, hogy a republikánus keményvonalasok nyomása ellenére is folytatja tervét, hogy szavazást tartson egy sor Izraelnek, Ukrajnának és Tajvannak szánt külföldi segélyekről szóló törvényjavaslatról.
Johnson közölte az amerikai törvényhozókkal, hogy a szavazásra szombaton este kerül sor.
Míg a szenátus februárban elfogadott egy 95 milliárd dolláros külföldi segélytörvényt Ukrajna, Izrael és Tajvan számára, Johnson korábban azt mondta, hogy ehelyett azt tervezi, hogy a héten négy különálló törvényjavaslatról tart szavazást a kamarában.
Ez visszatetszést váltott ki a Republikánus Párt jobbszárnyából, Marjorie Taylor Greene törvényhozó azzal fenyegetőzött, hogy indítványt kezdeményez Johnson leváltására.
Eközben a létesítmény sajtószolgálata csütörtökön a Telegram-csatornáján azt közölte:
A tájékoztatás szerint a támadás következtében senki sem sérült meg, anyagi kár nem keletkezett. A központot legutóbb április 9-én érte támadás. Az erőmű sajtószolgálata arra figyelmeztetett, hogy
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön azt hangoztatta, hogy a Nyugat és Ukrajna „nukleáris zsarolást” követ el Oroszország ellen azzal, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt követeli tőle, hogy engedje át a zaporizzsjai atomerőmű feletti ellenőrzést.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön hangot adott álláspontjának, miszerint
Hangsúlyozta, hogy egy újabb segélycsomag nem gyakorolhat befolyást a konfliktusövezetben kialakult helyzetre. A csütörtöki orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán kedvezőbb állásokat foglalt el Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén.
A német vezérkari főnök szerint Oroszország 5-8 éven belül készen állhat megtámadni a NATO-t
Oroszország 5-8 éven belül, amint újraépítette az ukrajnai háborúban meggyengült katonai erejét, készen állhat megtámadni a NATO-t, amennyiben így döntene – jelentette ki Carsten Breuer altábornagy, német vezérkari főnök Varsóban tett látogatása során.
„Akkorra elemzésünk alapján Oroszország már rendezni tudja saját erőit olyan szinten, hogy lehetségessé válhat egy támadás a NATO területe ellen” – mondta szerdán este újságíróknak nyilatkozva a tábornok. „Nem azt mondom, hogy ez meg fog történni, hanem csak annyit, hogy ez lehetséges” – szögezte le Breuer.
„Azt látjuk, hogy Oroszország rengeteg hadfelszerelést gyárt, és nem mindent vet be ebből az ukrajnai frontvonalakon, (…) így 2029-re fel kell készülnünk” – fogalmazott a német hadsereg vezérkari főnöke. „Öt-nyolc éven belül jelentkező fenyegetést látunk” – tette hozzá.
A Kreml teljes sületlenségként utasította vissza azokat az állításokat, hogy a NATO elleni támadást fontolgatna. Kijevi közlések szerint az ukrán hadsereg állománya mintegy 800 ezer főt tesz ki. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig tavaly decemberben adott utasítást az orosz hadsereg 170 ezer fővel való kibővítésére 1,3 millió főre.
A személyzeten felül Moszkva hadikiadásokra 2024-ben 109 milliárd dollárt különített el, ami több mint a duplája Ukrajna hasonló célú tervezett kiadásainak (43,8 milliárd dollár).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!