
Az EU új határellenőrzési rendszere megnövekedhet a várakozási idő az reptereken
Fotó: Haáz Vince
Akár órákkal hosszabb várakozásra is számíthatnak a schengeni térségbe érkező, EU-n kívüli utazók az új belépési-kilépési rendszer miatt – figyelmeztetnek európai repülőterek. Bár a rendszer fokozatos bevezetése Nyugat-Európában már most feszültségeket okoz, hatásai az erdélyi utazókat is elérhetik.
2026. január 13., 17:312026. január 13., 17:31
Az európai repülőterek egyre hangosabban bírálják az Európai Unió új, elektronikus határellenőrzési rendszerét (EES), amelynek célja az illegális tartózkodások visszaszorítása és az útlevélbélyegzés kiváltása. A szakmai szervezetek szerint azonban a rendszer bevezetése jelentős késéseket okozhat, különösen a forgalmas nemzetközi repülőtereken – számolt be a News.ro portál.
Az EES értelmében a harmadik országokból – például az Egyesült Királyságból vagy az Egyesült Államokból – érkező utasoknak az első schengeni belépéskor ujjlenyomatot és arcképet kell rögzíttetniük, még mielőtt határőr elé lépnének. Bár az ellenőrzés elektronikus, a plusz adminisztráció érezhetően lassítja az áthaladást.
Az európai repülőtereket tömörítő ACI Europe szerint az EES eddig akár 70 százalékkal is megnövelte a határellenőrzéshez szükséges időt, csúcsidőszakban pedig háromórás várakozás is előfordult. A szervezet főigazgatója, Olivier Jankovec úgy véli, a rendszer kiterjesztése „minden bizonnyal tovább rontja a helyzetet”.
A problémák nem csak elméletiek: Portugália december végén három hónapra felfüggesztette az EES alkalmazását a lisszaboni Humberto Delgado repülőtéren, és katonai személyzetet is bevont a határellenőrzésbe. Nehézségekről számolt be a római Fiumicino repülőteret üzemeltető ADR is, míg Spanyolországban a szállodaipari szervezetek figyelmeztettek rendszeres torlódásokra.
Az Európai Bizottság ezzel szemben visszautasítja a „káoszról” szóló állításokat. A testület belügyi szóvivője szerint az EES bevezetése nagyrészt zökkenőmentesen zajlott, és a kezdeti nehézségeket hatékonyan kezelték. Mint hangsúlyozta: a rendszer révén pontosan nyomon követhető ki, mikor és hol lép be az EU területére.
rengetegen élnek ma Nagy-Britanniában, akik onnan járnak haza ünnepekre, nyaralni vagy családot látogatni. Akik időközben brit állampolgárságot szereztek, az új rendszer életbe lépésével már nem „hazatérőként”, hanem harmadik országbeli utazóként lépnek be a schengeni térségbe – ujjlenyomattal, arcképpel és a megszokottnál hosszabb várakozással.
Bár a román, magyar (és más EU-s) utazókra nem vonatkozik a biometrikus adatfelvétel, és továbbra is az EU-s ellenőrzősávot használják, a harmadik országbeliek – köztük a brit állampolgárok – lassabb beléptetése torlódásokat okozhat a határellenőrzés egészében. Ez azt jelenti, hogy akár Egyiptomból, akár más EU-n kívüli országból érkezik valaki román állampolgárként, előfordulhat hosszabb várakozás a schengeni belépéskor, még akkor is, ha maga az ellenőrzés gyors.
Mint megírtuk, az új belépési-kilépési rendszer fokozatosan lép életbe a határátkelőknél, és áprilistól már minden érintett utasra kiterjed majd.
Négyre emelkedett a budakeszi panziótűz halálos áldozatainak száma, az egyik életveszélyes sérült a kórházban életét vesztette – közölte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Facebook-oldalán pénteken.
Újabb kárpátaljai magyar esett el az Ukrajnában tomboló háborúban – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken.
Az erdélyi magyarok, különösen a székelyföldi megyékben a Fideszt és annak vezetőjét, Orbán Viktort támogatják – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Kyiv Postnak nyilatkozva „szörnyűnek” minősítette Oroszország Ukrajna elleni folyamatos támadásait, és hangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni.
Az európai uniós lakosság egyre inkább úgy érzékeli, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben veszély fenyegeti országukat, többségük az Európai Uniót bízná meg a védelem megerősítésével – derült ki a pénteken közzétett Eurobarométerből.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy inkább nem fogad el semmilyen megállapodást, mint hogy rossz megállapodásra kényszerítse az ukránokat.
Az Európai Unió 2027 végéig meg kívánja valósítani az „egy Európa, egy piac” célt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a belgiumi Bilzenben csütörtökön.
A belga rendőrség csütörtökön házkutatást tartott az Európai Bizottságban a brüsszeli intézmény 2024-es ingatlaneladásait érintő esetleges szabálytalanságok kivizsgálását célzó nyomozás részeként – tájékoztatott a The Brussels Times.
Az Oroszország jelentette hosszú távú fenyegetés jelen van, de amennyiben az Északi-sarkvidék biztonsága kerül szóba, nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy Kína is érdeklődést mutat a térség iránt – közölte a NATO-főtitkár Brüsszelben.
Az orosz hadsereg összesen 244 támadóeszközt vetett be ukrajnai létfontosságú infrastrukturális létesítmények ellen csütörtökre virradóra, a célpontok több mint 85 százalékát megsemmisítette a légvédelem, azonban a támadásban sokan megsebesültek.
szóljon hozzá!