Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Tizenegy NATO-tagország védelmi miniszterei újabb jelentős katonai segélyt ígértek Ukrajnának az észtországi Tapa támaszponton tartott csütörtöki találkozójukon – olvasható a tanácskozásról kiadott zárónyilatkozatban.
2023. január 20., 07:532023. január 20., 07:53
2023. január 20., 09:022023. január 20., 09:02
A felajánlások a németországi, ramsteini légi támaszponton pénteken tartandó szélesebb körű NATO-találkozóra szólnak, amelyen az Egyesült Államok képviselője is jelen lesz – emlékeztet az MTI.
Szerepel a felajánlások között több tucat Stinger légvédelmi rakétarendszer, Brimstone-rakéták, Sz-60-as légvédelmi ágyúk, géppuskák, katonai szállító helikopterek, drónok, és a támogatás részét képezi ukrán katonák kiképzése is.
Nincs döntés a német gyártmányú Leopard-2 harckocsik szállításáról, ami minden bizonnyal kiemelt napirendi pontja lesz a pénteki NATO-tanácskozásnak.
Közben Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter azt követően, hogy videokonferencia formájában a brit, észt, lett és litván hivatali partnerével, valamint a cseh és szlovák védelmi miniszterhelyettessel az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásról egyeztetett, kijelentette:
Blaszczak megerősítette Andrzej Duda elnök múlt heti bejelentését, miszerint Lengyelország kész arra, hogy szélesebb nemzetközi koalíció keretében 14 Leopard-2 harckocsit adjon át Ukrajnának.
Ukrajnát legalább egy dandárnyi tankkal kell támogatni, vagy akár többel is, a valódi segítségnyújtáshoz ezért az államok koalíciója szükséges - mondta a lengyel tárcavezető.
Közölte: a fenti javaslatot pénteken a ramsteini értekezleten fogja megismételni. Reményének adott hangot, hogy a kezdeményezést a Leopard tankokat gyártó Németország is támogatja.
Leopard harckocsik átadására eddig Lengyelországon kívül Finnország fejezte ki készségét. Rishi Sunak brit miniszterelnök pedig bejelentette, hogy Nagy-Britannia Challenger-2 harckocsikat szállít Kijevnek. A modern harckocsik Ukrajnának történő átadására irányuló kezdeményezést az amerikai védelmi tárca és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is támogatta.
A Leopardok átadásához viszont Németország jóváhagyása szükséges.
Eközben Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, a ki csütörtökön délután Kijevbe látogatott, az EU további támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és azt is jelezte, támogatja, hogy Kijev újabb nyugati fegyverszállítmányokat kapjon.
Michel a Twitteren megosztott egy vasúti peronon készült fotót, amely mellé azt írta: „Újra Kijevben, ahol az együttműködés formáiról tárgyalunk… 2023 legyen a győzelem és a béke éve!” Az uniós tisztségviselő hangsúlyozta: „határozottan úgy gondolja”, hogy páncélosokat kell küldeni Ukrajnának, mert a következő néhány hét döntő jelentőségű lehet a fronton.
„Az ukránok a hazájukért és gyermekeik jövőjéért harcolnak” – magyarázta Michel.
„Ugyanakkor közös európai értékeinkért, a békéért és a jólétért is küzdenek. Szükségük van a támogatásunkra, és meg is érdemlik azt” – tette hozzá. Zelenszkij a Telegramon tett közzé egy fényképet, amelyen a kijevi kormányzati negyedben üdvözli Michelt.
Michellel közös sajtótájékoztatóján az ukrán elnök felszólította szövetségeseit, hogy mihamarabb küldjenek még több fegyvert Ukrajnának, mert ez a térségbeli biztonság záloga. Egyben megismételte: országa célja az, hogy az Európai Unió tagja legyen.
Közben a Reuters hírügynökség meg nem nevezett forrásra hivatkozva arról írt: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben fogadta William Burnst, a CIA amerikai központi hírszerző ügynökség igazgatóját.
A névtelenséget kérő bennfentes a hírügynökségnek elmondta:
A The Washington Post című lap szerint a látogatásra a múlt hét végén került sor.
A CIA igazgatója többek között tájékoztatta Zelenszkijt az orosz katonai tervekkel kapcsolatos várakozásairól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!