Ott pattog a labda. Trump szerint Putyon tűzszünettel kapcsolatos döntésétől függnek az újabb szankciók
Fotó: Székelyhon-montázs
Az Oroszországnak szabott tűzszüneti határidő – amely pénteken jár le – mostantól Vlagyimir Putyin orosz elnöktől függ – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
2025. augusztus 08., 09:302025. augusztus 08., 09:30
„Megvárjuk, mit mond. Rajta múlik. Nagyon csalódott vagyok” – mondta Trump a Fehér Házban újságíróknak, amikor megkérdezték, hogy a határidő továbbra is érvényben marad-e.
Trump eredetileg 50 napot adott Moszkvának, hogy békeszerződést kössön Ukrajnával, amikor július közepén ultimátumot adott.
Megfelelő helyszín lenne az orosz-amerikai csúcstalálkozó számára az Egyesült Arab Emírségek – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a sajtónak.
Kijelentései azt követően hangzottak el, hogy Putyin és Steve Witkoff, az Egyesült Államok különmegbízottja magas szintű találkozót tartott Oroszországban. A tárgyalásokat állítólag a Kreml kezdeményezte annak érdekében, hogy elkerülje az Egyesült Államok által bejelentett új szankciókat, ha péntekig nem jön létre tűzszünet.
Bár Trump a találkozót „rendkívül eredményesnek” minősítette, legutóbbi megjegyzései arra utalnak, hogy az eredmény most Moszkván múlik.
Megállapodott Oroszország és az Egyesült Államok arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozni fog a közeljövőben – jelentette be Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója csütörtökön Moszkvában.
Szerdán Trump fokozta a nyomást Moszkvára azzal, hogy aláírta az Indiából származó importárukra 25 százalékos vámot kivető elnöki rendeletet, az ország folyamatos orosz nyersolaj-vásárlásaira hivatkozva.
A lépés egy szélesebb stratégia része, amelynek célja Oroszország megfosztása az olajbevételektől, amelyek a szövetségi költségvetés körülbelül egyharmadát teszik ki, és továbbra is az ukrajnai háború finanszírozásának egyik fő forrását jelentik.
Eközben a Bloomberg meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy
A bejelentés állítólag egy szerdai telefonbeszélgetés során hangzott el.
A beszélgetés Putyin és Steve Witkoff amerikai különmegbízott moszkvai találkozását követte.
A New York Times szerint a telefonbeszélgetésben részt vett Zelenszkij, Keir Starmer brit miniszterelnök, Alexander Stubb finn elnök, Friedrich Merz német kancellár, Mark Rutte NATO-főtitkár, J. D. Vance amerikai alelnök és Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az amerikai elnök optimista volt a tűzszünet lehetőségét illetően, és elmondta, hogy Putyin hajlandó lenne béketárgyalásokba kezdeni, amelyek keretében megvitatnák az Oroszország által ellenőrzöttnek tartott területeket is.
Oroszország 2022-ben, álreferendumok után jelentette be az utóbbi négy régió annektálását.
Donald Trump amerikai elnök szerdán kijelentette, hogy „nagyon jó kilátások” vannak egy hamarosan megrendezendő csúcstalálkozóra Oroszországgal, amely véget vethet az ukrajnai háborúnak.
Putyin a béke előfeltételeként azt is követelte, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-tagságról és vonja vissza csapatait mind a négy megszállt régióból. Ragaszkodik ahhoz is, hogy több, Ukrajna ellenőrzése alatt álló nagyvárost adják át Oroszországnak.
Moszkva megismételte ezeket a követeléseket az isztambuli béketárgyalásokon májusban, majd a júliusban tartott harmadik tárgyalási fordulóban, amely kevesebb mint egy óra alatt véget ért.
Május 19-én kizárta a csapatok kivonását, mondván, hogy Kijev nem adja fel szuverén területeit.
Április 25-én kijelentette, hogy Ukrajna csak teljes, feltétel nélküli tűzszünet után hajlandó tárgyalni a területi kérdésekről.
Az amerikai elnök már a jövő héten személyes találkozóra készül Putyinnal, amelyet egy esetleges háromoldalú csúcstalálkozó követhet Zelenszkijjel.
Az amerikai elnök azonban csütörtök este azt mondta: enélkül is hajlandó Putyinnal találkozni.
Ha ezekre sor kerül, akkor ez lenne az első közvetlen tárgyalás a három vezető között az orosz teljes körű invázió 2022-es kezdete óta.
Ugyanakkor a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) csütörtökön közzétett új közvélemény-kutatásából az derül ki, hogy
A közvélemény-kutatás szerint május óta fokozatosan növekszik azoknak az ukránoknak a száma, akik hajlandóak, bár gyakran vonakodva, támogatni a javasolt béketerveket.
A KIIS szerint azonban az orosz tervet a többség továbbra is elutasítja, az amerikai terv pedig továbbra is több ellenállásba ütközik, mint amennyi támogatást élvez.
Májusban az ukránok 82 százaléka határozottan elutasította az orosz béketervet, és csak 10 százalék volt hajlandó elfogadni annak feltételeit. A közvélemény-kutatás szerint ez a szám azóta 17 százalékra emelkedett.
és minden szankciót feloldanának. Ez 10 százalékos növekedést jelent május óta, bár sokan nehezen elfogadhatónak tartják a tervet.
„2025 májusához hasonlóan az egyetlen terv, amelyről az ukrán közvélemény tárgyalhat és jóváhagyhat, az Európa és Ukrajna közös terve” – állítja a KIIS.
Ennek a tervnek a támogatottsága 51 százalékról 54 százalékra emelkedett.
A terv biztonsági garanciákat és az EU-tagsághoz vezető utat kínál Ukrajnának, miközben Oroszország hivatalos elismerés nélkül megtarthatná a megszállt területeket.
A béke megteremtése után az amerikai szankciókat fokozatosan enyhítenék.
Testkamerát kell viselniük a hadkiegészítőknek
Ukrajnában szeptember 1-jétől a hadkötelesek mozgósítását végző Területi Hadkiegészítő- és Szociális Támogatási Központok (TCKiSZP) minden alkalmazottja köteles lesz testkamerát viselni, és videofelvételt készíteni a behívók átadásáról vagy az iratok ellenőrzéséről – jelentette be Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter csütörtökön a Telegramon.
A tárcavezető figyelmeztetett, hogy a rögzítési szabályok megsértése fegyelmi felelősségre vonást von maga után.
Indoklása szerint ez az intézkedés a behívókat kézbesítő csoportok munkájának átláthatóságát és jogszerűségét hivatott biztosítani, valamint védi mind a katonai szolgálatra kötelezettek, mind a hadkiegészítő központok munkatársainak jogait.
Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) alá tartozó Dezinformációellenes Központ a Facebookon tett bejegyzésében azt írta, hogy Oroszország továbbra is dezinformációs kampányt folytat a hadifogolycsere folyamatának lejáratása érdekében, „aktívan terjesztve hamis állításokat tisztviselőin és propagandistáin keresztül”.
„Nemrégiben az orosz tárgyalódelegáció vezetője, Vlagyimir Megyinszkij a törökországi Isztambulban kijelentette, hogy a hadifoglyok harmadik cseréje a legutóbbi törökországi megállapodások alapján késik, mivel állítólag Ukrajna megtagadta ezer ukrán hadifogoly átvételét. Emellett Ukrajnát szelektív hozzáállással vádolta meg a fogolycseréhez” – mutattak rá. A központ hangsúlyozta, hogy ezek az állítások nem felelnek meg a valóságnak. „Ukrajna a mindenkit mindenkiért elvet követeli a hadifogolycserék során, és minden késlekedés az orosz fél tudatos manipulációs kampányának része, amelynek célja a közvélemény befolyásolása és az ukrán állami intézményekbe vetett bizalom aláásása” – szögezték le közleményükben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!