Ott pattog a labda. Trump szerint Putyon tűzszünettel kapcsolatos döntésétől függnek az újabb szankciók
Fotó: Székelyhon-montázs
Az Oroszországnak szabott tűzszüneti határidő – amely pénteken jár le – mostantól Vlagyimir Putyin orosz elnöktől függ – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
2025. augusztus 08., 09:302025. augusztus 08., 09:30
„Megvárjuk, mit mond. Rajta múlik. Nagyon csalódott vagyok” – mondta Trump a Fehér Házban újságíróknak, amikor megkérdezték, hogy a határidő továbbra is érvényben marad-e.
Trump eredetileg 50 napot adott Moszkvának, hogy békeszerződést kössön Ukrajnával, amikor július közepén ultimátumot adott.
Megfelelő helyszín lenne az orosz-amerikai csúcstalálkozó számára az Egyesült Arab Emírségek – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a sajtónak.
Kijelentései azt követően hangzottak el, hogy Putyin és Steve Witkoff, az Egyesült Államok különmegbízottja magas szintű találkozót tartott Oroszországban. A tárgyalásokat állítólag a Kreml kezdeményezte annak érdekében, hogy elkerülje az Egyesült Államok által bejelentett új szankciókat, ha péntekig nem jön létre tűzszünet.
Bár Trump a találkozót „rendkívül eredményesnek” minősítette, legutóbbi megjegyzései arra utalnak, hogy az eredmény most Moszkván múlik.
Megállapodott Oroszország és az Egyesült Államok arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozni fog a közeljövőben – jelentette be Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója csütörtökön Moszkvában.
Szerdán Trump fokozta a nyomást Moszkvára azzal, hogy aláírta az Indiából származó importárukra 25 százalékos vámot kivető elnöki rendeletet, az ország folyamatos orosz nyersolaj-vásárlásaira hivatkozva.
A lépés egy szélesebb stratégia része, amelynek célja Oroszország megfosztása az olajbevételektől, amelyek a szövetségi költségvetés körülbelül egyharmadát teszik ki, és továbbra is az ukrajnai háború finanszírozásának egyik fő forrását jelentik.
Eközben a Bloomberg meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy
A bejelentés állítólag egy szerdai telefonbeszélgetés során hangzott el.
A beszélgetés Putyin és Steve Witkoff amerikai különmegbízott moszkvai találkozását követte.
A New York Times szerint a telefonbeszélgetésben részt vett Zelenszkij, Keir Starmer brit miniszterelnök, Alexander Stubb finn elnök, Friedrich Merz német kancellár, Mark Rutte NATO-főtitkár, J. D. Vance amerikai alelnök és Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az amerikai elnök optimista volt a tűzszünet lehetőségét illetően, és elmondta, hogy Putyin hajlandó lenne béketárgyalásokba kezdeni, amelyek keretében megvitatnák az Oroszország által ellenőrzöttnek tartott területeket is.
Oroszország 2022-ben, álreferendumok után jelentette be az utóbbi négy régió annektálását.
Donald Trump amerikai elnök szerdán kijelentette, hogy „nagyon jó kilátások” vannak egy hamarosan megrendezendő csúcstalálkozóra Oroszországgal, amely véget vethet az ukrajnai háborúnak.
Putyin a béke előfeltételeként azt is követelte, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-tagságról és vonja vissza csapatait mind a négy megszállt régióból. Ragaszkodik ahhoz is, hogy több, Ukrajna ellenőrzése alatt álló nagyvárost adják át Oroszországnak.
Moszkva megismételte ezeket a követeléseket az isztambuli béketárgyalásokon májusban, majd a júliusban tartott harmadik tárgyalási fordulóban, amely kevesebb mint egy óra alatt véget ért.
Május 19-én kizárta a csapatok kivonását, mondván, hogy Kijev nem adja fel szuverén területeit.
Április 25-én kijelentette, hogy Ukrajna csak teljes, feltétel nélküli tűzszünet után hajlandó tárgyalni a területi kérdésekről.
Az amerikai elnök már a jövő héten személyes találkozóra készül Putyinnal, amelyet egy esetleges háromoldalú csúcstalálkozó követhet Zelenszkijjel.
Az amerikai elnök azonban csütörtök este azt mondta: enélkül is hajlandó Putyinnal találkozni.
Ha ezekre sor kerül, akkor ez lenne az első közvetlen tárgyalás a három vezető között az orosz teljes körű invázió 2022-es kezdete óta.
Ugyanakkor a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) csütörtökön közzétett új közvélemény-kutatásából az derül ki, hogy
A közvélemény-kutatás szerint május óta fokozatosan növekszik azoknak az ukránoknak a száma, akik hajlandóak, bár gyakran vonakodva, támogatni a javasolt béketerveket.
A KIIS szerint azonban az orosz tervet a többség továbbra is elutasítja, az amerikai terv pedig továbbra is több ellenállásba ütközik, mint amennyi támogatást élvez.
Májusban az ukránok 82 százaléka határozottan elutasította az orosz béketervet, és csak 10 százalék volt hajlandó elfogadni annak feltételeit. A közvélemény-kutatás szerint ez a szám azóta 17 százalékra emelkedett.
és minden szankciót feloldanának. Ez 10 százalékos növekedést jelent május óta, bár sokan nehezen elfogadhatónak tartják a tervet.
„2025 májusához hasonlóan az egyetlen terv, amelyről az ukrán közvélemény tárgyalhat és jóváhagyhat, az Európa és Ukrajna közös terve” – állítja a KIIS.
Ennek a tervnek a támogatottsága 51 százalékról 54 százalékra emelkedett.
A terv biztonsági garanciákat és az EU-tagsághoz vezető utat kínál Ukrajnának, miközben Oroszország hivatalos elismerés nélkül megtarthatná a megszállt területeket.
A béke megteremtése után az amerikai szankciókat fokozatosan enyhítenék.
Testkamerát kell viselniük a hadkiegészítőknek
Ukrajnában szeptember 1-jétől a hadkötelesek mozgósítását végző Területi Hadkiegészítő- és Szociális Támogatási Központok (TCKiSZP) minden alkalmazottja köteles lesz testkamerát viselni, és videofelvételt készíteni a behívók átadásáról vagy az iratok ellenőrzéséről – jelentette be Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter csütörtökön a Telegramon.
A tárcavezető figyelmeztetett, hogy a rögzítési szabályok megsértése fegyelmi felelősségre vonást von maga után.
Indoklása szerint ez az intézkedés a behívókat kézbesítő csoportok munkájának átláthatóságát és jogszerűségét hivatott biztosítani, valamint védi mind a katonai szolgálatra kötelezettek, mind a hadkiegészítő központok munkatársainak jogait.
Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) alá tartozó Dezinformációellenes Központ a Facebookon tett bejegyzésében azt írta, hogy Oroszország továbbra is dezinformációs kampányt folytat a hadifogolycsere folyamatának lejáratása érdekében, „aktívan terjesztve hamis állításokat tisztviselőin és propagandistáin keresztül”.
„Nemrégiben az orosz tárgyalódelegáció vezetője, Vlagyimir Megyinszkij a törökországi Isztambulban kijelentette, hogy a hadifoglyok harmadik cseréje a legutóbbi törökországi megállapodások alapján késik, mivel állítólag Ukrajna megtagadta ezer ukrán hadifogoly átvételét. Emellett Ukrajnát szelektív hozzáállással vádolta meg a fogolycseréhez” – mutattak rá. A központ hangsúlyozta, hogy ezek az állítások nem felelnek meg a valóságnak. „Ukrajna a mindenkit mindenkiért elvet követeli a hadifogolycserék során, és minden késlekedés az orosz fél tudatos manipulációs kampányának része, amelynek célja a közvélemény befolyásolása és az ukrán állami intézményekbe vetett bizalom aláásása” – szögezték le közleményükben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!