
Figyelmeztetés. Donald Trump nem zárja ki a Tomahawk rakéták átadását Ukrajnának
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Donald Trump amerikai elnök fontolgatja, hogy nagy hatótávolságú Tomahawk manőverező robotrepülőgépeket küld Ukrajnába, mondván, hogy ez „új lépést jelentene az agresszióban” az Oroszországgal folytatott háborúban.
2025. október 13., 09:372025. október 13., 09:37
Amikor útban Izrael felé az Air Force One fedélzetén megkérdezték tőle, hogy küld-e Tomahawk rakétákat Ukrajnába, Trump így válaszolt: „Meglátjuk... Lehet, hogy igen”.
Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hétvégén másodszor is telefonbeszélgetést folytatott, és Zelenszkij erőteljesebb katonai képességeket szorgalmazott, hogy ellentámadásokat indíthassanak Oroszország ellen.
A Tomahawk rakéták hatótávolsága 2500 km, ami azt jelenti, hogy Moszkva is elérhető távolságba kerülne Ukrajna számára.
Trump elmondta, hogy valószínűleg beszélni fog az orosz illetékesekkel az Ukrajna által kért Tomahawk rakétákról.
„Lehet, hogy megmondom nekik [Oroszországnak], hogy ha a háború nem rendeződik, akkor nagyon is megtehetjük, de lehet, hogy nem, de megtehetjük” – jelentette ki.
„Akarnak [Oroszország] Tomahawk rakétákat a területükre? Nem hiszem” – mondta az elnök.
Oroszország atomfegyverekkel reagálhat, ha Ukrajna nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákat kap, és beveti őket – figyelmeztetett vasárnap a Kreml.
Zelenszkij és Trump telefonbeszélgetésük során megvitatták Ukrajna törekvését, hogy megerősítse katonai képességeit, beleértve légvédelmének és nagy hatótávolságú fegyvereinek fejlesztését.
Az ukrán városokat, köztük Kijevet, ismételt súlyos orosz bombázások érik, amelyeket drónokkal és rakétákkal hajtanak végre.
Oroszország elsősorban Ukrajna energiainfrastruktúráját vette célba, ami áramkimaradásokat okozott.
A múlt hónapban Trump ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg azt sugallta, hogy
Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy amerikai televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban arról beszélt: Ukrajna nagy hatótávolságú rakéták szállítására és Oroszország elleni másodlagos szankciók bevezetésére sürgeti az Egyesült Államokat és Donald Trump elnököt.
Az ukrán államfő a Fox News hírcsatornának adott interjúban úgy fogalmazott, hogy országának „igazi légvédelemre” és
Hozzátette, hogy nehezen tudja állni a harcot azzal az Oroszországgal, amely iráni drónokat használ, és észak-koreai segítséget is igénybe vesz.
Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy szombaton telefonon egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel.
Beszámolt arról, hogy beszélgetésükön szó volt a nagy hatótávolságú amerikai Tomahawk rakétákról. Arra a kérdésre, hogy az amerikai elnök jóváhagyta-e ezek felhasználását Ukrajnában, Volodimir Zelenszkij annyit válaszolt, hogy „dolgozunk ezen”, valamint arra tett ígéretet, hogy
Az ukrán elnök az interjúban kemény szankciókat sürgetett Oroszország ellen, helytelennek nevezte, hogy az európai magánszektor szereplői továbbra is vásárolnak energiahordozót Oroszországból.
Kijelentette, hogy
„Európának le kell állítani az energiaforrások bármilyen formájának és fajtájának vásárlását Oroszországtól”.
Elismerte, hogy Európa nagy mértékben csökkentette az orosz energiahordozók beszerzését, de megjegyezte, hogy „ez nem elegendő”, és megemlítette Szlovákiát, valamint Magyarországot.
Közölte, hogy a szlovák féllel tárgyalnak alternatív beszerzési forrásokról. Az energiabeszerzéssel összefüggésben
Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy telefonbeszélgetésükön az amerikai elnöktől azt kérte, hagyja jóvá az amerikai „másodlagos szankciókról” szóló jogszabálycsomagot Oroszország ellen, ami nagyon fájdalmas lenne az orosz félnek.
Volodimir Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna Donald Trump amerikai elnököt jövőre Nobel-békedíjra jelöli, amennyiben sikerül elérnie tűzszünetet és a háború lezárását.
„Ma egyedül ő tudja ezt megtenni” – fogalmazott az ukrán elnök Donald Trumpról.
Az interjúban azt is hangoztatta, hogy a közel-keleti tűzszüneti megállapodás jelzést és reményt jelent arra nézve, hogy nyomásgyakorlással lezárható egy háború. Úgy vélte, hogy a Közel-Keleten alkalmazott nyomásgyakorlási eszközök fokozott használatával ez elérhető Ukrajnában is.
Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT). Kert Attila kinevezését a Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz egyaránt bírálta.
Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.
A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.
Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.
Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.
Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.
Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.
Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.
Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.
A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?
szóljon hozzá!