
Figyelmeztetés. Donald Trump nem zárja ki a Tomahawk rakéták átadását Ukrajnának
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Donald Trump amerikai elnök fontolgatja, hogy nagy hatótávolságú Tomahawk manőverező robotrepülőgépeket küld Ukrajnába, mondván, hogy ez „új lépést jelentene az agresszióban” az Oroszországgal folytatott háborúban.
2025. október 13., 09:372025. október 13., 09:37
Amikor útban Izrael felé az Air Force One fedélzetén megkérdezték tőle, hogy küld-e Tomahawk rakétákat Ukrajnába, Trump így válaszolt: „Meglátjuk... Lehet, hogy igen”.
Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hétvégén másodszor is telefonbeszélgetést folytatott, és Zelenszkij erőteljesebb katonai képességeket szorgalmazott, hogy ellentámadásokat indíthassanak Oroszország ellen.
A Tomahawk rakéták hatótávolsága 2500 km, ami azt jelenti, hogy Moszkva is elérhető távolságba kerülne Ukrajna számára.
Trump elmondta, hogy valószínűleg beszélni fog az orosz illetékesekkel az Ukrajna által kért Tomahawk rakétákról.
„Lehet, hogy megmondom nekik [Oroszországnak], hogy ha a háború nem rendeződik, akkor nagyon is megtehetjük, de lehet, hogy nem, de megtehetjük” – jelentette ki.
„Akarnak [Oroszország] Tomahawk rakétákat a területükre? Nem hiszem” – mondta az elnök.
Oroszország atomfegyverekkel reagálhat, ha Ukrajna nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákat kap, és beveti őket – figyelmeztetett vasárnap a Kreml.
Zelenszkij és Trump telefonbeszélgetésük során megvitatták Ukrajna törekvését, hogy megerősítse katonai képességeit, beleértve légvédelmének és nagy hatótávolságú fegyvereinek fejlesztését.
Az ukrán városokat, köztük Kijevet, ismételt súlyos orosz bombázások érik, amelyeket drónokkal és rakétákkal hajtanak végre.
Oroszország elsősorban Ukrajna energiainfrastruktúráját vette célba, ami áramkimaradásokat okozott.
A múlt hónapban Trump ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg azt sugallta, hogy
Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy amerikai televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban arról beszélt: Ukrajna nagy hatótávolságú rakéták szállítására és Oroszország elleni másodlagos szankciók bevezetésére sürgeti az Egyesült Államokat és Donald Trump elnököt.
Az ukrán államfő a Fox News hírcsatornának adott interjúban úgy fogalmazott, hogy országának „igazi légvédelemre” és
Hozzátette, hogy nehezen tudja állni a harcot azzal az Oroszországgal, amely iráni drónokat használ, és észak-koreai segítséget is igénybe vesz.
Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy szombaton telefonon egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel.
Beszámolt arról, hogy beszélgetésükön szó volt a nagy hatótávolságú amerikai Tomahawk rakétákról. Arra a kérdésre, hogy az amerikai elnök jóváhagyta-e ezek felhasználását Ukrajnában, Volodimir Zelenszkij annyit válaszolt, hogy „dolgozunk ezen”, valamint arra tett ígéretet, hogy
Az ukrán elnök az interjúban kemény szankciókat sürgetett Oroszország ellen, helytelennek nevezte, hogy az európai magánszektor szereplői továbbra is vásárolnak energiahordozót Oroszországból.
Kijelentette, hogy
„Európának le kell állítani az energiaforrások bármilyen formájának és fajtájának vásárlását Oroszországtól”.
Elismerte, hogy Európa nagy mértékben csökkentette az orosz energiahordozók beszerzését, de megjegyezte, hogy „ez nem elegendő”, és megemlítette Szlovákiát, valamint Magyarországot.
Közölte, hogy a szlovák féllel tárgyalnak alternatív beszerzési forrásokról. Az energiabeszerzéssel összefüggésben
Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy telefonbeszélgetésükön az amerikai elnöktől azt kérte, hagyja jóvá az amerikai „másodlagos szankciókról” szóló jogszabálycsomagot Oroszország ellen, ami nagyon fájdalmas lenne az orosz félnek.
Volodimir Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna Donald Trump amerikai elnököt jövőre Nobel-békedíjra jelöli, amennyiben sikerül elérnie tűzszünetet és a háború lezárását.
„Ma egyedül ő tudja ezt megtenni” – fogalmazott az ukrán elnök Donald Trumpról.
Az interjúban azt is hangoztatta, hogy a közel-keleti tűzszüneti megállapodás jelzést és reményt jelent arra nézve, hogy nyomásgyakorlással lezárható egy háború. Úgy vélte, hogy a Közel-Keleten alkalmazott nyomásgyakorlási eszközök fokozott használatával ez elérhető Ukrajnában is.
A magyar társadalom mély megosztottságát nevezte az elmúlt évek egyik legsúlyosabb következményének Baka András, akit kedden választott köztársasági elnökké az Országgyűlés.
Az Országgyűlés keddi, rendkívüli ülésén köztársasági elnökké választotta a Tisza által jelölt Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
Oroszország további ballisztikus rakétákat kapott Phenjanból, és további észak-koreai csapatok érkezésére készül – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti beszédében.
Donald Trump amerikai elnök új feltételt szabott az Iránnal folytatandó tárgyalásokra: kijelentette, hogy mostantól kártérítést követel az országtól a múltbeli jogsértésekért.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
szóljon hozzá!