
Az államtitkár szerint fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor rendkívül magasak lesznek a villamosenergia-árak
Fotó: Jakab Mónika
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot kedden egy szakmai rendezvényen Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára. Mint fogalmazott, Romániára is hatással lesz az villamosenergia drágulása, és rekordmagas árak alakulhatnak ki, ha elhúzódik a közel-keleti válság és zárva marad a Hormuzi-szoros.
2026. október 06., 15:242026. október 06., 15:24
„A cernavodai 1-es és 2-es reaktorok továbbra sem működnek, és nem tudni, mikor lehet újraindítani. A következő tíz napra vonatkozó előrejelzés mindenképp nagyon aggasztó, tovább húzódik egy olyan helyzet, amely a villamosenergia-ár emelkedésének kockázatát jelenti a következő hónapokban, és nyilvánvalóan hozzáadódik az Európában kialakult általános helyzethez, amely a gázárak nagyon magas szintjét mutatja” – fogalmazott az államtitkár az Agerpres szerint. Rámutatott:
Kockázatot jelent az is, hogy az uniós gáztárolók töltöttsége elmarad az előző évek átlagától, különösen Németországban, amely jelentős ipari földgázfogyasztó – részletezte.
Kitért arra is, hogy a múlt héten részt vett az energiaügyi miniszterek informális találkozóján Dublinban, ahol téma volt, hogy
„Még nincs végleges irányvonalunk, de, nyilvánvaló, néhány dolgot már most is nagyon egyértelműen meg tudunk állapítani. Először is, a romániai energiarendszer rugalmasabbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak” – nyilatkozta Bușoi. Aki szerint a kérdés az, „hogyan tudjuk leküzdeni ezt a válságot, és hogyan tudunk stabilabb árakat biztosítani legalább a nagyipari, energiaigényes fogyasztók és a nagy szolgáltatók számára”.

A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Beszélt ugyanakkor az elmúlt időszak megvalósításairól is, és érintette a jövőt is.
„Sikeresen lezártuk a PNRR-t (országos helyreállítási terv – szerk. megj.). Több mint 800 millió euróról van szó, amelyet az energiarendszer felhasznált. Ez nem nagy összeg, ha a több mint tízmilliárd eurót vesszük alapul, ami a teljes PNRR keretét jelentette, de jelentős összegről van szó, amelyből megújuló energiaforrásokból származó termelési kapacitásokat, akkumulátoros tárolókapacitásokat, valamint két hőerőművet – Aradon és Konstancán – társfinanszíroztunk, amelyek nemcsak villamos energiát szolgáltatnak, de egyúttal megoldják a távfűtés kérdését is ebben a két fontos városban, valamint négy hidrogéntermelő létesítményt” – részletezte az energiaügyi illetékes.
Véleménye szerint „a következő többéves pénzügyi keretre, a jövőbeli kohéziós politikára, valamint arra is figyelmet kell fordítani, hogy Románia a 2028–2034 közötti időszakban a 60 vagy talán 65 milliárdból mennyit tud majd az energetikába befektetni”.

Románia nem tizenkét különálló válság felé tart, hanem egyetlen „polikrízis” felé, amelynek tizenkét, egymást kölcsönösen erősítő megnyilvánulása van – figyelmeztet Dumitru Chisăliță.
A Fekete-tenger kontinentális talapzatán található Neptun Deep földgázlelőhely egyszerre teszi Romániát az Egyesült Államok és Oroszország riválisává a gázexport terén – áll egy friss elemzésben.
A FrieslandCampina romániai leányvállalata a megszokott módon folytatja tevékenységét – közölte pénteken este a holland cég annak kapcsán, hogy kiderült: kútba esett a magyar Bonafarm terve, hogy felvásárolja a Napolact erdélyi tejgyárait.
Azok a nyugdíjasok, akiknek havi jövedelme legfeljebb 3000 lej, a 2026. decemberi nyugdíjjal együtt kapják meg az állami támogatás második részletét – erősítette meg az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) a Digi24.ro megkeresésére.
Új rendelettel próbálja védeni a romániai sertéstartókat a mezőgazdasági minisztérium, miközben a hazai gazdaságok egy része már az önköltséget sem tudja kitermelni az élő sertés értékesítéséből.
Hosszas várakozást, több, az utolsó métereken eszközölt változtatást követően pénteken a lakosság számára is elrajtol a Zöld házként ismert, idén kizárólag napelemes akkumulátorok beszerzését finanszírozó kiírás. Most is nagy az elégedetlenség.
Ismét sokan teszik fel a kérdést: szükség van-e egyáltalán cash-re, amikor telefonunkkal, okosóránkkal is fizethetünk? Olyan jegybanki illetékes ad választ kérdésre, akinek az aláírása ott virít a bankjegyeken.
Idén sem marad el a vasútjegyek drágítása, amely az elmúlt években már hagyománynak számított.
Hatalmas veszteséget termelnek az állami cégek – jelentette be Marian Neacșu miniszterelnök-helyettes, aki egyben a belügyminiszteri tisztséget is betölti.
Csődbe ment a Román Vasúttársaság tetemes veszteséget generáló és óriási adósságot felhalmozó áruszállító ágazata, a CFR Marfă.
A romániai lakosság közel 60 százaléka megpróbál minden hónapban félretenni valamennyi pénzt, ám 75 százalékuk még így sem tudna megbirkózni a váratlan kiadásokkal. Mit csinálnának, ha nyernének egy óriási pénzösszeget?
szóljon hozzá!