
Az államtitkár szerint fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor rendkívül magasak lesznek a villamosenergia-árak
Fotó: Jakab Mónika
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot kedden egy szakmai rendezvényen Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára. Mint fogalmazott, Romániára is hatással lesz az villamosenergia drágulása, és rekordmagas árak alakulhatnak ki, ha elhúzódik a közel-keleti válság és zárva marad a Hormuzi-szoros.
2026. október 06., 15:242026. október 06., 15:24
„A cernavodai 1-es és 2-es reaktorok továbbra sem működnek, és nem tudni, mikor lehet újraindítani. A következő tíz napra vonatkozó előrejelzés mindenképp nagyon aggasztó, tovább húzódik egy olyan helyzet, amely a villamosenergia-ár emelkedésének kockázatát jelenti a következő hónapokban, és nyilvánvalóan hozzáadódik az Európában kialakult általános helyzethez, amely a gázárak nagyon magas szintjét mutatja” – fogalmazott az államtitkár az Agerpres szerint. Rámutatott:
Kockázatot jelent az is, hogy az uniós gáztárolók töltöttsége elmarad az előző évek átlagától, különösen Németországban, amely jelentős ipari földgázfogyasztó – részletezte.
Kitért arra is, hogy a múlt héten részt vett az energiaügyi miniszterek informális találkozóján Dublinban, ahol téma volt, hogy
„Még nincs végleges irányvonalunk, de, nyilvánvaló, néhány dolgot már most is nagyon egyértelműen meg tudunk állapítani. Először is, a romániai energiarendszer rugalmasabbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak” – nyilatkozta Bușoi. Aki szerint a kérdés az, „hogyan tudjuk leküzdeni ezt a válságot, és hogyan tudunk stabilabb árakat biztosítani legalább a nagyipari, energiaigényes fogyasztók és a nagy szolgáltatók számára”.

A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Beszélt ugyanakkor az elmúlt időszak megvalósításairól is, és érintette a jövőt is.
„Sikeresen lezártuk a PNRR-t (országos helyreállítási terv – szerk. megj.). Több mint 800 millió euróról van szó, amelyet az energiarendszer felhasznált. Ez nem nagy összeg, ha a több mint tízmilliárd eurót vesszük alapul, ami a teljes PNRR keretét jelentette, de jelentős összegről van szó, amelyből megújuló energiaforrásokból származó termelési kapacitásokat, akkumulátoros tárolókapacitásokat, valamint két hőerőművet – Aradon és Konstancán – társfinanszíroztunk, amelyek nemcsak villamos energiát szolgáltatnak, de egyúttal megoldják a távfűtés kérdését is ebben a két fontos városban, valamint négy hidrogéntermelő létesítményt” – részletezte az energiaügyi illetékes.
Véleménye szerint „a következő többéves pénzügyi keretre, a jövőbeli kohéziós politikára, valamint arra is figyelmet kell fordítani, hogy Románia a 2028–2034 közötti időszakban a 60 vagy talán 65 milliárdból mennyit tud majd az energetikába befektetni”.

Románia nem tizenkét különálló válság felé tart, hanem egyetlen „polikrízis” felé, amelynek tizenkét, egymást kölcsönösen erősítő megnyilvánulása van – figyelmeztet Dumitru Chisăliță.
A kormány nagyon szeretné elkerülni új adók és illetékek bevezetését 2027-ben, de erről csak a jövő évi költségvetés kidolgozásakor születhet döntés – jelentette ki szombaton Luca Niculescu kormányfő.
Az energiaforrások diverzifikálásával, a tárolókapacitások bővítésével, a villamosenergia-hálózat és a regionális összeköttetések fejlesztésével, valamint a Neptun Deep révén csökkentené a kormány Románia energiafüggőségét – jelentette ki a kormányfő.
Legtöbb 15 ezer lejes támogatást igényelhetnek magánszemélyek a megújuló forrásokból származó villamos energia tárolására szolgáló rendszerek telepítéséhez; a 400 millió lejes keretösszegű programra november 20-án kezdődik a jelentkezés.
Elhárult az akadály a Tuzla – Podișor gázvezeték üzembe helyezése elől, miután a legfelsőbb bíróság törvényesnek minősítette az építési engedélyt.
Újraindították a cernavodai atomerőművet pénteken – jelentette be a Nuclearelectrica atomenergia-termelő vállalat. A létesítményt július végén állították le a dunai vízhiány miatt.
Jelentős fejlesztések lezárultának örvendezhet az erdélyi vasúthálózat a következő években – legalábbis a bukaresti papírokon vázolt tervek szerint.
Arad megyében a repceföldek 80-90 százalékát tönkretette az aszály, a területeket újra kell vetni más kultúrákkal, ami a gazdálkodóknak a terméskiesés mellett további kiadásokkal jár, tehát kétszeres a veszteségük.
Most már biztos, hogy január elsejétől emelik a nyugdíjakat – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A küszöbön álló közigazgatási reform nem merülhet ki a kistelepülések vak kényszerösszevonásában, ha valódi, válságálló megoldást és a kisebbségi jogok megmaradását akarjuk a következő évtizedre.
Várhatóan november 6-án, pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre a cernavodăi atomerőmű 1-es reaktorát, amelynek újraindítását szerdán kezdték meg – közölte a Nuclearelectrica energetikai vállalat.
szóljon hozzá!