Figyelmeztetés. Trump szerint akár újabb szankciók is jöhetnek Moszkvával szemben, ha nem hajlandó tárgyalni az ukrajnai erőszak leállításáról
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy valószínűleg további szankciókat fog bevezetni Oroszország ellen, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tárgyal békemegállapodásról Ukrajnával.
2025. január 22., 08:262025. január 22., 08:26
2025. január 22., 12:232025. január 22., 12:23
„Valószínűnek tűnik” – mondta Trump egy riporter kérdésére válaszolva, miszerint további szankciókat vetne-e ki Oroszországgal szemben, ha Putyin nem ül tárgyalóasztalhoz.
Trump megjegyzései a kérdéssel kapcsolatban olyan kontextusban hangzottak el, amikor
A Trump-csapat állítólag két elsődleges megközelítést mérlegel. A politikai ajánlások első csoportja azt javasolja, hogy amennyiben a háború rendezése lehetségesnek tűnik, a kormányzatnak a jóhiszemű intézkedésekre kellene összpontosítania a szankcionált orosz olajtermelők javára, amelyek segíthetnek a békeszerződés megkötésében.
A második lehetőség a szankciók kiterjesztését jelentené a maximális nyomásgyakorlás érdekében, növelve a Moszkvára gyakorolt befolyást.
Trump többször megfogadta, hogy gyors tárgyalásokat folytat a háború befejezéséről. Bár részletes tervet még nem javasoltak, a megállapodás, valószínűleg európai békefenntartók jelenlétét igényelné.
A Biden-kormányzat és az Egyesült Királyság a közelmúltban az eddigi legszélesebb körű szankciókat vezette be az orosz olajágazat ellen, amelyek az „árnyékflotta” közel 200 hajóját, kulcsfontosságú olajipari vállalatokat és kapcsolódó szervezeteket céloznak.
Ezek az intézkedések, amelyeket a Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) január 10-én jelentett be, máris hatással voltak a globális olajpiacra, és a Brent nyersolaj hordónkénti árát közel 5 dollárral felfelé hajtották. A G7-országok azt is fontolgatják, hogy megszigorítják az orosz olajra vonatkozó, meglévő, hordónkénti 60 dolláros árkorlátot – jelentette a Bloomberg december 19-én.
Egyébként
Trump azt állította, hogy egy telefonbeszélgetés során felvetette az ügyet Hszinek. „Nem sokat tett eddig ebben a kérdésben” – mondta Trump. „Nagy... hatalma van, ahogy nekünk is nagy hatalmunk van. Azt mondtam: „El kellene intéznie ezt a dolgot”. Meg is beszéltük” – tette hozzá.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök tanácsadói átfogó szankciós stratégiát dolgoznak ki, amelynek célja az orosz-ukrán háború diplomáciai megoldásának elősegítése – jelentette a Bloomberg csütörtökö
Hszi és Trump január 17-én telefonon beszélt egymással, bár Trump közvetlenül ezt követően nem említette Ukrajnát a hozzászólásaiban. Trump legutóbbi megjegyzései egy nappal elnöki beiktatása után érkeztek. Ugyanezen a napon Hszi telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amelyben méltatta a Moszkva és Peking közötti kapcsolatok elmélyülését.
Bár Kína lehetséges közvetítőként pozícionálta magát Oroszország és Ukrajna között a jövőbeli tárgyalások során, Peking továbbra is Moszkva legfontosabb gazdasági szövetségese és a Kreml háborús gépezetét tápláló kettős felhasználású termékek vezető forrása. Kína mindazonáltal tagadja az orosz invázió támogatásával kapcsolatos vádakat.
Eközben
„Oroszország 1,5 millió katonát tud kiállítani. Több mint 800 ezer ember van a mi fegyveres erőinkben. Franciaország a második helyen áll több mint 200 ezer fővel. Aztán Németország, Olaszország és Nagy-Britannia. Mindenki másnak kevesebb. Ez nem az a helyzet, amikor egy ország képes magát egyedül megvédeni, hanem össze kell fognunk” – fogalmazott Zelenszkij az Interfax-Ukrajina ukrán hírügynökség tudósítása szerint.
Az ukrán elnök szerint Oroszország egyfajta Észak-Koreává válik, „olyan országgá, ahol az emberi élet nem jelent semmit, viszont nukleáris fegyverei vannak, és égető vágya, hogy megkeserítse szomszédai életét”.
Megjegyezte:
Leszögezte, hogy Európának meg kell erősödnie biztonsági és gazdasági szempontból egyaránt, hogy ki tudjon állni önmagáért, és olyan fontos szövetségese legyen az Egyesült Államoknak, mint amilyen az Egyesült Államok jelenleg Európának.
Zelenszkij szerint csakis az Ukrajnának nyújtott valódi biztonsági garanciák szolgálnak valódi biztonsági garanciaként minden egyes európai ország számára. Megjegyezte, hogy ha Ukrajna nem kap megbízható garanciákat, amelyek visszatartanák Oroszországot egy új agressziótól, az új támadás sokszorosan veszélyesebb lenne egész Európára nézve.
– szögezte le.
Arra szólította fel az európai országokat, hogy „ne spóroljanak a biztonságukon”, közvetve támogatva ezzel Donald Trump amerikai elnök felhívását, hogy a NATO-szövetségesek védelmi kiadásait a GDP-jük öt százalékára emeljék.
Az ukrán államfő kifejezte, támogatást remél Ukrajna európai szövetségeseitől abban, hogy elmagyarázzák Donald Trumpnak, milyen kockázatokkal jár, ha beleegyezik azokba a követelésekbe, amelyeket Moszkva várhatóan egy esetleges béketárgyaláson támaszt. Kijelentette, meggyőződése, hogy ha megkezdődnek a tárgyalások a háború befejezéséről, Putyin követelni fogja Ukrajnától hadseregének csökkentését a mostani töredékére, és a NATO-csatlakozásról való lemondását.
Az államfő sürgette, hogy Ukrajna más európai országokkal közösen kezdjen el olyan légvédelmi rendszereket gyártani, amelyek védelmet nyújtanak minden típusú rakéta ellen. „Európának saját vaskupolára van szüksége, amely képes ellenállni mindenféle fenyegetésnek” – szögezte le.
„Biztosítanunk kell, hogy egyetlen európai ország se függjön egyetlen energiaszolgáltatótól, különösen Oroszországtól ne. Az esély most a mi oldalunkon van, mert Donald Trump amerikai elnök több energiát készül exportálni” – vélekedett az ukrán elnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan román államfő állami látogatásra hívta meg Romániába Recep Tayyip Erdogan török elnököt.
Oroszország szombatra virradóra újabb széles körű támadást indított ukrán városok ellen, drónokkal és rakétákkal hajtott végre kombinált csapásokat az egész országban.
Az Egyesült Államok és Románia közötti kapcsolat nagyon jó – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
A rezsicsökkentést sikerült megvédeni, a Török Áramlat és a Barátság vezeték esetében Magyarország teljes mentességet kap az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók alól – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök.
Kiváló és erős vezetőnek nevezte Orbán Viktort az amerikai elnök pénteken Washingtonban a magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélés kezdete előtt, újságírói kérdésekre válaszolva.
Elutasította pénteken Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azokat a spekulációkat, miszerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kegyvesztett lett Vlagyimir Putyin elnöknél.
Demokrata és republikánus párti képviselők levélben fordultak Pete Hegseth amerikai védelmi miniszterhez, amelyben azt kérik, ne vonják ki Romániából az ott állomásozó amerikai katonák egy részét, ahogy azt múlt szerdán bejelentették.
Az ámokfutó, aki előző nap szándékosan elütött öt embert a nyugat-franciaországi Oléron szigetén, a közelmúltban vallásilag radikalizálódott, és azt vallotta kihallgatásán, hogy „Allah parancsait követte” – közölte csütörtök este az illetékes ügyész.
Az ukrán katonai hírszerző ügynökség (HUR) csütörtökön bejelentette, hogy az Oroszország szabadsága nevű orosz lázadócsoport több tucat vonatot szabotált, miközben az orosz hadsereg logisztikai infrastruktúráját vette célba.
Minden diplomáciai tárgyalás nehéz, de én egy baráti és könnyű tárgyalásra számítok – mondta Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni repülőútján a magyarországi közmédiának nyilatkozva arról, kemény tárgyalásokra számít-e Washingtonban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!