Trump: újabb szankciók jöhetnek Oroszország ellen, ha nem tárgyal a békéről

A Trump-csapat állítólag két elsődleges megközelítést mérlegel. A politikai ajánlások első csoportja azt javasolja, hogy amennyiben a háború rendezése lehetségesnek tűnik, a kormányzatnak a jóhiszemű intézkedésekre kellene összpontosítania a szankcionált orosz olajtermelők javára, amelyek segíthetnek a békeszerződés megkötésében.

A második lehetőség a szankciók kiterjesztését jelentené a maximális nyomásgyakorlás érdekében, növelve a Moszkvára gyakorolt befolyást.

Trump többször megfogadta, hogy gyors tárgyalásokat folytat a háború befejezéséről. Bár részletes tervet még nem javasoltak, a megállapodás, valószínűleg európai békefenntartók jelenlétét igényelné.

A Biden-kormányzat és az Egyesült Királyság a közelmúltban az eddigi legszélesebb körű szankciókat vezette be az orosz olajágazat ellen, amelyek az „árnyékflotta” közel 200 hajóját, kulcsfontosságú olajipari vállalatokat és kapcsolódó szervezeteket céloznak.

Ezek az intézkedések, amelyeket a Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) január 10-én jelentett be, máris hatással voltak a globális olajpiacra, és a Brent nyersolaj hordónkénti árát közel 5 dollárral felfelé hajtották. A G7-országok azt is fontolgatják, hogy megszigorítják az orosz olajra vonatkozó, meglévő, hordónkénti 60 dolláros árkorlátot – jelentette a Bloomberg december 19-én.

Egyébként

Trump azt állította, hogy egy telefonbeszélgetés során felvetette az ügyet Hszinek. „Nem sokat tett eddig ebben a kérdésben” – mondta Trump. „Nagy... hatalma van, ahogy nekünk is nagy hatalmunk van. Azt mondtam: „El kellene intéznie ezt a dolgot”. Meg is beszéltük” – tette hozzá.

korábban írtuk

Az orosz olajiparral kapcsolatos szankciós politikán dolgozik Trump csapata az ukrajnai béke érdekében

Donald Trump megválasztott amerikai elnök tanácsadói átfogó szankciós stratégiát dolgoznak ki, amelynek célja az orosz-ukrán háború diplomáciai megoldásának elősegítése – jelentette a Bloomberg csütörtökö

Hszi és Trump január 17-én telefonon beszélt egymással, bár Trump közvetlenül ezt követően nem említette Ukrajnát a hozzászólásaiban. Trump legutóbbi megjegyzései egy nappal elnöki beiktatása után érkeztek. Ugyanezen a napon Hszi telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amelyben méltatta a Moszkva és Peking közötti kapcsolatok elmélyülését.

Bár Kína lehetséges közvetítőként pozícionálta magát Oroszország és Ukrajna között a jövőbeli tárgyalások során, Peking továbbra is Moszkva legfontosabb gazdasági szövetségese és a Kreml háborús gépezetét tápláló kettős felhasználású termékek vezető forrása. Kína mindazonáltal tagadja az orosz invázió támogatásával kapcsolatos vádakat.

Eközben

„Oroszország 1,5 millió katonát tud kiállítani. Több mint 800 ezer ember van a mi fegyveres erőinkben. Franciaország a második helyen áll több mint 200 ezer fővel. Aztán Németország, Olaszország és Nagy-Britannia. Mindenki másnak kevesebb. Ez nem az a helyzet, amikor egy ország képes magát egyedül megvédeni, hanem össze kell fognunk” – fogalmazott Zelenszkij az Interfax-Ukrajina ukrán hírügynökség tudósítása szerint.

Az ukrán elnök szerint Oroszország egyfajta Észak-Koreává válik, „olyan országgá, ahol az emberi élet nem jelent semmit, viszont nukleáris fegyverei vannak, és égető vágya, hogy megkeserítse szomszédai életét”.

Megjegyezte:

Leszögezte, hogy Európának meg kell erősödnie biztonsági és gazdasági szempontból egyaránt, hogy ki tudjon állni önmagáért, és olyan fontos szövetségese legyen az Egyesült Államoknak, mint amilyen az Egyesült Államok jelenleg Európának.

Zelenszkij szerint csakis az Ukrajnának nyújtott valódi biztonsági garanciák szolgálnak valódi biztonsági garanciaként minden egyes európai ország számára. Megjegyezte, hogy ha Ukrajna nem kap megbízható garanciákat, amelyek visszatartanák Oroszországot egy új agressziótól, az új támadás sokszorosan veszélyesebb lenne egész Európára nézve.

– szögezte le.

Arra szólította fel az európai országokat, hogy „ne spóroljanak a biztonságukon”, közvetve támogatva ezzel Donald Trump amerikai elnök felhívását, hogy a NATO-szövetségesek védelmi kiadásait a GDP-jük öt százalékára emeljék.

Az ukrán államfő kifejezte, támogatást remél Ukrajna európai szövetségeseitől abban, hogy elmagyarázzák Donald Trumpnak, milyen kockázatokkal jár, ha beleegyezik azokba a követelésekbe, amelyeket Moszkva várhatóan egy esetleges béketárgyaláson támaszt. Kijelentette, meggyőződése, hogy ha megkezdődnek a tárgyalások a háború befejezéséről, Putyin követelni fogja Ukrajnától hadseregének csökkentését a mostani töredékére, és a NATO-csatlakozásról való lemondását.

Az államfő sürgette, hogy Ukrajna más európai országokkal közösen kezdjen el olyan légvédelmi rendszereket gyártani, amelyek védelmet nyújtanak minden típusú rakéta ellen. „Európának saját vaskupolára van szüksége, amely képes ellenállni mindenféle fenyegetésnek” – szögezte le.

„Biztosítanunk kell, hogy egyetlen európai ország se függjön egyetlen energiaszolgáltatótól, különösen Oroszországtól ne. Az esély most a mi oldalunkon van, mert Donald Trump amerikai elnök több energiát készül exportálni” – vélekedett az ukrán elnök.