Jóváhagyta? Egyes értesülések szerint Trump engedélyezte az Oroszország elleni ukrán csapások fokozását, hogy így kényszerítsék tárgyalóasztalhoz Putyint
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
2026. június 24., 11:022026. június 24., 11:02
Egy magas rangú ukrán tisztségviselő a portálnak elmondta, hogy
Kijev fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy megvalósuljon a Zelenszkij és Putyin közötti találkozó – ezt Trump támogatja, de amelyet a Kreml továbbra is vonakodik.
„Trump azt mondja, nem igazán hiszi, hogy (Vlagyimir) Putyin nyomás nélkül bármit is tenne” – tette hozzá a tisztségviselő, akit tájékoztattak a közelmúltbeli Trump–Zelenszkij találkozóról.
Bár az amerikai tisztségviselők nem erősítették meg, hogy Trump kifejezetten támogatja az ukrán csapásokat Oroszország területén, azt mondták, hogy
„(Trump) elnök hisz az erőn alapuló békében” – mondta egy amerikai tisztségviselő.
Zelenszkij évek óta azzal érvel, hogy csak Putyinnak van hatalma véget vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának. Mindazonáltal Moszkva következetesen elkerülte a semleges országban történő tárgyalásokat, ehelyett ragaszkodott ahhoz, hogy Zelenszkij utazzon Oroszországba – ezt Kijev nem annyira valódi meghívásnak tekinti, mint inkább egy kényelmes módszernek a találkozó teljes elkerülésére.
„Nem utazom Moszkvába, hogy találkozzak Putyinnal. Találkozhatunk Törökországban, Svájcban vagy a Közel-Keleten” – nyilatkozta Zelenszkij múlt szerdán az újságíróknak.
„Nekem nem gond” – mondta Trump. „Úgy értem, hadd tárgyaljanak.”
Mindennek ellenére a Kreml továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy bármilyen találkozóra kizárólag Moszkvában kerülhessen sor. Ez a patthelyzet arra késztette Kijevet, hogy más megoldást keressen.
Ukrán tisztségviselők szerint Zelenszkij csapata arra a következtetésre jutott, hogy Putyinnak – aki a Fehér Házba való visszatérése óta igyekszik elkerülni, hogy nyíltan szembeforduljon Trumppal – sokkal nehezebb lenne elutasítania egy, az amerikai elnöktől érkező meghívást.
Múlt keddi találkozójuk során Zelenszkij pontosan ezt az ötletet vetette fel.
„(Zelenszkij) azt javasolta Trumpnak, hogy hozza el Putyint Amerikába, és az tökéletes lenne” – mondta a magas rangú ukrán tisztségviselő. „Donaldnak tetszett az ötlet.”
A diplomáciai manőverek mellett Ukrajna egyre bátrabban viszi a háborút orosz területre.
Az elmúlt hetekben orosz városok – köztük maga Moszkva is, amelyet Putyin régóta igyekezett megóvni a háborútól – nagyszabású ukrán támadások célpontjai voltak.
Szerdára virradóra a Krím-félszigeten áramellátás nélkül maradt az ukrán dróntámadások miatt Szevasztopol, ahl az orosz fekete-tengeri flotta fő támaszpontja található.
Négy ember meghalt, 28-an pedig megsebesültek egy dróncsapás során a Krím-félszigeten – közölte Szergej Akszjonov, a Moszkva által kinevezett kormányzó, miközben számos robbanásról és tűzről érkeztek hírek.
Kijev egy legitim nyomásgyakorlási kampány részeként tekinti ezeket a csapásokat, amelynek célja, hogy a Kremlt rákényszerítse álláspontjának felülvizsgálatára.
Ez a változás tükröződött a G7-csúcstalálkozó zárónyilatkozatában is.
Trump a többi G7-vezetővel együtt aláírta azt a közös nyilatkozatot, amelyben megerősítették „Ukrajna iránti rendíthetetlen támogatásunkat”, és kijelentették, hogy a tagállamok „készek megfontolni” az Ukrajnának szóló, hazai fegyvergyártásra vonatkozó engedélyek megadását.
„Oroszországnak meg kell állapodnia” – mondta az amerikai elnök.
Mindeközben Vlagyimir Putyin a keddi moszkvai kormányülésen, amelyen feladatként határozta meg, hogy minimalizálni kell az orosz polgári infrastruktúra elleni ukrán dróntámadások következményeit, arról beszélt:
Kijelentette, hogy ezek a támadások nem képesek megváltoztatni a „különleges hadművelet” menetét, sőt – különösen a gyerekeket érő csapások – egyenesen motiválják az orosz hadsereget.
Az orosz elnök szerint Ukrajna helyzete a fronton rohamosan romlik, ezért folyamodott ahhoz a taktikához, hogy orosz polgári célpontokra és az infrastruktúrára mér csapást.
Mint mondta, az ukrán fél így próbál problémákat okozni az energiaellátás terén, befolyásolni az idegenforgalmi szezont, valamint azt a látszatot kelteni, hogy erős tárgyalási pozíciói vannak.
Hangot adott azon álláspontjának, miszerint „a kijevi rezsimet kizárólag neonáci rezsimként lehet jellemezni”.
Mint mondta,
Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes a tanácskozáson kijelentette, hogy a kormány mérlegeli a dízelüzemanyag exportjának teljes tilalmát. A helyzetet az orosz üzemanyag-piacon bonyolultnak, de kézben tarthatónak nevezte.
Az értesülések szerint legalább 15 orosz régió korlátozta az üzemanyag-értékesítést a kőolaj-infrastruktúra elleni ukrán dróncsapások miatt.
Putyin az orosz külügyminisztériumban 2024. június 14-én elmondott beszédében
Ukrajna blokkoktól független és atomfegyvermentes státusát, valamint a NATO-ba való belépésének elutasítását, továbbá az Oroszország ellen bevezetett összes nyugati szankció feloldását.
Emellett ismertette az európai és eurázsiai biztonság Moszkva által kívánatosnak tartott alapelveit is, amelyek magukban foglalják a diktátum elutasítását, egy olyan rendszer létrehozását, amely garantálja a kontinens minden államának biztonságát – Oroszországot is beleértve –, a nyílt párbeszédet, minden potenciális résztvevő bevonásával, valamint a kulturális és civilizációs sokszínűség elismerését és az egypólusú világrend elutasítását.
Csapást mértek az ukránok a Krímre vezető vasúti hidra
Ukrán médiajelentések szerint az ukrán erők csapást mértek a Krím félszigetre vezető vasúti hídra azzal a céllal, hogy megnehezítsék és részben elszigeteljék az oroszok ellenőrzése alatt álló terület megközelítését.
A jelentések szerint a fegyveres erők megsemmisítettek egy vasúti hidat, egy erőművet és egyéb kulcsfontosságú infrastrukturális célpontokat a Krím félszigeten, miközben Kijev katonai vezetése a négy éve dúló háború legújabb szakaszában igyekszik elszigetelni a stratégiai jelentőségű, Oroszország által elcsatolt félszigetet.
A dróncsapások tovább súlyosbították a fekete-tengeri félsziget helyzetét, ahol az orosz hatóságok már napokkal korábban kénytelenek voltak felfüggeszteni a civil felhasználású üzemanyag értékesítését. A lépés hátterében az áll, hogy Ukrajna a nyári turisztikai szezon csúcspontján fokozta támadásait, elsősorban az ellátási vonalak és az energetikai infrastruktúra megbénítására összpontosítva.
A nagy hatótávolságú csapások rávilágítottak arra, hogy Ukrajna képes súlyos károkat okozni Oroszországnak, és további nyomást gyakorolni a Kremlre, miközben Moszkva további előretörése az utóbbi időben szinte teljesen leállt – állítják nyugati elemzők.
Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter a múlt héten kijelentette: „úgy tűnik, a közeljövőben a Krím félsziget teljesen szigetté válik”.
Ukrajna emellett drónok segítségével a moszkvai Kreml közelében és Oroszország második legnagyobb városában, Szentpéterváron is eltalált különböző célpontokat.
A Krím félsziget egyes részein nincs áramellátás. Az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint drónok támadták meg a kelet-krími kercsi hőerőmű olajtárolóját, egy nyugati alállomást, valamint egy cseppfolyósítottföldgáz-elosztóállomást Szimferopolban, a félsziget második legnagyobb városában. Ezenfelül az ukrán különleges műveleti erők közölték, hogy egységeik – állításuk szerint a krími ellenállási mozgalommal együttműködve – megsemmisítettek egy vasúti hidat az Észak-Krími-csatorna felett, Rozdolne falu közelében. A hadsereg a hidat az Ukrajna déli részén állomásozó orosz erők ellátásához használt kulcsfontosságú logisztikai útvonalnak nevezte, és közölte, hogy drónok vasárnap késő este és hétfőn kezdték el támadni a szerkezetet, amelynek egy része ezután összeomlott.
A Telegramon közzétett közlemény szerint kedden kora reggel egy második támadás a hídon álló vasúti javítóberendezéseket vett célba.
Ukrajna kezd fölénybe kerülni a harctéren, a levegőben és a tengeren is – állítja az uniós biztos
Ukrajna kezd fölénybe kerülni a harctéren, a levegőben és a tengeren is, miközben az ukrán drónok megállították az orosz szárazföldi előrenyomulást, és súlyos zavarokat okoznak az orosz logisztikában – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért és űrpolitikáért felelős uniós biztos kedden Brüsszelben.
Az európai védelmi és biztonsági csúcstalálkozót indító beszédében a biztos rámutatott: az ukrán drónok a frontvonalaktól akár 300 kilométerre is képesek megbénítani az orosz hadsereg utánpótlását.
Az uniós biztos szerint Ukrajna már nem csupán a nemzetközi támogatások kedvezményezettje, hanem maga is hozzájárul más országok védelméhez.
Kubilius úgy fogalmazott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán sikerekre egyre kétségbeesettebb támadásokkal reagál. Példaként említette a múlt heti, a kijevi kolostort ért támadást, amelyet a kultúra, a vallás és a civilizáció elleni támadásnak nevezett.
A biztos szerint Oroszország továbbra is veszélyt jelent Európa biztonságára, és Moszkva képes lehet próbára tenni a NATO kollektív védelmet rögzítő 5. cikkelyét. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ukrajna sikerei nem jelentik a háború végét, és nem jelentik azt sem, hogy Oroszország gyenge lenne.
Mint mondta, Oroszország továbbra is nagy mennyiségben képes fegyvereket és drónokat előállítani, ezért Európának fel kell készülnie saját védelmi képességeinek megerősítésére.
Kubilius szerint az Egyesült Államok egyre határozottabban ösztönzi Európát arra, hogy nagyobb felelősséget vállaljon saját biztonságáért. Hangsúlyozta: Európának fel kell készülnie arra, hogy az amerikai haderő egyes képességeit más térségekbe csoportosíthatják át, ezért sürgősen erősíteni kell az európai védelmi kapacitásokat.
Kubilius arra figyelmeztetett, hogy az amerikai stratégiai képességek pótlása nélkül Európa védelme és elrettentő ereje meggyengülhet. Hangsúlyozta: amennyiben az európai országok nem töltik be ezeket a képességbeli hiányokat, az nyílt meghívást jelenthet Oroszország számára a Nyugat elszántságának próbára tételére.
Mint mondta, az ehhez szükséges források elsősorban nemzeti szinten állhatnak rendelkezésre. Emlékeztetett arra, hogy a NATO-nak tett vállalásaik alapján a tagállamok a következő tíz évben összesen mintegy 7000 milliárd eurót fordíthatnak védelmi célokra.
A biztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezeknek a forrásoknak összehangoltan és európai keretek között kell hasznosulniuk.
Azt is kiemelte, hogy EU-nak egy jövőbeli védelmi unió keretében integrálnia kell Ukrajnát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!