Trump engedélyezhette, hogy Ukrajna keményebben csapjon le az oroszországi célpontokra

Csapást mértek az ukránok a Krímre vezető vasúti hidra
Ukrán médiajelentések szerint az ukrán erők csapást mértek a Krím félszigetre vezető vasúti hídra azzal a céllal, hogy megnehezítsék és részben elszigeteljék az oroszok ellenőrzése alatt álló terület megközelítését.
A jelentések szerint a fegyveres erők megsemmisítettek egy vasúti hidat, egy erőművet és egyéb kulcsfontosságú infrastrukturális célpontokat a Krím félszigeten, miközben Kijev katonai vezetése a négy éve dúló háború legújabb szakaszában igyekszik elszigetelni a stratégiai jelentőségű, Oroszország által elcsatolt félszigetet.
A dróncsapások tovább súlyosbították a fekete-tengeri félsziget helyzetét, ahol az orosz hatóságok már napokkal korábban kénytelenek voltak felfüggeszteni a civil felhasználású üzemanyag értékesítését. A lépés hátterében az áll, hogy Ukrajna a nyári turisztikai szezon csúcspontján fokozta támadásait, elsősorban az ellátási vonalak és az energetikai infrastruktúra megbénítására összpontosítva.
A nagy hatótávolságú csapások rávilágítottak arra, hogy Ukrajna képes súlyos károkat okozni Oroszországnak, és további nyomást gyakorolni a Kremlre, miközben Moszkva további előretörése az utóbbi időben szinte teljesen leállt – állítják nyugati elemzők.
Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter a múlt héten kijelentette: „úgy tűnik, a közeljövőben a Krím félsziget teljesen szigetté válik”.
Ukrajna emellett drónok segítségével a moszkvai Kreml közelében és Oroszország második legnagyobb városában, Szentpéterváron is eltalált különböző célpontokat.
A Krím félsziget egyes részein nincs áramellátás. Az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint drónok támadták meg a kelet-krími kercsi hőerőmű olajtárolóját, egy nyugati alállomást, valamint egy cseppfolyósítottföldgáz-elosztóállomást Szimferopolban, a félsziget második legnagyobb városában. Ezenfelül az ukrán különleges műveleti erők közölték, hogy egységeik – állításuk szerint a krími ellenállási mozgalommal együttműködve – megsemmisítettek egy vasúti hidat az Észak-Krími-csatorna felett, Rozdolne falu közelében. A hadsereg a hidat az Ukrajna déli részén állomásozó orosz erők ellátásához használt kulcsfontosságú logisztikai útvonalnak nevezte, és közölte, hogy drónok vasárnap késő este és hétfőn kezdték el támadni a szerkezetet, amelynek egy része ezután összeomlott.
A Telegramon közzétett közlemény szerint kedden kora reggel egy második támadás a hídon álló vasúti javítóberendezéseket vett célba.

Ukrajna kezd fölénybe kerülni a harctéren, a levegőben és a tengeren is – állítja az uniós biztos
Ukrajna kezd fölénybe kerülni a harctéren, a levegőben és a tengeren is, miközben az ukrán drónok megállították az orosz szárazföldi előrenyomulást, és súlyos zavarokat okoznak az orosz logisztikában – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért és űrpolitikáért felelős uniós biztos kedden Brüsszelben.
Az európai védelmi és biztonsági csúcstalálkozót indító beszédében a biztos rámutatott: az ukrán drónok a frontvonalaktól akár 300 kilométerre is képesek megbénítani az orosz hadsereg utánpótlását.
Az uniós biztos szerint Ukrajna már nem csupán a nemzetközi támogatások kedvezményezettje, hanem maga is hozzájárul más országok védelméhez.
Kubilius úgy fogalmazott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán sikerekre egyre kétségbeesettebb támadásokkal reagál. Példaként említette a múlt heti, a kijevi kolostort ért támadást, amelyet a kultúra, a vallás és a civilizáció elleni támadásnak nevezett.
A biztos szerint Oroszország továbbra is veszélyt jelent Európa biztonságára, és Moszkva képes lehet próbára tenni a NATO kollektív védelmet rögzítő 5. cikkelyét. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ukrajna sikerei nem jelentik a háború végét, és nem jelentik azt sem, hogy Oroszország gyenge lenne.
Mint mondta, Oroszország továbbra is nagy mennyiségben képes fegyvereket és drónokat előállítani, ezért Európának fel kell készülnie saját védelmi képességeinek megerősítésére.
Kubilius szerint az Egyesült Államok egyre határozottabban ösztönzi Európát arra, hogy nagyobb felelősséget vállaljon saját biztonságáért. Hangsúlyozta: Európának fel kell készülnie arra, hogy az amerikai haderő egyes képességeit más térségekbe csoportosíthatják át, ezért sürgősen erősíteni kell az európai védelmi kapacitásokat.
Kubilius arra figyelmeztetett, hogy az amerikai stratégiai képességek pótlása nélkül Európa védelme és elrettentő ereje meggyengülhet. Hangsúlyozta: amennyiben az európai országok nem töltik be ezeket a képességbeli hiányokat, az nyílt meghívást jelenthet Oroszország számára a Nyugat elszántságának próbára tételére.
Mint mondta, az ehhez szükséges források elsősorban nemzeti szinten állhatnak rendelkezésre. Emlékeztetett arra, hogy a NATO-nak tett vállalásaik alapján a tagállamok a következő tíz évben összesen mintegy 7000 milliárd eurót fordíthatnak védelmi célokra.
A biztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezeknek a forrásoknak összehangoltan és európai keretek között kell hasznosulniuk.
Azt is kiemelte, hogy EU-nak egy jövőbeli védelmi unió keretében integrálnia kell Ukrajnát.