Pusztítás. Trump béketörekvései ellenére az oroszok újabb súlyos légitámadást hajtottak végre Ukrajna ellen
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Vlagyimir Putyin orosz elnök „teljesen megőrült” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök vasárnap, hozzátéve: „nem örül annak, amit Putyin csinál”, miután Moszkva vasárnapra virradóra három éve tartó ukrajnai háborújának legnagyobb légitámadását hajtotta végre.
2025. május 26., 08:292025. május 26., 08:29
2025. május 26., 09:572025. május 26., 09:57
„Mindig is nagyon jó kapcsolatom volt Vlagyimir Putyinnal, de valami történt vele. Teljesen megőrült! Feleslegesen megöl egy csomó embert, és most nem csak a katonákról beszélek. Rakétákat és drónokat lőnek ki ukrajnai városokba, minden ok nélkül” – írta Trump a Truth Social közösségi oldalon a CNN szerint, órákkal azután, hogy újságíróknak azt mondta: „Nem vagyok elégedett azzal, amit Putyin csinál. Rengeteg embert öl meg, és nem tudom, mi a fene történt vele”.
Az elnök a posztjában ezután Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is bírálta, aki vasárnap reggel azt mondta, hogy „Amerika hallgatása” arra bátorítja Putyint, hogy folytassa támadását.
– írta Trump. „Minden, ami a szájából elhangzik, problémát okoz, nem tetszik, és jobb, ha abbahagyja”.
A támadásokban legalább 12 ember halt meg Ukrajna-szerte, köztük gyerekek – közölték a hatóságok –, és több tucatnyian megsebesültek.
Oroszország annak ellenére fokozza Ukrajna elleni légi támadásait, hogy egyre nagyobb a nemzetközi nyomás Putyinra, hogy fogadja el a tűzszüneti javaslatot.
– mondta Zelenszkij vasárnap reggel.
Trump vasárnap este újságíróknak azt is elmondta, hogy „feltétlenül” további szankciókat fontolgat Oroszország ellen. Trump korábban azt mondta, hogy nem csatlakozna újabb szankciókhoz, mert szerinte „van esély” az előrelépésre, de megjegyezte, hogy ez változhat.
Trump azt mondta, hogy „nagyon meglepte” a légi támadás, bár alig egy hete Oroszország az addigi legnagyobb dróntámadást indította Ukrajna ellen – egy nappal azelőtt, hogy Putyin és Trump telefonon beszélt egymással.
– mondta Trump újságíróknak New Jerseyben, útban vissza Washingtonba.
Trump, aki gyakran hangoztatta jó kapcsolatát Putyinnal, hétfőn beszélt az orosz vezetővel, hogy megpróbáljon elérni egy 30 napos tűzszünetről Oroszország és Ukrajna között.
A Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés, majd az azt követő, Zelenszkijjel és más európai szövetségesekkel folytatott hívások után Trump bejelentette, hogy „Oroszország és Ukrajna azonnal tárgyalásokat kezd a tűzszünetről, és ami még fontosabb, a háború befejezéséről”.
Egyébként Donald Trump amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg volt az első amerikai tisztségviselő, aki reagált Oroszország nagyszabású ukrajnai támadására, és az ellenségeskedések beszüntetésére szólított fel.
„A nők és gyermekek válogatás nélküli megölése éjszaka az otthonaikban az 1977-es, az ártatlanok megóvása érdekében elfogadott genfi békeegyezmények egyértelmű megsértése. Ezek a támadások szégyenletesek" – szögezte le Kellogg az X-en anélkül, hogy kifejezetten megnevezte volna Oroszországot. „Állítsák meg az öldöklést. Tűzszünet most” – tette hozzá.
Eközben az Egyesült Államok NATO- nagykövete vasárnap kijelentette:
a fogolycsere azt jelenti, hogy a két oldal között van párbeszéd.
Matt Whitaker a Fox News hírtelevízió Sunday Morning Futures című műsorának adott interjúban kifejtette, hogy Ukrajnának és Oroszországnak egymás között kell megállapodnia egy tartós békéről.
Hozzátette: Donald Trump amerikai elnök azt próbálja megállapítani, hogy a két oldal – a folytatódó támadások fényében különösen az orosz fél – komolyan gondolja-e a békemegállapodást, aminek tettekben kell megnyilvánulnia.
– hangsúlyozta az amerikai NATO-nagykövet, aki megismételte, hogy az Egyesült Államok szeretné elérni a háború, és az azzal járó vérontás megállítását.
Matt Whitaker egyben megerősítette: a NATO közelgő hágai csúcstalálkozóján napirendre kerül javaslatként, hogy a katonai szövetség védelmi képességeinek és elrettentő erejének növelése érdekében a tagállamok számára a GDP 3,5 százalékát elérő közvetlen védelmi kiadást írjanak elő, amihez 1,5 százalékos, a védelmi infrastruktúrát érintő éves költségvetési kiadás is kapcsolódna.
A NATO-diplomata megerősítette, hogy Iránnal diplomáciai rendezésben érdekelt az Egyesült Államok a nukleáris programról.
Ugyanakkor hozzátette: az amerikai álláspont teljesen világos, és úgy hangzik, hogy Irán nem rendelkezhet atomfegyverrel. Ezt el lehet érni tárgyalásos úton, vagy „valamilyen más megoldás által” – mondta Matt Whitaker, hozzátéve: bármilyen, Iránnal kötött megállapodásnak ellenőrizhetőnek és kikényszeríthetőnek kell lennie.
Közben
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője szerint Oroszország 367 drónt és rakétát vetett be, ami a több mint három éve tartó háború legnagyobb egyszeri légitámadása volt.
„Az éjszakai támadások ismét azt bizonyítják, hogy Oroszország továbbra is szenvedést akar okozni, és Ukrajna megsemmisítésére törekszik. Elszomorító látni, hogy gyerekek is az ártatlan áldozatok között vannak” – írta Kallas bejegyzésében.
Johann Wadephul német külügyminiszter az ARD közszolgálati műsorszolgáltatónak vasárnap adott interjújában eközben kijelentette: Oroszország Ukrajna elleni legutóbbi támadási hullámára további nyugati szankciókkal kell válaszolni.
– mondta a miniszter az ARD Bericht aus Berlin című műsorában.
Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok is újabb büntetőintézkedéseket fogadott el.
Egyben reményét fejezte ki, hogy az intézkedések súlya rábírja majd az orosz államfőt arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, „elkerülve ezzel a súlyos következményeket Oroszország gazdasága és energetikai ágazata számára”.
A gázai övezeti háborúról szólva Johann Wadephul azt mondta, Németországot mélyen aggasztja az elviselhetetlen szenvedés, és hozzátette, hogy kapcsolatban áll izraeli, valamint európai és közel-keleti hivatalai partnereivel a megoldások keresése érdekében. „Németországnak egyértelmű álláspontja, hogy ne legyen kiűzve (a palesztin lakosság) a Gázai övezetből és az, hogy véget kell vetni az éhínségnek. Az övezet és Ciszjordánia egyaránt a palesztinoké a kétállami megoldás útján” – tette hozzá a német külügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás