
Pusztítás. Trump béketörekvései ellenére az oroszok újabb súlyos légitámadást hajtottak végre Ukrajna ellen
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Vlagyimir Putyin orosz elnök „teljesen megőrült” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök vasárnap, hozzátéve: „nem örül annak, amit Putyin csinál”, miután Moszkva vasárnapra virradóra három éve tartó ukrajnai háborújának legnagyobb légitámadását hajtotta végre.
2025. május 26., 08:292025. május 26., 08:29
2025. május 26., 09:572025. május 26., 09:57
„Mindig is nagyon jó kapcsolatom volt Vlagyimir Putyinnal, de valami történt vele. Teljesen megőrült! Feleslegesen megöl egy csomó embert, és most nem csak a katonákról beszélek. Rakétákat és drónokat lőnek ki ukrajnai városokba, minden ok nélkül” – írta Trump a Truth Social közösségi oldalon a CNN szerint, órákkal azután, hogy újságíróknak azt mondta: „Nem vagyok elégedett azzal, amit Putyin csinál. Rengeteg embert öl meg, és nem tudom, mi a fene történt vele”.
Az elnök a posztjában ezután Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is bírálta, aki vasárnap reggel azt mondta, hogy „Amerika hallgatása” arra bátorítja Putyint, hogy folytassa támadását.
– írta Trump. „Minden, ami a szájából elhangzik, problémát okoz, nem tetszik, és jobb, ha abbahagyja”.
A támadásokban legalább 12 ember halt meg Ukrajna-szerte, köztük gyerekek – közölték a hatóságok –, és több tucatnyian megsebesültek.
Oroszország annak ellenére fokozza Ukrajna elleni légi támadásait, hogy egyre nagyobb a nemzetközi nyomás Putyinra, hogy fogadja el a tűzszüneti javaslatot.
– mondta Zelenszkij vasárnap reggel.
Trump vasárnap este újságíróknak azt is elmondta, hogy „feltétlenül” további szankciókat fontolgat Oroszország ellen. Trump korábban azt mondta, hogy nem csatlakozna újabb szankciókhoz, mert szerinte „van esély” az előrelépésre, de megjegyezte, hogy ez változhat.
Trump azt mondta, hogy „nagyon meglepte” a légi támadás, bár alig egy hete Oroszország az addigi legnagyobb dróntámadást indította Ukrajna ellen – egy nappal azelőtt, hogy Putyin és Trump telefonon beszélt egymással.
– mondta Trump újságíróknak New Jerseyben, útban vissza Washingtonba.
Trump, aki gyakran hangoztatta jó kapcsolatát Putyinnal, hétfőn beszélt az orosz vezetővel, hogy megpróbáljon elérni egy 30 napos tűzszünetről Oroszország és Ukrajna között.
A Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés, majd az azt követő, Zelenszkijjel és más európai szövetségesekkel folytatott hívások után Trump bejelentette, hogy „Oroszország és Ukrajna azonnal tárgyalásokat kezd a tűzszünetről, és ami még fontosabb, a háború befejezéséről”.
Egyébként Donald Trump amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg volt az első amerikai tisztségviselő, aki reagált Oroszország nagyszabású ukrajnai támadására, és az ellenségeskedések beszüntetésére szólított fel.
„A nők és gyermekek válogatás nélküli megölése éjszaka az otthonaikban az 1977-es, az ártatlanok megóvása érdekében elfogadott genfi békeegyezmények egyértelmű megsértése. Ezek a támadások szégyenletesek" – szögezte le Kellogg az X-en anélkül, hogy kifejezetten megnevezte volna Oroszországot. „Állítsák meg az öldöklést. Tűzszünet most” – tette hozzá.
Eközben az Egyesült Államok NATO- nagykövete vasárnap kijelentette:
a fogolycsere azt jelenti, hogy a két oldal között van párbeszéd.
Matt Whitaker a Fox News hírtelevízió Sunday Morning Futures című műsorának adott interjúban kifejtette, hogy Ukrajnának és Oroszországnak egymás között kell megállapodnia egy tartós békéről.
Hozzátette: Donald Trump amerikai elnök azt próbálja megállapítani, hogy a két oldal – a folytatódó támadások fényében különösen az orosz fél – komolyan gondolja-e a békemegállapodást, aminek tettekben kell megnyilvánulnia.
– hangsúlyozta az amerikai NATO-nagykövet, aki megismételte, hogy az Egyesült Államok szeretné elérni a háború, és az azzal járó vérontás megállítását.
Matt Whitaker egyben megerősítette: a NATO közelgő hágai csúcstalálkozóján napirendre kerül javaslatként, hogy a katonai szövetség védelmi képességeinek és elrettentő erejének növelése érdekében a tagállamok számára a GDP 3,5 százalékát elérő közvetlen védelmi kiadást írjanak elő, amihez 1,5 százalékos, a védelmi infrastruktúrát érintő éves költségvetési kiadás is kapcsolódna.
A NATO-diplomata megerősítette, hogy Iránnal diplomáciai rendezésben érdekelt az Egyesült Államok a nukleáris programról.
Ugyanakkor hozzátette: az amerikai álláspont teljesen világos, és úgy hangzik, hogy Irán nem rendelkezhet atomfegyverrel. Ezt el lehet érni tárgyalásos úton, vagy „valamilyen más megoldás által” – mondta Matt Whitaker, hozzátéve: bármilyen, Iránnal kötött megállapodásnak ellenőrizhetőnek és kikényszeríthetőnek kell lennie.
Közben
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője szerint Oroszország 367 drónt és rakétát vetett be, ami a több mint három éve tartó háború legnagyobb egyszeri légitámadása volt.
„Az éjszakai támadások ismét azt bizonyítják, hogy Oroszország továbbra is szenvedést akar okozni, és Ukrajna megsemmisítésére törekszik. Elszomorító látni, hogy gyerekek is az ártatlan áldozatok között vannak” – írta Kallas bejegyzésében.
Johann Wadephul német külügyminiszter az ARD közszolgálati műsorszolgáltatónak vasárnap adott interjújában eközben kijelentette: Oroszország Ukrajna elleni legutóbbi támadási hullámára további nyugati szankciókkal kell válaszolni.
– mondta a miniszter az ARD Bericht aus Berlin című műsorában.
Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok is újabb büntetőintézkedéseket fogadott el.
Egyben reményét fejezte ki, hogy az intézkedések súlya rábírja majd az orosz államfőt arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, „elkerülve ezzel a súlyos következményeket Oroszország gazdasága és energetikai ágazata számára”.
A gázai övezeti háborúról szólva Johann Wadephul azt mondta, Németországot mélyen aggasztja az elviselhetetlen szenvedés, és hozzátette, hogy kapcsolatban áll izraeli, valamint európai és közel-keleti hivatalai partnereivel a megoldások keresése érdekében. „Németországnak egyértelmű álláspontja, hogy ne legyen kiűzve (a palesztin lakosság) a Gázai övezetből és az, hogy véget kell vetni az éhínségnek. Az övezet és Ciszjordánia egyaránt a palesztinoké a kétállami megoldás útján” – tette hozzá a német külügyminiszter.
Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT). Kert Attila kinevezését a Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz egyaránt bírálta.
Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.
A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.
Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.
Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.
Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.
Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.
Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.
Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.
A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?
1 hozzászólás