Bírál. Donald Trump szerint az európai vezetők azt akarják, hogy Ukrajna adddig harcoljon, „amíg össze nem esik”
Fotó: Facebook/The White House
Donald Trump amerikai elnök „gyengének” nevezte az európai vezetőket, és azt sugallta, hogy az Egyesült Államok csökkentheti Ukrajna támogatását.
2025. december 10., 08:282025. december 10., 08:28
Arra a kérdésre, hogy Európa segíthet-e a háború befejezésében, Trump így válaszolt: „Beszélnek, de nem cselekszenek. A háború pedig csak folytatódik és folytatódik.”
Vasárnap Trump már jelezte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a béke fő akadálya.
Újságíróknak azt mondta, hogy Oroszországnak „nincs baja” az Egyesült Államok által mindkét félnek felvázolt béketervvel, amely értelmében Ukrajnának a realitások értelmében le kellene mondania területei egy részéről, és amely kapcsán egyes európai vezetők attól tartanak, hogy sebezhetővé teszi az országot egy jövőbeli invázió számára.
A Politico interjúban azt állította, hogy az ukrán tárgyalók „imádták” az Egyesült Államok által támogatott javaslatot, és azt állította, hogy Zelenszkij még nem olvasta el.
Azt mondta: „Tudják, ők demokráciáról beszélnek, de eljutnak egy pontra, ahol már nem demokrácia többé.”
Zelenszkij ötéves elnöki mandátuma 2024 májusában járt volna le, de az orosz inváziót követően felfüggesztették a választásokat, miután hadiállapotot hirdettek.
Trump azt állította, hogy az ideológiai megosztottság most Washington európai szövetségeinek meggyengülését fenyegeti.
Arra a kérdésre, hogy azok a vezetők, akiket gyengének tart, továbbra is szövetségesek lehetnek-e, azt válaszolta: „Attól függ”, majd hozzátette: „Szerintem gyengék, de azt is gondolom, hogy politikailag korrektnek akarnak lenni. Szerintem nem tudják, mit tegyenek.”
Az elnök megjegyzései azt követően hangzottak el, hogy kormánya közzétette új, 33 oldalas nemzetbiztonsági stratégiáját, amely Európa potenciális „civilizációs eltűnésére” figyelmeztetett, és megkérdőjelezte, hogy egyes nemzetek továbbra is megbízható szövetségesek maradhatnak-e.
Kiemelte, hogy Magyarország és Lengyelország „nagyon jó munkát” végez a bevándorlás terén, de azt mondta, hogy a legtöbb európai ország „hanyatlik”.
Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden újságírók kérdéseire válaszolva azt mondza: Kijev kész egy „energetikai tűzszünetre”, ha ebbe Oroszország is beleegyezik.
Az ukrán elnök eredetileg azt ígérte, hogy kedden átadják az amerikai béketerv módosított változatát Washingtonnak, azonban most közölte, hogy ez végül csak szerdán történik meg.
Elmondta azt is, hogy Washington tudatta Kijevvel, hogy „életszerű” biztonsági garanciákat akarnak adni a háború sújtotta országnak.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem fenyegetőzött a legfontosabb ukrán fegyverigényeket kielégíteni hivatott NATO-kezdeményezés, a PURL leállításával a béketárgyalások alatt.
Zelenszkij azt is hangoztatta, hogy készen áll választásokra, és felszólította az Egyesült Államokat és európai partnereit, hogy segítsenek fenntartani a biztonságot a voksolás idejére a háború körülményei között.
Mint mondta,
Hozzátette, hogy felkéri az ukrán parlamentet, hogy készítse elő a szükséges szabályozást ahhoz, hogy a választásokat meg lehessen tartani hadiállapot idején.
Az Obsesztvennoje Novosztyi című orosz lap szerint Zelenszkij azt is kijelentette, hogy az európai partnerekkel átdolgozott béketervet szerdán adják át az Egyesült Államoknak, nem pedig kedden, ahogy korábban ígérte.
„Ma és holnap a tanácsadóink szintjén dolgozunk. Úgy gondolom, holnap már átadjuk” – mondta
Zelenszkij, aki szerint jelenleg három dokumentum is „kidolgozás alatt áll”.
– ismertette az ukrán elnök.
Zelenszkij újságíróknak elmondta, hogy a fő keretterv most 20 pontot tartalmaz, miután a tárgyalók néhányat eltávolítottak az eredeti 28 pontos amerikai–orosz tervezetből.
Az elnök a felülvizsgált változatot „folyamatosan fejlődő keretnek” nevezte, amelynek tükröznie kell „Ukrajna, Európa és a világ érdekeit”.
A második dokumentum a biztonsági garanciákra összpontosít, amelyeket Kijev Washingtonnal és európai partnereivel együtt készít elő, mondta Zelenszkij
„Várom a hadseregünk és az amerikaiakkal folytatott párbeszédük javaslatait” – tette hozzá, és elmondta, hogy a garanciák továbbra is központi szerepet játszanak minden megbeszélésen.
ezt „nyílt információnak” nevezte, és megjegyezte, hogy Kijev jelenlegi prioritása hatékony garanciák kiépítése az európai Tettrekészek koalíciójától és, ami kritikus fontosságú, az Egyesült Államoktól.
„Az Egyesült Államok azt mondta, hogy ezúttal reális biztonsági garanciákat akar Ukrajnának, amelyeket a Kongresszus is jóváhagy, hogy érezzük őket, hogy fegyvereink legyenek” – mondta Zelenszkij.
„Szükség esetén szankciókat alkalmaznának, hogy légvédelmünk legyen, és ez az 5. cikkhez hasonló legyen. De a részleteket még nem dolgoztuk ki.”
A harmadik dokumentum Ukrajna újjáépítésével foglalkozik, amelyet Zelenszkij a háború folytatódása ellenére is elengedhetetlennek tart az ország jövőjének megtervezéséhez.
Az ukrán elnök azután beszélt minderről, hogy az ukrán tárgyalócsoport tájékoztatta őt a londoni konzultációkról, amelyeken az EU nemzetbiztonsági tanácsadói vettek részt.
A területekkel kapcsolatos kérdések, beleértve a Donbasz státuszát, továbbra is felmerülnek a tárgyalásokon, és Moszkva is felveti őket, mondta Zelenszkij, de Ukrajna következetesen reagál rájuk.
Zelenszkij – aki kedden Olaszországban járt és a XIV. Leó pápával is találkozott – újfent kijelentette azt is, hogy Ukrajna nem hajlandó területi engedményekre.
Eközben
„Pokrovszk védelme folytatódik” – mondta Szirszkij, megjegyezve, hogy az ukrán erők november közepe óta a város teljes 29 négyzetkilométerének körülbelül 13 négyzetkilométerét visszahódították. Hozzátette, hogy az ott bevetett ukrán csapatok száma várhatóan növekedni fog.
Megerősítette azt is, hogy
Elmondta, hogy ezeket az állásokat már nem lehetett hatékonyan tartani.
Szirszkij szerint Oroszország növeli csapatainak számát a pokrovszki szektorban, ahol jelenleg több mint 155 000 katona állomásozik. Elmondta, hogy a területen az oroszok által a fronton használt összes KAB siklóbomba 40-50 százalékát teszi ki.
Hozzátette, hogy a szomszédos Mirnohrad városát nem vették körül, bár a logisztika nehezebbé vált.
Pénteken az ukrán légi támadó erők közölték, hogy sem Pokrovszk, sem Mirnohrad nincs bekerítve, cáfolva ezzel az orosz állításokat, miszerint Pokrovszkot elfoglalták.
Pokrovszk, a Donyecki terület egyik legfontosabb erődvárosa, a frontvonal egyik leghevesebben vitatott területe, ahol az ukrán erők az elmúlt évben visszatartották az oroszok nagy támadását.
Kaja Kallas szerint Washington bírálatának talán inkább Oroszországra kellene irányulnia az EU helyett
Az Európai Unió a szabadság lényegét jelenti, és az Egyesült Államok részéről e téren megfogalmazott kritikáknak nem az EU-t, hanem talán Oroszországot kellene célba venniük – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője kedden Brüsszelben, reagálva ezzel az Egyesült Államok legfrissebb nemzetbiztonsági stratégiájára, amelyben több kritikát is felvetettek az EU-val szemben.
Az Egyesült Államok által a múlt héten közzétett nemzetbiztonsági stratégia szerint Európát gyengíti a bevándorlási politikája, a csökkenő születésszám, „a szólásszabadság cenzúrája, a politikai ellenvélemények elnyomása, nemzeti identitások, illetve az önbizalom elvesztése”.
Kallas az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén tartott beszédében, a dokumentumra reagálva felhívta a figyelmet: az amerikai nemzetbiztonsági stratégia arra figyelmeztet, hogy Európának „magabiztosabbnak kell lennie” Oroszországgal szemben. Ugyanakkor – vélte Kallas – olykor saját szövetségeseivel szemben is, köztük az Egyesült Államokkal. „Állampolgárként, aki élt autokrata rendszerben – ahogyan sokan mások is Európában -, biztosan mondhatom: az Európai Unió a szabadság lényegét jelenti” – fogalmazott.
Hangsúlyozta: míg Oroszországban tiltott az ellenvélemény, nem létezik szabad média, a politikai ellenzéket elnyomják, és a közösségi platformok, például az X közösségi platform használatát is korlátozzák, addig „az Európai Unió 27 országa önként döntött úgy, hogy együtt dolgozik, és még több ország várja, hogy csatlakozhasson”.
„Ez is mutatja, kik vagyunk” – hangsúlyozta.
A főképviselő hangsúlyozta: teljes körű háború zajlik a kontinensen, amely próbára teszi a szabályokon alapuló nemzetközi rendet. Emlékeztetett, hogy az EU rekordösszegű támogatást nyújtott Ukrajna védelméhez, és öt nagy szankciós csomagot fogadott el Oroszország ellen, amelyek „több tízmilliárd eurótól fosztották meg Moszkvát”.
„Most ki kell tartanunk. Az ukrajnai háború azért húzódik el, mert Oroszország nem hajlandó megállni. Vlagyimir Putyin úgy tesz, mintha Európa akadályozná a békét, holott semmi sem áll távolabb az igazságtól” – mondta. Hozzátette: sokat számít, hogyan ér véget a háború, mivel senkinek nem áll érdekében, hogy „Oroszország visszatérjen, és még többet akarjon”. A jelenlegi ukrajnai támogatás költsége eltörpül ahhoz képest, amit egy teljes körű európai uniós háború jelentene – mutatott rá.
Kallas szerint Európa gazdasági súlya alkalmas arra, hogy hozzájáruljon a háború igazságos lezárásához, de ezt a súlyt „használni is kell”. Sürgette az uniós jóvátételi hitel előmozdítását és további szankciók bevezetését. Felhívta a figyelmet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslésére, miszerint Ukrajnának 2026-2027-ben mintegy 135 milliárd euróra lesz szüksége.
„Ha megadjuk Ukrajnának a szükséges eszközöket, az nem a háborút hosszabbítja meg, hanem segíti a lezárását” – hangsúlyozta.
Balesetben meghalt a brit fegyveres erők egyik tagja Ukrajnában
Baleset következtében életét vesztette a brit fegyveres erők egyik tagja Ukrajnában.
A londoni védelmi minisztérium keddi tájékoztatása tragikus balesetnek nevezi a történteket.
A beszámoló szerint az áldozat megfigyelőként volt jelen, amikor az ukrán hadsereg egy új védelmi eszközt tesztelt, és eközben szenvedett halálos végű sebesülést.
A minisztérium hangsúlyozza, hogy az eset az ukrajnai frontvonaltól távol történt.
A tárca ugyanakkor nem részletezte, hogy milyen hadfelszerelés tesztelése közben történt a baleset, és azt sem, hogy az elhunyt a brit fegyveres erők melyik fegyverneménél szolgált.
A brit kormány már korábban is tett utalásokat arra, hogy Ukrajnában kis számban jelen vannak brit katonák, de nem vesznek részt harci cselekményekben.
Az ukrajnai háború kezdete óta most először vesztette életét aktív szolgálatot teljesítő brit katona Ukrajna területén.
Az Interflex nevű, brit irányítású nemzetközi program keretében a háború kezdete óta eddig több mint 50 ezer ukrán katona részesült kiképzésben Nagy-Britanniában. Az elmúlt időszakban többször felmerült az az elképzelés, hogy brit katonák Ukrajna területén is nyújthatnának kiképzést az ukrán fegyveres erők tagjainak, de hivatalosan nem hangzott el bejelentés arról, hogy ilyen kiképzési tevékenység zajlik-e ukrán területen.
Litvánia rendkívüli állapotot hirdetett a Fehéroroszország felől érkező csempészléggömbök miatt
Litvánia kedden rendkívüli állapotot hirdetett a Fehéroroszország felől érkező csempészléggömbök miatt. Vladislav Kondratovic belügyminiszter a lépést a balti állam légi közlekedésében okozott fennakadásokkal és nemzetbiztonsági érdekekkel indokolta.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban „elfogadhatatlan hibrid támadásról” beszélt, amit Fehéroroszország visszautasított.
Inga Ruginiene litván kormányfő szintén azt hangoztatta, hogy a balti ország légterébe belépő, jórészt cigarettacsempészésre használt léggömbök Minszk „hibrid támadásai”.
„Az intézmények együttes erővel lépnek fel, hogy elejét vegyék a csempészléggömbök jelentette veszélynek”
– mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a litván hadsereg különleges jogköröket kapott, amelyek megkönnyítik a katonák részvételét a határőrséggel közös bevetéseken – hangsúlyozta Kondratovic.
Amennyiben a litván parlament jóváhagyja az intézkedéseket, a hadsereg engedélyt kap arra, hogy korlátozza a belépést egy-egy területre, járműveket állíthasson meg és kutathasson át, személyeket ellenőrizzen, okmányaikat és tulajdonukat átvizsgálhassa, alkalmasint letartóztathassa azokat, akik ellenállnak, vagy bűncselekmény gyanúsítottjai. A hadsereg erőszakot is alkalmazhat ezen feladatok elvégzéséhez – közölte Robertas Kaunas védelmi miniszter.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden kijelentette: Litvánia eltúlozza a csempészléggömbökkel kapcsolatos incidenseket. Leszögezte egyúttal, hogy Minszk nem akar háborút szomszédaival.
„Amit a litvánok ma mondanak, az lehetetlen és valószerűtlen” – mondta Lukasenka, akit a BelTa állami hírügynökség idézett. Szerinte a „témát eltúlozzák és átpolitizálják”.
A mintegy 10 kilométeres magasságban szálló, cigarettacsempészetre használt léggömbök miatt az utóbbi hónapokban ismételten fel kellett függeszteni a légi forgalmat Vilniusban és Kaunasban, Litvánia két legnagyobb repülőterén. A litván hatóságok szerint a léggömböket célzottan küldik a repülőterek irányába, amivel a polgári légi közlekedés elleni támadást valósítanak meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyesült államokbeli Minneapolisban a határőrség egy ügynöke halálosan megsebesített egy férfit, aki a hatóságok szerint felfegyverezve jelent meg egy bevándorlási razzián szombaton – közölte a szövetségi belbiztonsági minisztérium.
Ritka és beszédes pillanatnak számított Teheránban, amikor Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője először ismerte el nyilvánosan: az országot hetek óta megrázó tüntetések során emberek ezrei vesztették életüket.
Befejeződtek Abu-Dzabiban az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői közötti, pénteken kezdődött tárgyalások a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború lezárásáról – számoltak be nyugati, orosz és ukrán híradások szombaton.
Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.
Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!