
2011. augusztus 07., 11:002011. augusztus 07., 11:00
„Tripoliban nehéz az élet. Nincs üzemanyag, az élelmiszer ára felment, két-háromszorosára is. Az emberek nem mernek beszélni, néha még a házastársak sem, azt gondolják, ki tudja, hátha a másik a titkosrendőrségnek dolgozik” - mondta a 34 éves Ahmad Dzsibril az MTI-nek a felkelő erők által ellenőrzött nyugat-líbiai Zintanban, ahova Tunézián keresztül szökött, hogy beálljon a felkelők seregébe. Tripoliban Dzsibril a harcok elől a fővárosban menedéket keresőket próbálta szállással és élelemmel segíteni, amíg a rendőrség ezt meg nem tiltotta neki, és két barátját le nem tartóztatták. A férfi ezután döntött úgy, hogy elhagyja a fővárost és beáll a felkelő harcosok közé.
„Úgy éreztük ott magunkat, mintha börtönben lennénk” - írta le a Tripoliban uralkodó hangulatot Dzsibril. „Tripoliban az emberek a saját otthonukban sem mernek beszélni. Kadhafi milíciái az éjszaka közepén elviszik az embereket. Sokan reménykednek, hogy hamarosan megjönnek a felkelők, de ez egyelőre nem történt meg” - mondta egy 24 éves orvostanhallgató a tunézia-líbiai határon, aki nem akarta megadni a nevét, mert félt, hogy veszélybe sodorja a családját. Ő szintén azért szökött el, hogy csatlakozzon a felkelőkhöz.
Mint Dzsibril elmondta, a tripoli boltok, üzletek nagy része csak néhány napot van nyitva egy héten, és a bankok 200-500 dínárra korlátozzák a pénzkiadást minden két hétben. Az üzemanyaghiány már áprilisban olyan súlyos volt, hogy öt napig is eltartott, míg az ember tele tudta tankolni a kocsiját, és nem egyszer verekedés tört ki a sorban állók között.
„Amikor februárban elkezdődött a forradalom, Kadhafi milíciái megakadályozták, hogy az orvosok ellássák a sérülteket. Ott haltak meg az emberek a kórház körül, miközben az elsősegélyszoba üres volt” - mondta a 35 éves Ibrahim Gambi, aki orvosként dolgozott egy tripoli kórházban. Ő is Tunézián keresztül érkezett Zintanba.
Mindhárom férfi egyetértett abban, hogy Tripoliban nincs esélye a felkelésnek, mert a titkosrendőrség és Kadhafi milíciái túl erősek, ezért képtelenség szervezkedni. „Talán majd akkor, ha a felkelők megközelítik a város” - vélekedett Dzsibril.
A NATO légitámadásairól beszélve - amelyek akkor kezdődtek meg, amikor Kadhafi erői megpróbálták vérbe fojtani a rezsim elleni megmozdulásokat - Dzsibril elmondta, hogy először félelemmel töltötték el, de összességében örült nekik, és remélte, hogy folytatódni fognak.
„Lehet, hogy meghalunk a háborúban, de talán a lányomnak jobb élete lesz. Ez lehet, hogy véráldozattal fog járni. Voltak más forradalmak is a történelemben, és ezúttal rajtunk a sor” - mondta.
A férfi kifejtette, hogy a Tripoliban időnként zajló, Kadhafi-párti szimpátiatüntetések szerinte mind a hatalom által szervezettek, és a résztvevők vagy félelemből demonstrálnak a líbiai vezető mellett, vagy azért, mert lefizették őket. „Vagy pedig elhiszik a tévének, hogy a NATO azért bombáz, hogy elvegye az olajunkat” - tette hozzá.
Az ország más területein, amelyeket a kormányerők ellenőriznek, vagy nem sokkal ezelőttig még ellenőriztek, a helyzet komplikáltabbnak tűnik. A felkelők által nemrég elfoglalt Gazajában, ami a tunéziai határtól nem messze fekszik, a lakosság egy része a kadhafista milíciákkal tartott.
A kormányerők a gazajai lakosság egy részét felfegyverezték - erősítette meg egy, korábban a kadhafisták által elfoglalt házban talált dokumentum alapján az MTI tudósítója. Azt nem tudni, hogy a lakosok ezt önállóan vállalták, vagy nem volt választásuk.
Felkelő harcosok szerint több olyan város is van Nyugat-Líbiában, amelynek lakossága hű Kadhafihoz. Az egyik legfontosabb ezek közül a Szaharából Tripoliba vezető főút mentén található Garian, ami a felkelő erők egyik kiemelt célpontja, mert lényeges szerepet tölt be a főváros ellátásában.
Az AlJazeera tudósítása a líbiai harcokról
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
szóljon hozzá!