Mark Rutte arra is figyelmeztetett, hogy a világ és Európa biztonságának alapvető kérdése az ukrajnai háború kimenetele
Fotó: NATO
A korábbinál több pénzt kell fordítani az európai védelmi kapacitás és az ellenállóképesség fokozására, ugyanis aggasztó a jelenlegi európai biztonságpolitikai helyzet – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn.
2025. január 14., 12:362025. január 14., 12:36
Az Európai Parlament külügyi bizottságának (AFET) ülésén Mark Rutte hangsúlyozta, a jelenlegi veszélyes időben fokozni kell a biztonságot, és ennek érdekében erősíteni szükséges az együttműködést az Európai Unió és a NATO között. „Nem állunk hadban, de jelenleg békében sem élhetünk” – fogalmazott.
– hangsúlyozta a NATO-főtitkár.
„Többet kell költenünk, jobban kell költenünk, és többet kell termelnünk” – fogalmazott Rutte, majd hozzátette: ennek célja nem a háború kiprovokálása, hanem annak megelőzése.
A védelem nem ingyen van, a biztonság nem ingyenes. Többet kell fektetni a biztonságba, többet kell költeni a védelmi kapacitás erősítésbe.
A brit külügyminiszter szerint meg kell győzni a NATO-szövetségeseket a védelmi kiadások még további növelésének szükségességéről.
– figyelmeztetett. Fokozni kell a termelést, hajók, tankok, drónok, repülőgépek és más hadi eszközök gyártásának felgyorsítására van szükség – emelte ki a volt holland kormányfő.
Hangsúlyozta: a nem uniós partnerek bevonása az EU védelmi erőfeszítéseibe létfontosságú Európa szempontjából. A transzatlanti védelmi ipari együttműködés minden felet erősebbé tesz olyan időben, mikor Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea is növeli együttműködését az ipar, azon belül a hadiipar terén – hívta fel a figyelmet Rutte, majd úgy fogalmazott: „nem engedhetjük meg, hogy több pénzt és időt pazaroljunk el.”
„A kibertámadások, a szabotázsakciók, a kémkedés, dezinformáció, a migráció politikai eszközként való használata terén országaink ellenséges ténykedések célpontjai” – fogalmazott.
Világossá kell tenni, hogy a szabotázsakciók és más támadások nem maradnak válasz nélkül – jelentette ki Rutte, majd azt mondta: Oroszország destabilizációs hadjárata mellett Kína, Észak Korea és Irán is felsorakozott. Szavai szerint több más veszély is fenyeget, amelyek között a NATO-főtitkár a terrorizmust, az atomfegyverek fejlesztését és a klímaváltozást sorolta.
Fenn kell tartani, sőt fokozni kell Ukrajna támogatását, hogy fordítani lehessen a háború menetén – jelentette ki.
„Mindannyian szeretnénk, ha véget érne a háború, de ezzel egy időben hosszú távú, tartós békét akarunk. Azt akarjuk, hogy minél hamarabb megkezdődjenek a béketárgyalások” – fogalmazott.
Oroszország számára egyértelművé kell tenni, hogy Ukrajnát nem támadhatja meg még egyszer – mondta. A béke nem marad fenn, ha Vlagyimir Putyin orosz elnöknek sikerül Ukrajnában előretörnie – figyelmeztetett Rutte, majd hozzátette: „az orosz elnök nem áll meg”, korábban is fenyegetőzött háborúval. „Mi lesz a következő cél? Nem tudhatjuk” – mondta a NATO-főtitkár.
A béke csak akkor maradhat fenn, ha Ukrajna az erő pozíciójában tárgyalhat a béketárgyalások asztalánál – mondta Rutte, majd úgy folytatta: ehhez folyamatos segítségre van szüksége Kijevnek.
Több fegyverre és gyorsabban, hogy jobban meg tudja védeni magát, és hosszú távú békét tudjon kialkudni maga, Európa és a világ számára egyaránt – hangsúlyozta. A NATO-tagországok és az EU támogatása kulcsfontosságú Ukrajna számára – tette hozzá.
A védelem és az ellenállóképesség fokozása, valamint Ukrajna támogatásának fenntartása és erősítése terén a NATO-nak és az Európai Uniónak kéz a kézben kell együttműködnie – zárta gondolatait Mark Rutte.
Oroszország nem fog NATO-tagországokat megtámadni, és nem is tervez ilyen agresszív lépéseket – mondta egy magas rangú orosz diplomata az Izvesztyija című lapnak adott interjújában a TASZSZ szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump „becstelennek” nevezte a BBC brit közszolgálati médiatársaság lemondott főigazgatóját és hírigazgatóját, akik az amerikai elnök 2021. január 6-i beszédének eltorzított sugárzása nyomán kialakult botrány miatt bejelentették távozásukat.
Ukrajna 27 darab Patriot légvédelmi rendszert szeretne rendelni amerikai vállalatoktól, és addig is európai szövetségeseitől szeretné kölcsönkérni a kritikus fontosságú rendszert – nyilatkozta Volodimir Zelenszkij elnök.
Lemondott vasárnap Tim Davie, a BBC vezérigazgatója, miután olyan belső feljegyzések kerültek nyilvánosságra, amelyek szerint a brit közszolgálati médiatársaság manipulálhatta Donald Trump amerikai elnök egyik beszédét.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy kész találkozni Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, de az ukrajnai béke érdekében figyelembe kell venni Oroszország érdekeit.
Elismerését fejezte ki azoknak, akik a békét igyekeznek építeni a háborúk sújtotta övezetekben XIV. Leó pápa vasárnap délben elmondott beszédében. Az egyházfő rendkívüli tanácskozásra szólította a bíborosokat Rómába.
Két román állampolgár megsérült szombaton este Isztambulban egy fegyveres incidens során, amely a török nagyváros Taksim terén történt – jelentette be Oana Țoiu román külügyminiszter Facebook-oldalán.
Az orosz erők pénteken és szombaton a Hmelnyickij és a Rivne atomerőműveket ellátó energiaátviteli állomásokat támadták az ukrán energiainfrastruktúra elleni nagyszabású támadásuk részeként.
Kezet fogtam az amerikai elnökkel, hogy a Magyarországra vonatkozó szankciómentesség időhatár nélküli – szögezte le Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott pénteki fehér házi találkozója után.
Magyarország korlátlan időre kapta a mentességet a szankciók alól, erről állapodott meg a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton közösségi oldalán.
Az izraeli kormány szombaton bejelentette, hogy azonosították a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet által előző este átadott izraeli túsz holttestét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!