Fotó: Brit hadsereg
A brit külügyminiszter szerint meg kell győzni a NATO-szövetségeseket a védelmi kiadások még további növelésének szükségességéről. David Lammy kijelentette azt is: Donald Trump megválasztott amerikai elnök minapi nyilatkozatai ellenére is biztos, hogy az Egyesült Államok nem tesz kísérletet Grönland megszerzésére katonai erővel.
2025. január 10., 10:592025. január 10., 10:59
A londoni külügyminisztériumban tartott átfogó csütörtöki bel- és külpolitikai helyzetértékelésében Lammy úgy fogalmazott:
Mint ismeretes, Trump minapi nyilatkozatában felszólította a NATO-tagállamokat arra, hogy hazai össztermékük (GDP) 5 százalékát költsék védelmi kiadásokra a szövetség jelenleg érvényes ajánlásában szereplő 2 százalékos minimum helyett.
Csütörtöki beszédében azonban a brit külügyminiszter is csak arra tett ígéretet, hogy Nagy-Britannia a következő amerikai elnök által követelt 5 százalék felére emeli GDP-arányos védelmi kiadásait. David Lammy azt mondta: a munkáspárti brit kormány egyértelműen kijelöli majd azt az utat, amely elvezet a hazai össztermék 2,5 százalékának megfelelő védelmi költségvetés eléréséhez.
Lammy szerint a NATO-nak fel kell hagynia azzal, hogy az 1990-es évek emléke elhomályosítsa ítélőképességét, mivel a hidegháború utáni békés időszak egyértelműen véget ért, megváltozott a stratégiai környezet.
A brit külügyminiszter nem tért ki beszédében azokra a kijelentésekre, amelyeket Trump tett az utóbbi napokban az autonóm területként Dániához tartozó Grönland amerikai ellenőrzés alá vonásának lehetőségéről. Nem sokkal korábban, a BBC rádió csütörtöki hírműsorának nyilatkozva azonban azt mondta: Trump retorikájának intenzitása és megnyilatkozásainak kiszámíthatatlansága destabilizáló lehet, de az biztos, hogy Trump is elismeri a Grönland feletti dán fennhatóságot.
Trump, aki január 20-án lép hivatalba, minapi nyilatkozatában nem volt hajlandó kizárni azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok gazdasági nyomásgyakorlással vagy katonai erővel ellenőrzése alá vonja Grönlandot és a Panama-csatornát.
A csütörtöki BBC-interjúban – arra a kérdésre, hogy London miként reagálna, ha az Egyesült Államok katonai erővel próbálná megszerezni Grönlandot – a brit külügyminiszter egyértelműen kijelentette, hogy „ez nem fog megtörténni”. David Lammy hangsúlyozta: soha nem fordult elő, hogy NATO-tagállamok háborús konfliktusba kerüljenek egymással.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szabályozás kapcsán számos aggodalom látott napvilágot, ezért az RMDSZ-es képviselőhöz fordultunk: oszlassa el, vagy erősítse meg azokat a félelmeket, melyek szerint most már kontroll nélkül ellenőrizhetik a polgárok magánbeszélgetéseit.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!