Mark Rutte arra is figyelmeztetett, hogy a világ és Európa biztonságának alapvető kérdése az ukrajnai háború kimenetele
Fotó: NATO
A korábbinál több pénzt kell fordítani az európai védelmi kapacitás és az ellenállóképesség fokozására, ugyanis aggasztó a jelenlegi európai biztonságpolitikai helyzet – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn.
2025. január 14., 12:362025. január 14., 12:36
Az Európai Parlament külügyi bizottságának (AFET) ülésén Mark Rutte hangsúlyozta, a jelenlegi veszélyes időben fokozni kell a biztonságot, és ennek érdekében erősíteni szükséges az együttműködést az Európai Unió és a NATO között. „Nem állunk hadban, de jelenleg békében sem élhetünk” – fogalmazott.
– hangsúlyozta a NATO-főtitkár.
„Többet kell költenünk, jobban kell költenünk, és többet kell termelnünk” – fogalmazott Rutte, majd hozzátette: ennek célja nem a háború kiprovokálása, hanem annak megelőzése.
A védelem nem ingyen van, a biztonság nem ingyenes. Többet kell fektetni a biztonságba, többet kell költeni a védelmi kapacitás erősítésbe.
A brit külügyminiszter szerint meg kell győzni a NATO-szövetségeseket a védelmi kiadások még további növelésének szükségességéről.
– figyelmeztetett. Fokozni kell a termelést, hajók, tankok, drónok, repülőgépek és más hadi eszközök gyártásának felgyorsítására van szükség – emelte ki a volt holland kormányfő.
Hangsúlyozta: a nem uniós partnerek bevonása az EU védelmi erőfeszítéseibe létfontosságú Európa szempontjából. A transzatlanti védelmi ipari együttműködés minden felet erősebbé tesz olyan időben, mikor Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea is növeli együttműködését az ipar, azon belül a hadiipar terén – hívta fel a figyelmet Rutte, majd úgy fogalmazott: „nem engedhetjük meg, hogy több pénzt és időt pazaroljunk el.”
„A kibertámadások, a szabotázsakciók, a kémkedés, dezinformáció, a migráció politikai eszközként való használata terén országaink ellenséges ténykedések célpontjai” – fogalmazott.
Világossá kell tenni, hogy a szabotázsakciók és más támadások nem maradnak válasz nélkül – jelentette ki Rutte, majd azt mondta: Oroszország destabilizációs hadjárata mellett Kína, Észak Korea és Irán is felsorakozott. Szavai szerint több más veszély is fenyeget, amelyek között a NATO-főtitkár a terrorizmust, az atomfegyverek fejlesztését és a klímaváltozást sorolta.
Fenn kell tartani, sőt fokozni kell Ukrajna támogatását, hogy fordítani lehessen a háború menetén – jelentette ki.
„Mindannyian szeretnénk, ha véget érne a háború, de ezzel egy időben hosszú távú, tartós békét akarunk. Azt akarjuk, hogy minél hamarabb megkezdődjenek a béketárgyalások” – fogalmazott.
Oroszország számára egyértelművé kell tenni, hogy Ukrajnát nem támadhatja meg még egyszer – mondta. A béke nem marad fenn, ha Vlagyimir Putyin orosz elnöknek sikerül Ukrajnában előretörnie – figyelmeztetett Rutte, majd hozzátette: „az orosz elnök nem áll meg”, korábban is fenyegetőzött háborúval. „Mi lesz a következő cél? Nem tudhatjuk” – mondta a NATO-főtitkár.
A béke csak akkor maradhat fenn, ha Ukrajna az erő pozíciójában tárgyalhat a béketárgyalások asztalánál – mondta Rutte, majd úgy folytatta: ehhez folyamatos segítségre van szüksége Kijevnek.
Több fegyverre és gyorsabban, hogy jobban meg tudja védeni magát, és hosszú távú békét tudjon kialkudni maga, Európa és a világ számára egyaránt – hangsúlyozta. A NATO-tagországok és az EU támogatása kulcsfontosságú Ukrajna számára – tette hozzá.
A védelem és az ellenállóképesség fokozása, valamint Ukrajna támogatásának fenntartása és erősítése terén a NATO-nak és az Európai Uniónak kéz a kézben kell együttműködnie – zárta gondolatait Mark Rutte.
Oroszország nem fog NATO-tagországokat megtámadni, és nem is tervez ilyen agresszív lépéseket – mondta egy magas rangú orosz diplomata az Izvesztyija című lapnak adott interjújában a TASZSZ szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása – mondta a miniszterelnök hétfőn a Sándor-palota előtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!