2013. január 16., 11:202013. január 16., 11:20
Bagó Zoltán szerdai közleményében tudatja: kérelmet nyújtott be arra vonatkozólag az EP-ben, hogy az ügyben utazzon EP-képviselőkből álló tényfeltáró küldöttség Szlovákiába.
A képviselő ismerteti továbbá, hogy a Benes-dekrétumok ügyében kérdést intézett az Európai Bizottsághoz, válaszában pedig a bizottság kijelenti, hogy azokat a jogszabályokat, amelyeket egy adott tagállamban annak uniós csatlakozása előtt fogadtak el, és amelyek nem összeegyeztethetőek az uniós jog rendelkezéseivel, módosítani kell az uniós vívmányok tiszteletben tartása érdekében. A képviselő úgy látja, az Európai Bizottság ezzel kimondta, hogy a Benes-dekrétumok egy részét el kell távolítani a szlovák jogrendből.
A szlovák parlament 2007-ben fogadott el határozatot arról, hogy a Benes-dekrétumok a szlovák jogrend megkérdőjelezhetetlen részét képezik. Az Edvard Benes csehszlovák elnök által hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák. Bagó Zoltán szerint a bizottság válaszának tükrében Szlovákiának hatályon kívül kell helyeznie a Benes-dekrétumoknak a magyarokkal és más kisebbségekkel szemben súlyosan diszkriminatív passzusait.
A fideszes képviselő emlékeztet, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök egy televíziós vitaműsorban úgy fogalmazott: aki el akarja törölni vagy meg akarja változtatni a Benes-dekrétumokat, annak a második világháború eredményét is meg kellene változtatnia, el kellene törölnie a párizsi békeszerződéseket. A szlovák kormányfő ezért kijelentette, hogy ez a téma érinthetetlen, és nem is fognak vele foglalkozni.
Bagó Zoltán ezzel kapcsolatban felszólította Szlovákiát és a Fico-kormányt, hogy tartsa tiszteletben az uniós alapértékeket.
„2013-ban elfogadhatatlanok azok a - benesi etnikai tisztogatás szellemében született - faji törvények, amelyek alapjai az iskolákban tanított, számtalan alaptalan hazugságnak. Mindez a felnövekvő korosztályok felelőtlen uszítása és mind a szlovák, mind a német és mind a magyar fiatalok számára elfogadhatatlan, feszült és megalázó állapotot teremt” - jelentette ki a fideszes EP-képviselő.
„Meddig tűri az Európai Unió tétlen nyugalommal, hogy van egy olyan tagállama, amely a csatlakozás után emelt a jogrendjébe az EU joganyagával ellentétes törvényeket. Meddig kell eltűrnünk, hogy Szlovákia folyamatos jogsértést követ el azzal, hogy a Benes-dekrétumok diszkriminatív határozatait hatályban tartja?” - tette fel a kérdést Bagó Zoltán.
A politikus szerint elfogadhatatlanok azok az állítások, miszerint a Benes-dekrétumok kérdését nem lehet az érintett 12 elnöki rendelet megszüntetésével megoldani.
„A hallgatás a benesi hagyatékról és annak kultuszáról szörnyű következményekhez vezetett és vezet mind a mai napig: a megaláztatás szervilizmushoz, kishitűséghez vezetett, megalkuvásra, menekülésre késztette a magyarságot. Ebben a környezetben kevesebben vállaltak családot és vállalták magyarságukat a Felvidéken. Ezek a következmények a mai napig hatnak és az egyik legfontosabb katalizátorai a felvidéki magyarság rendkívül gyors mértékű asszimilációjának is. Ezek ellen a folyamatok ellen tehát minden eszközzel küzdeni kell” - szögezte le Bagó Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Látogatottsági adatok