Fotó: MTI
Vlagyimir Putyin orosz elnök „büntetőháborút” indított Ukrajna ellen, melynek célja az ukrán kormány megbuktatása – jelentette ki Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője csütörtök reggel az MTI-nek.
2022. február 24., 08:572022. február 24., 08:57
2022. február 24., 10:572022. február 24., 10:57
Tálas Péter úgy értékelt: ha elhúzódik a háború, az menekülthullám elindulását és humanitárius válságot okozhat. A szakértő kiemelte: ez egy villámháború. Az eddigi információk szerint nagy rakétatámadások indultak katonai célpontok ellen a nagy városokban.
Kijevet cirkáló és ballisztikus rakétákkal is lőtték – fejtettek ki Tálas Péter, aki szerint ez azt jelenti, hogy valószínűleg átlőnek Fehéroroszországból is. Tálas Péter szerint lehetett várni ezt a támadást, különösen miután szerdán bejelentették azt is, hogy a polgári repülőket nem lehet használni a határnál.
A szakértő úgy véli: Vlagyimir Putyin a rakétatámadásoktól gyors eredményt vár, nem akar megszállást, de a két elismert népköztársaságot el fogja foglalni. A legnagyobb szárazföldi műveletek is ott várhatók, de a kijevi repülőtér megszállására is készülhetnek.
Ukrajna lehetősége, hogy visszavonul a városokba. Vélhetően erre Oroszország is számít, tette hozzá, megjegyezve: ez esetben várható, hogy a városokat is támadják. Kérdés, hogy meddig tudja elhúzni az aktív ellenállást Ukrajna és mekkora veszteségek lesznek.
A NATO lényegében információval tudja ellátni az ukrán csapatokat – mondta a szakértő, kiemelve: olyan háború Európában még nem volt, amikor a közösségi média révén is gyorsan lehet információkat szerezni. Azt mondta: az is lehetséges, hogy – mivel ez egy totális háború – a NATO össze fogja hívni tagjait és a keleti blokk országainak megerősítéséről dönt.
– fejtette ki Tálas Péter, megjegyezve: ez épp az ellentéte annak, amit Vlagyimir Putyin akart.
Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője csütörtök reggel az M1 aktuális csatorna műsorában nyilatkozva úgy értékelt, hogy jogi szempontból bizonytalanság van a mostani háború kapcsán, mivel a múltban több olyan esemény történt, amikor a nemzetközi jogot „félretették”.
A Századvég jogi szakértője felidézte, hogy a „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” helyzetét a minszki megállapodás rendezte. Rövid idővel az egyezmény után viszont kiújultak a harcok ezeken a területeken, amelyeket az ENSZ és a Nyugat nem ismer el függetlennek, holott a lakosság etnikai összetételét tekintve valóban többségben vannak az orosz ajkúak – hívta fel a figyelmet.
Ifj. Lomnici Zoltán megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin ukrán részről népirtásra hivatkozik, valamint arra, hogy nukleáris fegyverek kifejlesztése zajlik Ukrajnában.
Kérdés, hogy a háborús lépések mennyire élvezik az ottani területeken élők szimpátiáját, mennyiben érzi a lakosság úgy, hogy valóban az orosz állam védelmi fellépéséről van szó – vélekedett.
Kitért arra is, hogy ha közvetlen háborús övezetből érkeznek emberek a határra, jogilag megilleti őket a menekültstátusz. Ezért is fontos, hogy a menekültek fogadására a Magyar Honvédség felkészült, fűzte hozzá.
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint senki nem akar nagy nemzetközi konfliktust, harmadik világháborút, de kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el. Kaiser Ferenc azt mondta: jelenleg gazdasági szankciók, diplomáciai lépések várhatók Oroszországgal szemben. Kérdés viszont, hogy ezek elegendőek lesznek-e – jegyezte meg.
– vélekedett, megjegyezve: az orosz retorikában a Baltikum felszabadítása is benne van. Az NKE docense szerint sok forgatókönyv van, de sem a Nyugatnak, sem Oroszországnak nem érdeke a nagyobb háború. Az orosz vezetés viszont „szeretne elmenni a falig”, hogy a legtöbb hasznot realizálja. Kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el – mondta Kaiser Ferenc, aki szerint ha nem, „nehéz lesz megálljt parancsolni az eseményeknek”.
Nyilvánvaló, hogy az Ukrajna elleni orosz katonai csapás folytatódik, de az oroszok nem fogják a NATO-országokat megtámadni – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna csütörtök délelőtti műsorában. Nógrádi György szerint az orosz álláspont az, hogy Ukrajna orosz érdekszféra és „nem tűrik el”, hogy a NATO-ba belépjen vagy nagy mennyiségű nyugati fegyvert kapjon. Azt mondta: az oroszok néhány óra vagy egy-két nap alatt elérik stratégiai céljaikat, amelyek lényege, hogy Ukrajna ne jelenthessen katonailag veszélyt Oroszországra.
Megjegyezte: az oroszok érdeke, hogy olyan ukrán vezetés legyen, amelyik nem akar atomfegyvert beszerezni.
– jelezte Nógrádi György, hozzáfűzve, hogy a szankciók gazdasági hatásait Európa is meg fogja érezni és még inkább lemarad az Egyesült Államok mögött.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
szóljon hozzá!