Fotó: MTI
Vlagyimir Putyin orosz elnök „büntetőháborút” indított Ukrajna ellen, melynek célja az ukrán kormány megbuktatása – jelentette ki Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője csütörtök reggel az MTI-nek.
2022. február 24., 08:572022. február 24., 08:57
2022. február 24., 10:572022. február 24., 10:57
Tálas Péter úgy értékelt: ha elhúzódik a háború, az menekülthullám elindulását és humanitárius válságot okozhat. A szakértő kiemelte: ez egy villámháború. Az eddigi információk szerint nagy rakétatámadások indultak katonai célpontok ellen a nagy városokban.
Kijevet cirkáló és ballisztikus rakétákkal is lőtték – fejtettek ki Tálas Péter, aki szerint ez azt jelenti, hogy valószínűleg átlőnek Fehéroroszországból is. Tálas Péter szerint lehetett várni ezt a támadást, különösen miután szerdán bejelentették azt is, hogy a polgári repülőket nem lehet használni a határnál.
A szakértő úgy véli: Vlagyimir Putyin a rakétatámadásoktól gyors eredményt vár, nem akar megszállást, de a két elismert népköztársaságot el fogja foglalni. A legnagyobb szárazföldi műveletek is ott várhatók, de a kijevi repülőtér megszállására is készülhetnek.
Ukrajna lehetősége, hogy visszavonul a városokba. Vélhetően erre Oroszország is számít, tette hozzá, megjegyezve: ez esetben várható, hogy a városokat is támadják. Kérdés, hogy meddig tudja elhúzni az aktív ellenállást Ukrajna és mekkora veszteségek lesznek.
A NATO lényegében információval tudja ellátni az ukrán csapatokat – mondta a szakértő, kiemelve: olyan háború Európában még nem volt, amikor a közösségi média révén is gyorsan lehet információkat szerezni. Azt mondta: az is lehetséges, hogy – mivel ez egy totális háború – a NATO össze fogja hívni tagjait és a keleti blokk országainak megerősítéséről dönt.
– fejtette ki Tálas Péter, megjegyezve: ez épp az ellentéte annak, amit Vlagyimir Putyin akart.
Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője csütörtök reggel az M1 aktuális csatorna műsorában nyilatkozva úgy értékelt, hogy jogi szempontból bizonytalanság van a mostani háború kapcsán, mivel a múltban több olyan esemény történt, amikor a nemzetközi jogot „félretették”.
A Századvég jogi szakértője felidézte, hogy a „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” helyzetét a minszki megállapodás rendezte. Rövid idővel az egyezmény után viszont kiújultak a harcok ezeken a területeken, amelyeket az ENSZ és a Nyugat nem ismer el függetlennek, holott a lakosság etnikai összetételét tekintve valóban többségben vannak az orosz ajkúak – hívta fel a figyelmet.
Ifj. Lomnici Zoltán megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin ukrán részről népirtásra hivatkozik, valamint arra, hogy nukleáris fegyverek kifejlesztése zajlik Ukrajnában.
Kérdés, hogy a háborús lépések mennyire élvezik az ottani területeken élők szimpátiáját, mennyiben érzi a lakosság úgy, hogy valóban az orosz állam védelmi fellépéséről van szó – vélekedett.
Kitért arra is, hogy ha közvetlen háborús övezetből érkeznek emberek a határra, jogilag megilleti őket a menekültstátusz. Ezért is fontos, hogy a menekültek fogadására a Magyar Honvédség felkészült, fűzte hozzá.
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint senki nem akar nagy nemzetközi konfliktust, harmadik világháborút, de kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el. Kaiser Ferenc azt mondta: jelenleg gazdasági szankciók, diplomáciai lépések várhatók Oroszországgal szemben. Kérdés viszont, hogy ezek elegendőek lesznek-e – jegyezte meg.
– vélekedett, megjegyezve: az orosz retorikában a Baltikum felszabadítása is benne van. Az NKE docense szerint sok forgatókönyv van, de sem a Nyugatnak, sem Oroszországnak nem érdeke a nagyobb háború. Az orosz vezetés viszont „szeretne elmenni a falig”, hogy a legtöbb hasznot realizálja. Kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el – mondta Kaiser Ferenc, aki szerint ha nem, „nehéz lesz megálljt parancsolni az eseményeknek”.
Nyilvánvaló, hogy az Ukrajna elleni orosz katonai csapás folytatódik, de az oroszok nem fogják a NATO-országokat megtámadni – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna csütörtök délelőtti műsorában. Nógrádi György szerint az orosz álláspont az, hogy Ukrajna orosz érdekszféra és „nem tűrik el”, hogy a NATO-ba belépjen vagy nagy mennyiségű nyugati fegyvert kapjon. Azt mondta: az oroszok néhány óra vagy egy-két nap alatt elérik stratégiai céljaikat, amelyek lényege, hogy Ukrajna ne jelenthessen katonailag veszélyt Oroszországra.
Megjegyezte: az oroszok érdeke, hogy olyan ukrán vezetés legyen, amelyik nem akar atomfegyvert beszerezni.
– jelezte Nógrádi György, hozzáfűzve, hogy a szankciók gazdasági hatásait Európa is meg fogja érezni és még inkább lemarad az Egyesült Államok mögött.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nyugati országok felfegyverzik a Moldovai Köztársaságot, és felkészítik egy Oroszországgal vívandó háborúra – állította Oleg Ozerov chișinăui orosz nagykövet egy, a TASZSZ-nak adott interjúban.
Bukarest nem kapott olyan jelzéseket, hogy az Egyesült Államok jelentősen csökkenteni akarná Romániában állomásozó katonái számát – jelentette ki Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
A Vlagyimir Putyin orosz, Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti csúcstalálkozóra kizárólag a már megkötött megállapodások hivatalossá tétele céljából kerülhet sor – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap.
Több mint egy hónap után ismét fellángoltak a harcok Irán és az Egyesült Államok között: Irán vasárnap megtorlást hajtott végre az amerikai erők ellen, miután az amerikai hadsereg iráni rakétavetőket támadott meg – közölte egy amerikai illetékes.
Vasárnap délben felborult egy 267 embert szállító komp Észak-Ciprus partjainál: a Törökország felé tartó hajó nem sokkal az indulás után kezdett vizet kapni, kapitánya megpróbált visszafordulni, ám a komp néhány kilométerre a parttól felborult.
szóljon hozzá!