Hirdetés

Szakértők: Putyin villámháborút akar, de ha elhúzódik, menekülthullámra lehet számítani

•  Fotó: MTI

Fotó: MTI

Vlagyimir Putyin orosz elnök „büntetőháborút” indított Ukrajna ellen, melynek célja az ukrán kormány megbuktatása – jelentette ki Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője csütörtök reggel az MTI-nek.

MTI

2022. február 24., 08:572022. február 24., 08:57

2022. február 24., 10:572022. február 24., 10:57

Tálas Péter úgy értékelt: ha elhúzódik a háború, az menekülthullám elindulását és humanitárius válságot okozhat. A szakértő kiemelte: ez egy villámháború. Az eddigi információk szerint nagy rakétatámadások indultak katonai célpontok ellen a nagy városokban.

Kommandós támadás indult a kijevi repülőtér ellen és páncélos támadás minden lehetséges irányból, valamint partra is szálltak a tenger felől.

Hirdetés

Kijevet cirkáló és ballisztikus rakétákkal is lőtték – fejtettek ki Tálas Péter, aki szerint ez azt jelenti, hogy valószínűleg átlőnek Fehéroroszországból is. Tálas Péter szerint lehetett várni ezt a támadást, különösen miután szerdán bejelentették azt is, hogy a polgári repülőket nem lehet használni a határnál.

A szakértő úgy véli: Vlagyimir Putyin a rakétatámadásoktól gyors eredményt vár, nem akar megszállást, de a két elismert népköztársaságot el fogja foglalni. A legnagyobb szárazföldi műveletek is ott várhatók, de a kijevi repülőtér megszállására is készülhetnek.

Ukrajna lehetősége, hogy visszavonul a városokba. Vélhetően erre Oroszország is számít, tette hozzá, megjegyezve: ez esetben várható, hogy a városokat is támadják. Kérdés, hogy meddig tudja elhúzni az aktív ellenállást Ukrajna és mekkora veszteségek lesznek.

Tálas Péter azt mondta: ha elhúzódik a háború, az menekülthullámot indíthat el és humanitárius válságot okozhat. Mindez függ a civil halottak számától is.

A NATO lényegében információval tudja ellátni az ukrán csapatokat – mondta a szakértő, kiemelve: olyan háború Európában még nem volt, amikor a közösségi média révén is gyorsan lehet információkat szerezni. Azt mondta: az is lehetséges, hogy – mivel ez egy totális háború – a NATO össze fogja hívni tagjait és a keleti blokk országainak megerősítéséről dönt.

Ez azt jelenti, hogy további erőket telepítenek a balti országokba, Lengyelországba, Romániába, vélhetően Magyarországra is

– fejtette ki Tálas Péter, megjegyezve: ez épp az ellentéte annak, amit Vlagyimir Putyin akart.

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője csütörtök reggel az M1 aktuális csatorna műsorában nyilatkozva úgy értékelt, hogy jogi szempontból bizonytalanság van a mostani háború kapcsán, mivel a múltban több olyan esemény történt, amikor a nemzetközi jogot „félretették”.

A Századvég jogi szakértője felidézte, hogy a „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” helyzetét a minszki megállapodás rendezte. Rövid idővel az egyezmény után viszont kiújultak a harcok ezeken a területeken, amelyeket az ENSZ és a Nyugat nem ismer el függetlennek, holott a lakosság etnikai összetételét tekintve valóban többségben vannak az orosz ajkúak – hívta fel a figyelmet.

Ifj. Lomnici Zoltán megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin ukrán részről népirtásra hivatkozik, valamint arra, hogy nukleáris fegyverek kifejlesztése zajlik Ukrajnában.

Ha ezek az állítások helytállóak, árnyalják a képet, miszerint egyoldalú háborús lépések indultak meg.

Kérdés, hogy a háborús lépések mennyire élvezik az ottani területeken élők szimpátiáját, mennyiben érzi a lakosság úgy, hogy valóban az orosz állam védelmi fellépéséről van szó – vélekedett.

Kitért arra is, hogy ha közvetlen háborús övezetből érkeznek emberek a határra, jogilag megilleti őket a menekültstátusz. Ezért is fontos, hogy a menekültek fogadására a Magyar Honvédség felkészült, fűzte hozzá.

Kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint senki nem akar nagy nemzetközi konfliktust, harmadik világháborút, de kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el.   Kaiser Ferenc azt mondta: jelenleg gazdasági szankciók, diplomáciai lépések várhatók Oroszországgal szemben. Kérdés viszont, hogy ezek elegendőek lesznek-e – jegyezte meg. 

A Nyugat nem akar katonai lépéseket, mindaddig, amíg Oroszország nem akar NATO-tagállamot is megtámadni

– vélekedett, megjegyezve: az orosz retorikában a Baltikum felszabadítása is benne van. Az NKE docense szerint sok forgatókönyv van, de sem a Nyugatnak, sem Oroszországnak nem érdeke a nagyobb háború. Az orosz vezetés viszont „szeretne elmenni a falig”, hogy a legtöbb hasznot realizálja. Kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el – mondta Kaiser Ferenc, aki szerint ha nem, „nehéz lesz megálljt parancsolni az eseményeknek”.

Nógrádi: NATO-országot nem támadnak meg az oroszok

Nyilvánvaló, hogy az Ukrajna elleni orosz katonai csapás folytatódik, de az oroszok nem fogják a NATO-országokat megtámadni – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna csütörtök délelőtti műsorában. Nógrádi György szerint az orosz álláspont az, hogy Ukrajna orosz érdekszféra és „nem tűrik el”, hogy a NATO-ba belépjen vagy nagy mennyiségű nyugati fegyvert kapjon. Azt mondta: az oroszok néhány óra vagy egy-két nap alatt elérik stratégiai céljaikat, amelyek lényege, hogy Ukrajna ne jelenthessen katonailag veszélyt Oroszországra.

A biztonságpolitikai szakértő szerint nyilvánvalóan csak idő kérdése az orosz győzelem. Az a kérdés, hogy Putyin mit ért győzelmen: a mostani ukrán vezetéstől való megszabadulást, kulcsfontosságú pontok elfoglalását vagy Kijev elfoglalását, amire egyébként katonailag képes – tette hozzá.

Megjegyezte: az oroszok érdeke, hogy olyan ukrán vezetés legyen, amelyik nem akar atomfegyvert beszerezni.

Idézet
Az orosz elnök tökéletesen tudja, hogy szankciók lesznek, erre felkészült, ezek ellen Kínából, Iránból és számos más országból fog megfelelő támogatást kapni

– jelezte Nógrádi György, hozzáfűzve, hogy a szankciók gazdasági hatásait Európa is meg fogja érezni és még inkább lemarad az Egyesült Államok mögött.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 17., péntek

Tarr Zoltán: tíz évre visszamenőleg átvilágítjuk a külhoni támogatásokat

A magyarság ügye kiemelt jelentőségű a magyar kormány számára annak ellenére, hogy nincs a nemzetpolitikának külön államtitkára.

Tarr Zoltán: tíz évre visszamenőleg átvilágítjuk a külhoni támogatásokat
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Civilek haltak meg Ukrajnában az éjszakai orosz légicsapásokban

Az eddigi adatok szerint legkevesebb három ember meghalt, több mint tízen pedig megsebesültek az éjszakai orosz légicsapások következtében Odesszában és Herszonban.

Civilek haltak meg Ukrajnában az éjszakai orosz légicsapásokban
2026. július 17., péntek

Egyelőre a brit Munkáspárt éléről távozik, hétfőn pedig a kormányfői tisztséget is átadja Keir Starmer

Pénteken távozik Keir Starmer brit miniszterelnök a kormányzó Munkáspárt éléről. Helyét Andy Burnham volt manchesteri polgármester veszi át, akit hétfőn a miniszterelnöknek is kineveznek.

Egyelőre a brit Munkáspárt éléről távozik, hétfőn pedig a kormányfői tisztséget is átadja Keir Starmer
2026. július 17., péntek

Az amerikai haderő ismételt támadást intézett iráni célpontok ellen

Az amerikai haderő légicsapások újabb hullámát hajtotta végre iráni célpontok ellen – közölte a Központi Parancsnokság (CENTCOM) csütörtökön.

Az amerikai haderő ismételt támadást intézett iráni célpontok ellen
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Vincze Loránt EP-képviselő a chatkontrollról: nem olvassák el a privát üzeneteket és nem törik fel a polgárok telefonjait

A szabályozás kapcsán számos aggodalom látott napvilágot, ezért az RMDSZ-es képviselőhöz fordultunk: oszlassa el, vagy erősítse meg azokat a félelmeket, melyek szerint most már kontroll nélkül ellenőrizhetik a polgárok magánbeszélgetéseit.

Vincze Loránt EP-képviselő a chatkontrollról: nem olvassák el a privát üzeneteket és nem törik fel a polgárok telefonjait
2026. július 16., csütörtök

Belső ellentétek Ukrajnában, utcán tiltakoznak Zelenszkij döntése ellen

Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.

Belső ellentétek Ukrajnában, utcán tiltakoznak Zelenszkij döntése ellen
2026. július 16., csütörtök

Nem fedik fel az Ukrajnának nyújtott román támogatást

Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.

Nem fedik fel az Ukrajnának nyújtott román támogatást
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Romániai halálos áldozata és sérültje is van egy brüsszeli tűzvésznek

Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.

Romániai halálos áldozata és sérültje is van egy brüsszeli tűzvésznek
2026. július 15., szerda

Szijjártó Péter lemond parlamenti mandátumáról

Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.

Szijjártó Péter lemond parlamenti mandátumáról
2026. július 14., kedd

Trump: ,,az irániaknak nincs semmijük, csak a nagy szájuk”

Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.

Trump: ,,az irániaknak nincs semmijük, csak a nagy szájuk”
Hirdetés
Hirdetés