Fotó: MTI
Vlagyimir Putyin orosz elnök „büntetőháborút” indított Ukrajna ellen, melynek célja az ukrán kormány megbuktatása – jelentette ki Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője csütörtök reggel az MTI-nek.
2022. február 24., 08:572022. február 24., 08:57
2022. február 24., 10:572022. február 24., 10:57
Tálas Péter úgy értékelt: ha elhúzódik a háború, az menekülthullám elindulását és humanitárius válságot okozhat. A szakértő kiemelte: ez egy villámháború. Az eddigi információk szerint nagy rakétatámadások indultak katonai célpontok ellen a nagy városokban.
Kijevet cirkáló és ballisztikus rakétákkal is lőtték – fejtettek ki Tálas Péter, aki szerint ez azt jelenti, hogy valószínűleg átlőnek Fehéroroszországból is. Tálas Péter szerint lehetett várni ezt a támadást, különösen miután szerdán bejelentették azt is, hogy a polgári repülőket nem lehet használni a határnál.
A szakértő úgy véli: Vlagyimir Putyin a rakétatámadásoktól gyors eredményt vár, nem akar megszállást, de a két elismert népköztársaságot el fogja foglalni. A legnagyobb szárazföldi műveletek is ott várhatók, de a kijevi repülőtér megszállására is készülhetnek.
Ukrajna lehetősége, hogy visszavonul a városokba. Vélhetően erre Oroszország is számít, tette hozzá, megjegyezve: ez esetben várható, hogy a városokat is támadják. Kérdés, hogy meddig tudja elhúzni az aktív ellenállást Ukrajna és mekkora veszteségek lesznek.
A NATO lényegében információval tudja ellátni az ukrán csapatokat – mondta a szakértő, kiemelve: olyan háború Európában még nem volt, amikor a közösségi média révén is gyorsan lehet információkat szerezni. Azt mondta: az is lehetséges, hogy – mivel ez egy totális háború – a NATO össze fogja hívni tagjait és a keleti blokk országainak megerősítéséről dönt.
– fejtette ki Tálas Péter, megjegyezve: ez épp az ellentéte annak, amit Vlagyimir Putyin akart.
Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője csütörtök reggel az M1 aktuális csatorna műsorában nyilatkozva úgy értékelt, hogy jogi szempontból bizonytalanság van a mostani háború kapcsán, mivel a múltban több olyan esemény történt, amikor a nemzetközi jogot „félretették”.
A Századvég jogi szakértője felidézte, hogy a „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” helyzetét a minszki megállapodás rendezte. Rövid idővel az egyezmény után viszont kiújultak a harcok ezeken a területeken, amelyeket az ENSZ és a Nyugat nem ismer el függetlennek, holott a lakosság etnikai összetételét tekintve valóban többségben vannak az orosz ajkúak – hívta fel a figyelmet.
Ifj. Lomnici Zoltán megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin ukrán részről népirtásra hivatkozik, valamint arra, hogy nukleáris fegyverek kifejlesztése zajlik Ukrajnában.
Kérdés, hogy a háborús lépések mennyire élvezik az ottani területeken élők szimpátiáját, mennyiben érzi a lakosság úgy, hogy valóban az orosz állam védelmi fellépéséről van szó – vélekedett.
Kitért arra is, hogy ha közvetlen háborús övezetből érkeznek emberek a határra, jogilag megilleti őket a menekültstátusz. Ezért is fontos, hogy a menekültek fogadására a Magyar Honvédség felkészült, fűzte hozzá.
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint senki nem akar nagy nemzetközi konfliktust, harmadik világháborút, de kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el. Kaiser Ferenc azt mondta: jelenleg gazdasági szankciók, diplomáciai lépések várhatók Oroszországgal szemben. Kérdés viszont, hogy ezek elegendőek lesznek-e – jegyezte meg.
– vélekedett, megjegyezve: az orosz retorikában a Baltikum felszabadítása is benne van. Az NKE docense szerint sok forgatókönyv van, de sem a Nyugatnak, sem Oroszországnak nem érdeke a nagyobb háború. Az orosz vezetés viszont „szeretne elmenni a falig”, hogy a legtöbb hasznot realizálja. Kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el – mondta Kaiser Ferenc, aki szerint ha nem, „nehéz lesz megálljt parancsolni az eseményeknek”.
Nyilvánvaló, hogy az Ukrajna elleni orosz katonai csapás folytatódik, de az oroszok nem fogják a NATO-országokat megtámadni – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna csütörtök délelőtti műsorában. Nógrádi György szerint az orosz álláspont az, hogy Ukrajna orosz érdekszféra és „nem tűrik el”, hogy a NATO-ba belépjen vagy nagy mennyiségű nyugati fegyvert kapjon. Azt mondta: az oroszok néhány óra vagy egy-két nap alatt elérik stratégiai céljaikat, amelyek lényege, hogy Ukrajna ne jelenthessen katonailag veszélyt Oroszországra.
Megjegyezte: az oroszok érdeke, hogy olyan ukrán vezetés legyen, amelyik nem akar atomfegyvert beszerezni.
– jelezte Nógrádi György, hozzáfűzve, hogy a szankciók gazdasági hatásait Európa is meg fogja érezni és még inkább lemarad az Egyesült Államok mögött.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
szóljon hozzá!