
Fotó: MTI
Vlagyimir Putyin orosz elnök „büntetőháborút” indított Ukrajna ellen, melynek célja az ukrán kormány megbuktatása – jelentette ki Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője csütörtök reggel az MTI-nek.
2022. február 24., 08:572022. február 24., 08:57
2022. február 24., 10:572022. február 24., 10:57
Tálas Péter úgy értékelt: ha elhúzódik a háború, az menekülthullám elindulását és humanitárius válságot okozhat. A szakértő kiemelte: ez egy villámháború. Az eddigi információk szerint nagy rakétatámadások indultak katonai célpontok ellen a nagy városokban.
Kijevet cirkáló és ballisztikus rakétákkal is lőtték – fejtettek ki Tálas Péter, aki szerint ez azt jelenti, hogy valószínűleg átlőnek Fehéroroszországból is. Tálas Péter szerint lehetett várni ezt a támadást, különösen miután szerdán bejelentették azt is, hogy a polgári repülőket nem lehet használni a határnál.
A szakértő úgy véli: Vlagyimir Putyin a rakétatámadásoktól gyors eredményt vár, nem akar megszállást, de a két elismert népköztársaságot el fogja foglalni. A legnagyobb szárazföldi műveletek is ott várhatók, de a kijevi repülőtér megszállására is készülhetnek.
Ukrajna lehetősége, hogy visszavonul a városokba. Vélhetően erre Oroszország is számít, tette hozzá, megjegyezve: ez esetben várható, hogy a városokat is támadják. Kérdés, hogy meddig tudja elhúzni az aktív ellenállást Ukrajna és mekkora veszteségek lesznek.
A NATO lényegében információval tudja ellátni az ukrán csapatokat – mondta a szakértő, kiemelve: olyan háború Európában még nem volt, amikor a közösségi média révén is gyorsan lehet információkat szerezni. Azt mondta: az is lehetséges, hogy – mivel ez egy totális háború – a NATO össze fogja hívni tagjait és a keleti blokk országainak megerősítéséről dönt.
– fejtette ki Tálas Péter, megjegyezve: ez épp az ellentéte annak, amit Vlagyimir Putyin akart.
Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője csütörtök reggel az M1 aktuális csatorna műsorában nyilatkozva úgy értékelt, hogy jogi szempontból bizonytalanság van a mostani háború kapcsán, mivel a múltban több olyan esemény történt, amikor a nemzetközi jogot „félretették”.
A Századvég jogi szakértője felidézte, hogy a „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” helyzetét a minszki megállapodás rendezte. Rövid idővel az egyezmény után viszont kiújultak a harcok ezeken a területeken, amelyeket az ENSZ és a Nyugat nem ismer el függetlennek, holott a lakosság etnikai összetételét tekintve valóban többségben vannak az orosz ajkúak – hívta fel a figyelmet.
Ifj. Lomnici Zoltán megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin ukrán részről népirtásra hivatkozik, valamint arra, hogy nukleáris fegyverek kifejlesztése zajlik Ukrajnában.
Kérdés, hogy a háborús lépések mennyire élvezik az ottani területeken élők szimpátiáját, mennyiben érzi a lakosság úgy, hogy valóban az orosz állam védelmi fellépéséről van szó – vélekedett.
Kitért arra is, hogy ha közvetlen háborús övezetből érkeznek emberek a határra, jogilag megilleti őket a menekültstátusz. Ezért is fontos, hogy a menekültek fogadására a Magyar Honvédség felkészült, fűzte hozzá.
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint senki nem akar nagy nemzetközi konfliktust, harmadik világháborút, de kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el. Kaiser Ferenc azt mondta: jelenleg gazdasági szankciók, diplomáciai lépések várhatók Oroszországgal szemben. Kérdés viszont, hogy ezek elegendőek lesznek-e – jegyezte meg.
– vélekedett, megjegyezve: az orosz retorikában a Baltikum felszabadítása is benne van. Az NKE docense szerint sok forgatókönyv van, de sem a Nyugatnak, sem Oroszországnak nem érdeke a nagyobb háború. Az orosz vezetés viszont „szeretne elmenni a falig”, hogy a legtöbb hasznot realizálja. Kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el – mondta Kaiser Ferenc, aki szerint ha nem, „nehéz lesz megálljt parancsolni az eseményeknek”.
Nyilvánvaló, hogy az Ukrajna elleni orosz katonai csapás folytatódik, de az oroszok nem fogják a NATO-országokat megtámadni – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna csütörtök délelőtti műsorában. Nógrádi György szerint az orosz álláspont az, hogy Ukrajna orosz érdekszféra és „nem tűrik el”, hogy a NATO-ba belépjen vagy nagy mennyiségű nyugati fegyvert kapjon. Azt mondta: az oroszok néhány óra vagy egy-két nap alatt elérik stratégiai céljaikat, amelyek lényege, hogy Ukrajna ne jelenthessen katonailag veszélyt Oroszországra.
Megjegyezte: az oroszok érdeke, hogy olyan ukrán vezetés legyen, amelyik nem akar atomfegyvert beszerezni.
– jelezte Nógrádi György, hozzáfűzve, hogy a szankciók gazdasági hatásait Európa is meg fogja érezni és még inkább lemarad az Egyesült Államok mögött.
Gyártó- és raktárépületek sérültek meg a dél-oroszországi rosztovi régiót ért ukrán dróntámadás következtében pénteken, míg az oroszok ukrajnai infrastrukturális létesítményeket bombáztak.
A XIV. Leó pápán elvégzett rutinvizsgálatok eredményei megfelelnek az előírtnak, a mellkasröntgen a megoperált tüdő jó ütemű felépülését mutatja – közölték az egyházfőt követő orvoscsoport vezetői csütörtökön.
Ukrajna újraindítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Times (FT) brit lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.
Uniós támogatást akar szerezni Magyarország határvédelmének megerősítésére a Tisza-kormány, miközben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak helyreállítását is napirenden tartja. Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
szóljon hozzá!